Jean-Claude Juncker: Szankciók jöhetnek a kvótaper után!

2017. szeptember 14., csütörtök 16:12, frissítve: csütörtök 18:20

Jean-Claude Juncker szerdai évértékelő beszéde után csütörtökön az Euronews csatornáján három népszerű európai YouTube-sztár és az „internet népe” faggathatta az Európai Bizottság (EB) elnökét. Az egyik felhasználó a magyarok számára is rendkívül érdekes kérdést intézett a luxembourgi politikushoz: arra volt kíváncsi, hogy vajon mihez kezdenek az EB és a visegrádi 4-ek (V4) között egyre szélesedő szakadékkal. Válaszában Juncker először is tagadta, hogy ilyen szakadék köztük létezne, szerinte ellentét valójában a V4-ek és a többi tagállam között van. Majd – Magyarország és Szlovákia konkrét említése nélkül – figyelmeztetett arra, hogy miután a V4 két tagállama elvesztette a kvótapert,

ha továbbra sem teljesítik kötelezettségeiket, szerződésszegési eljárás indulhat ellenük, és akár bizonyos szankciók alkalmazása is elképzelhető.

Egy másik kapcsolódó kérdés kapcsán is leszögezte, az Európai Bíróság döntése után „megvannak az eszközeik a makrancoskodó tagállamokkal szemben”. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre nem szabtak határidőt az érintetteknek.

Az EB-elnök még egy alkalmat megragadott arra, hogy „odaszúrjon” a kvótarendszert elutasító tagállamoknak. Mikor azt kérdezték tőle, van-e stratégiájuk egy esetleges újabb, például Észak-Afrikából induló migrációs hullám kezelésére, ismét ezekre a „makrancoskodó tagállamokra” mutogatott. Szerinte a szóban forgó stratégia ugyanis a kvótarendszer – bár a kvóta szó helyett jobban szereti a szolidaritás szót –, hiszen nem lehet elvárni Görögországtól, Olaszországtól és Spanyolországtól, hogy ők viseljenek minden terhet. A V4-ek „különcködése” még egy kérdés kapcsán merült fel, Juncker a lengyelek kapcsán figyelmeztetett, hogy velük szemben is vizsgálják a lehetőségeket.

A migráció egyébként még komolyabban az EU és Törökország kapcsolatának firtatásánál merült fel. Bár a cseh Kovy nevű YouTube-felhasználó arra volt kíváncsi, hogy vajon a törökök miért nem törődnek az unió kritikáival, az EB-elnök diplomatikusan megkerülte a kérdést. Először is arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió nem az ankarai kormánynak fizet közvetlenül, hanem a menekülteket támogató civil szervezeteknek – valójában jelentős összegek jutnak a török bevándorlási hivatalnak –, majd arról értekezett, hogy Törökországban egyébként

is jobbak a körülmények, mert közelebb vannak hazájukhoz, így például hasonló az időjárás.

Azért Juncker a szokásos „megoldást” is elmantrázta: a probléma gyökerét kell megoldani, az EU-nak Afrikában kell befektetni, ha azt akarja, hogy az afrikaiak otthon maradjanak.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A fiatalabb generáció egyébként főképpen arról faggatta az EB-elnököt, hogy egyáltalán mire is jó ez az egész EU, és miért nem tudják ezt elmagyarázni a fiataloknak. Juncker elsősorban arra emlékeztetett, hogy bár manapság már azt hisszük, hogy a béke adott, valójában Európa a háború kontinense is volt, az egész Európai Unió a II. világháborúra adott válasz. Ezért aztán az unió legfőbb prioritása mindig a béke megőrzése. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabadon átjárható határok óriási eredményük, ezért nem tartja hibának a schengeni övezet bővítési tervét még a jelenlegi terrorfenyegetettségben sem. Azt is elismerte ugyanakkor, hogy a kommunikációjukon van mit javítani, de azt úgy kell tenniük, hogy ne propagandát alkalmazzanak.

A beszélgetések során fontosabb pontokként felmerült még, hogy:

– Ő nem arra gondolt, hogy mindenkinek kötelező bevezetni az eurót. Csupán arra, hogy aki szeretné ezt megtenni, annak biztosítani kell ehhez a lehetőséget.

– Nagyon szereti az angolokat, és eszében sincs büntetni őket a brexit miatt.

– Nagyon nehéz védekezni a hamis hírek terjesztése ellen.

– Ha Katalónia függetlenné akarna válni, nem avatkoznak be mások belügyeibe. Attól viszont nem tart, hogy ez láncreakciót indítana el.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.