II. Erzsébet brit királynő utódját keresi a Nemzetközösség

Földi Bence

Földi Bence

2018. február 14., szerda 21:11, frissítve: szerda 21:15

Ötleteket kell kidolgozzon a Nemzetközösség megreformálására az a bizottság, amelynek olyan egykori politikusok a tagjai, akik nemzetközösségi tagállamok miniszterelnökei, elnökei vagy miniszterei voltak korábban. A társaság nemcsak intézményi, hanem személyi kérdésekről is egyeztet a közeljövőben Londonban, ezek egyike, hogy ki legyen a Nemzetközösség vezetője II. Erzsébet királynő esetleges halálát követően – írta meg a BBC.

A Brit Nemzetközösség (ma már csak Nemzetközösség) a Brit Birodalom utódjaként alakult meg 1949-ben, jelenleg ötvenhárom tagja van, köztük olyan államok is, amelyek nem tartoztak a brit érdekszférába. Így például a volt német és belga gyarmat Ruanda, valamint az egykori német és portugál felségterület, Mozambik is belépett. Nem politikai vagy katonai szervezet, inkább kereskedelmi, gazdasági együttműködés. Tagországai nagyon eltérőek mind gazdasági, mind politikai szempontból, viszont otthont adnak 2,4 milliárd embernek – ez a világ lakosságának egyharmada. Az intézmény közös tevékenysége az expedícióktól kezdve a jótékonysági missziókon és a kereskedelmi, kulturális kapcsolatok ápolásán át a Nemzetközösségi Játékok szervezéséig terjed.

A Nemzetközösség feje jelenleg a brit uralkodó, aki áprilisban lesz 92 éves. – Hiába tűnik ízléstelennek az utódlás kérdése, biztosan szóba kerül majd a reformbizottság egész napos ülésén – közölte a BBC-vel egy neve elhallgatását kérő informátoruk. A brit közszolgálati média által megszerzett napirend szerint „szélesebb kormányzási megfontolásokról” is egyeztetnek a bizottság tagjai, amely kódnyelven a fenti témát jelöli a BBC forrásai szerint. A bizottság csak ajánlatot tesz, a végső döntést a kormány- és államfők hozzák majd meg a Nemzetközösség áprilisi csúcsértekezletének azon időszakában, amikor a Windsor-kastélyban a médiától és hivatalnokoktól elvonultan egyeztetnek. Hivatalosan ugyanis a Nemzetközösség államfői döntenek a Nemzetközösség fejének halálakor a posztot betöltő következő személyről, ám ezt a döntést elő kell készíteni.

Ugyan II. Erzsébet akkor váltotta a Nemzetközösség feje poszton apját, VI. Györgyöt, amikor megkoronázták 1953-ban, a pozíció nem örökletes, arról a szervezet állam- és kormányfői döntenek. Akkor mindössze nyolc tagállama volt a szervezetnek, amelyek közül hétben ő volt az államfő. Ma viszont már ötvenhárom tagállama van a Nemzetközösségnek, amelyek közül csupán tizenötben államfő a brit uralkodó. A gyakran demokráciadeficittel vádolt Nemzetközösségnél ezért is gondolkodhattak el azon, hogy Erzsébet királynő halálát követően nem feltételezett utódjára, Károly jelenlegi walesi hercegre bíznák a szervezet alapvetően ceremoniális vezetői tisztségét, annak ellenére, hogy a királynő mellette lobbizik, a hercegnek pedig láthatóan fontos a szervezet. Károly mellőzése mellett szólhat az is, hogy már ő sem kifejezetten fiatal, a közvélemény-kutatások szerint pedig ő a legnépszerűtlenebb a brit trón közvetlen örökösei közül. Így aztán előfordulhat, hogy hamarosan Károly lesz a király, de adott esetben például Vilmos herceg lesz a Nemzetközösség feje.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.

Kuthi Áron, Zord Gábor László, Garamvölgyi Flóra

Miért és hogyan hagyták el Magyarországot? Három történet a több százezerből

A sebész, akit alig ismertek meg a gyerekei. Egy kutató, akit a szakmája hajt. A házaspár, amelyik ösztöndíjjal ragadt kint.

Stier Gábor

„Kijev nem írhat minden bajt a háború számlájára”

Az egykor Viktor Janukovics csapatában dolgozó politológus, Koszty Bondarenko nem csalódott a Majdanban, mert nem is várt tőle semmit.