Hullámvasúton az uniós–török kapcsolatok - Magyar Nemzet

Hullámvasúton az uniós–török kapcsolatok

2018. február 8., csütörtök 18:57, frissítve: csütörtök 19:05

Újabb fordulójához érkezett az Európai Unió és Törökország kapcsolataira jellemző hullámvasút, miután csütörtökön az Európai Parlament ismét egy meglehetősen kritikus állásfoglalást fogadott el a törökországi emberi jogokkal kapcsolatban. A dokumentumban persze siettek megint leszögezni, hogy elítélik a 2016-os puccskísérletet, és megértik a biztonsági intézkedéseket, ugyanakkor a török kormány szemére hányták egyebek közt az igazságszolgáltatás elfogultságát, a sajtószabadság korlátozását, az ellenzék ellehetetlenítését és a civil szervezetek elleni fellépést. A civilekkel kapcsolatban különösen érdekes, hogy az állásfoglalást a magyar képviselők is megszavazták, csak a jobbikos Balczó Zoltán és Kovács Béla tartózkodott.

A döntés alapvetően nem meglepő, az Európai Parlament tavaly júliusban és 2016 októberében is hasonló állásfoglalásokat hozott, márpedig azóta a helyzet nem sokat változott, sőt még tovább romlott. Ám a szavazást török részről több, gesztusként is felfogható lépés előzte meg. Először is bejelentették, hogy márciusban megrendeznek egy találkozót Recep Tayyip Erdogan török elnök és az EU csúcsvezetői, így például Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője között. Beszédes, hogy a tárgyalást nem Brüsszelben, hanem Várnában tartják majd, a bolgároknak ugyanis feltett szándékuk, hogy az unió soros elnöksége alatt megpróbálják rendezni a konfliktusokat a törökökkel.

Másodszor, néhány napja Törökország uniós nagykövete arról beszélt, hogy hajlandók végrehajtani a vízum eltörléséhez megkövetelt reformokat, amelyek közül a legfontosabb a terrorellenes törvény megváltoztatása. Eddig ettől Ankara mereven elzárkózott, most viszont a török diplomata már „alacsonyan lógó gyümölcsként” jellemezte a vízumliberalizációt. De más húrokat penget maga Erdogan is, aki korábban keményen kiosztotta már néhányszor az EU-t. Ahhoz képest, hogy január elején Párizsban Emmanuel Macron francia államfő egyenesen megmondta neki, hogy Törökország egyelőre távol áll a csatlakozástól, a török elnök múlt hét végén vatikáni látogatása előtt megint leszögezte, hogy Törökország az Európai Unióba vágyik. Igaz, 2019-ben ismét az urnákhoz járulnak a törökök, így lehet, hogy a közeledés már a korán kezdett kampány jegyében zajlik.

Közben Ankara látványosan azon is dolgozik, hogy a tagállamokkal javítsa a kapcsolatokat. Németország és Ausztria esetében ez már részben sikerrel járt, Hollandiával egyelőre kevésbé. A magyar kormánynál a törökök nyitott ajtókon kopogtatnak, Orbán Viktor legutóbb tavaly nyáron találkozott Erdogannal. Úgy tudjuk, a viszonzás sem marad el, az év első felében a török elnök régóta tervezett magyarországi vizitjére is sor kerül.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.09.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.