Hogyan válasszák ki Juncker utódját? Másképp látja a Fidesz és az Európai Néppárt

2018. február 23., péntek 17:55, frissítve: péntek 18:02

Az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó Európai Néppárt (EPP) pénteken arra szólította fel a tagállami kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy kötelezzék el magukat az úgynevezett Spitzenkandidat-rendszer mellett. Önmagában érdekes, hogy egy német kifejezés az európai politikai köznyelv részévé tudott válni, de mit takar ez a rendszer? A 2014-es európai parlamenti választás előtt fogadták el a szisztémát, amelynek értelmében már nem az Európai Tanács jelölhetett embereket a bizottság élére, hanem az Európai Parlament képviselőcsoportjai. Ezen frakciók jelöltjei (ők a Spitzenkandidatok, azaz csúcsjelöltek) közül pedig az Európai Parlament képviselői választják meg az Európai Bizottság elnökét.

Ám a rendszerrel nem volt mindenki elégedett, több európai kormányfő, például a francia Emmanuel Macron részéről felvetődött, hogy vissza kellene állítani a korábbi állapotot: azaz ismét az uniós miniszterelnököknek kellene egymás közt megvitatni, ki legyen az Európai Bizottság vezetője. Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága január első felében elfogadott egy ezt ellenző nyilatkozatot. A szöveg szerint az EP kész minden olyan jelöltet elutasítani, akiket nem a Spitzenkandidat-rendszer révén választottak ki a 2019 májusában esedékes következő EP-választás előtt. Február elején aztán az EP-képviselők állásfoglalásukban ismét leszögezték, hogy csak a csúcsjelölteket hajlandók támogatni.

Nem csoda, hogy mindezek után az Európai Néppárt is elküldte levelét, főleg annak tudatában, hogy – amennyiben a rendszer marad – annak a frakciónak a Spitzenkandidatja kerül a bizottság élére, amelyik a legtöbb képviselővel rendelkezik az Európai Parlamentben. Minden előrejelzés szerint a jelenleg bizottsági, EP- és Európai Tanács-elnököt is adó Európai Néppárté lesz a legnagyobb frakció a jövő évi választásokat követően – sőt, jó eséllyel növeli is előnyét –, azaz akit az EPP megválaszt májusi helsinki ülésén, az lehet Jean-Claude Juncker utódja.

Mindezek alapján azt gondolnánk, az Európai Néppárt egyik legnagyobb delegációját adó Fidesz-vezette magyar kormány is csúcsjelöltpárti. Ám a képlet nem ilyen egyszerű. Ugyan a Brüsszelbe kiutazott magyar miniszterelnök Facebookra feltöltött videójában nem érintette a témát, ám a januári, Európa jövőjéről tartott V4-es konferencia zárónyilatkozatában szóba került a kérdés. E virágnyelven megfogalmazott dokumentum szerint a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) vezetői egyetértenek abban, hogy a Spitzenkandidat-rendszer nem megfelelő, mert aláássa „a jelenlegi egyensúlyt az EU intézményei, valamint a tagállamok között”. A pénteki brüsszeli csúcson Robert Fico szlovák kormányfő konkrétabban fogalmazott: a V4-ek nem támogatják a szisztémát, mert az Európai Bizottság elnökének olyan személynek kell lennie, aki az összes tagország állam- és kormányfőivel együttműködik majd az Európai Tanácsban.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Persze nemcsak a magyar és többi V4-es kormány ágál a Spitzenkandidat-rendszer ellen, hanem más néppárti kormányfők is, a holland Mark Rutte is jelezte fenntartásait a csúcson, miközben az osztrák kancellár, Sebastian Kurz kiállt a szisztéma mellett. Brüsszeli forrásaink szerint a magyar kormány különösképpen felháborítónak tartaná, ha ilyen fontos kérdésben nem a tagállami vezetők, hanem az EP döntene, miközben az Európai Néppárt éppen azzal érvel, hogy a Spitzenkandidat-rendszer demokratikusabb, hiszen a nép által megválasztott képviselők döntenek. Uniós forrásainktól úgy tudjuk, a kormányfők végül vállalják, hogy figyelembe veszik majd az EP-választás végeredményét. Ám ez még nem jelenti azt, hogy a legnagyobb frakció Spitzenkandidatja lesz automatikusan az Európai Bizottság elnöke, valamennyi mozgásteret megtartana magának az Európai Tanács.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.24.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.