Kaczynski öngólja: jót akart, de pártja bánhatja

2017. augusztus 4., péntek 19:51, frissítve: szombat 09:29

Meggyőző népszerűséggel, stabilan kormányozva keveredett bele az igazságügyi reform kavarta botrányba a Jog és Igazságosság (PiS). Jaroslaw Kaczynski azonban öngólt rúgott azzal, hogy szokásához híven úgy viselkedett az egyébként alapvetően valós problémákat kezelni hivatott törvény beterjesztésekor, mint elefánt a porcelánboltban. Ezzel maga ellen fordította még az általa „trónra emelt” államfőt is, ami konfliktusok sorát vetíti előre. Az már most kimondható, hogy ezzel a lépéssel Kaczynski kockára tette a kormány stabilitását, s immár az sem olyan egyértelmű, mint volt mondjuk egy hónapja, hogy egyben tudja tartani a jobboldali tábort.

Kaczynski nemzeti konzervatív pártját a CBOS legutóbbi felmérése alapján a lengyelek 38, míg a legfőbb ellenzéki erőt, a jobbközép konzervatív liberális Polgári Platformot 22 százaléka támogatja. A populista Kukiz ’15 népszerűsége 8 százalékos, míg a liberális Modern nevű párt erősen visszaesve, a jelenleg parlamenten kívüli Baloldali Demokratikus Szövetség megerősödve nem sokkal a bejutási küszöb felett áll. Mint arra lapunknak Mitrovits Miklós, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa rámutat, Kaczynskiék mindenekelőtt a szociális politikájuknak köszönhetik a népszerűségüket. Az „500 plusz” családtámogatási program keretében például gyermekenként 500 zloty, azaz mintegy 36 ezer forint jár, csökkentették a nyugdíjkorhatárt, s lakásépítési programot is meghirdettek. A Lengyelországgal foglalkozó elemző megjegyzi azt is, hogy az ellenzék mögött is nagyjából annyian állnak, mint a PIS mögött, csak a politikai paletta ezen oldala erősen megosztott. – A jelenlegi botrányt biztosan megérzi a PiS támogatottsága – értékel lapunknak Bogdan Góralczyk, a Varsói Egyetem Európa Központjának elemzője, felhíva a figyelmet arra, hogy a mostani tüntetéseken a korábbinál nagyobb számban jelentek meg az egyébként inkább a jobboldal felé húzó fiatalok, sőt a törvény ellen léptek fel még a jobboldali radikális futballhuligánok is.

 
Jaroslaw Kaczynski
Fotó: Krystian Dobuszinszky / AFP
 

A népszerűség alakulásánál is fontosabb kérdésnek tartja azonban mindkét elemző a PiS-en belül megnövekedett ellentéteket. ­– Az elnök és a kormányfő között 1989 óta még soha nem volt ilyen feszült a helyzet, pedig már volt egy-két kemény menet, például Walesa és Oleksy, Kwasniewski és Buzek vagy Kaczynski és Tusk között. Jelenleg azonban két, ugyanazon oldalt képviselő erő feszül egymásnak, ami a korábbiaknál komolyabb szembenállást feltételez – jegyzi meg Mitrovits Miklós, kiemelve, hogy Andzrej Duda a PiS alapításától első számú, már a párt nevében is jelzett programpontjának kérdésében vétózott. A magyar elemző szerint azt csak a jövő, legkorábban a Duda által benyújtandó törvény tartalma dönti el, hogy a mostani konfliktus egy már a színfalak mögött érlelődő feszültség kirobbanása vagy csak most kezdődött, s Duda önálló játszmába kezd-e. A lengyel professzor ugyanakkor már biztosra veszi a Jog- és Igazságosság kettészakadását. Egyik oldalon marad Jaroslaw Kaczynski körül a kemény mag, míg a másikon az államfő mögött formálódik egy jobboldali erő. Góralczyk úgy látja, Andrzej Dudának nem maradt más lehetősége, mint saját tábort építeni. – Megszűnt az egy a tábor, egy a zászló helyzet, s ősszel minden bizonnyal tovább fokozódik a feszültség a PiS-en belül – véli az elemző, hozzátéve, hogy Kaczynski akár még a nyáron megpróbálhatja a szejm összehívását s az elnöki vétó leszavazását. Papíron ehhez már nincs többsége a pártnak, így főképp a liberálisok állandóan ötven képviselőt tartanak Varsóban, hogy adott esetben leszavazzák a PiS-t. Közben a vétó miatt tovább működő legfelső bíróság folytatja a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter, Mariusz Kaminski elmozdítását is hozható vizsgálatot, s Kaczynskiék gondjait szaporítja a párt egyik legfontosabb embere, Antoni Macierewicz körüli botrány is. Ezt egy, a közelmúltban megjelent könyv robbantotta ki, amely a jelenlegi honvédelmi miniszternek a lengyel és az orosz alvilággal kiépített állítólagos kapcsolatait tárja fel.

Nem szabad elfelejtkezni közben arról sem, hogy a jelenlegi helyzet magának a koalíciónak a fennmaradását is érintheti. Már csak azért is, mert az egyik kis partner, a Szolidáris Lengyelország vezetője Zbigniew Ziobro, a támadások kereszttüzében álló s a vétó miatt sértődött, de a koalíciós többség miatt elmozdíthatatlan igazságügy-miniszter. S mint Mitrovits megjegyzi, a meghatározó bázissal bíró Ziobro egyszer már összerúgta a port a PiS-szel, s a pártból kilépve saját erőt alapított, amelyet aztán Kaczynski visszacsalogatott a választási szövetségbe. Ráadásul a másik párt, az Együtt Lengyelország első embere, a szakításuk előtt a Polgári Platform kormányában az igazságügyi tárcát vezető Jaroslaw Gowin pedig nyilatkozatai alapján mintha egyetértene a vétóval. Ha a Solidarna Polska és a Polska Razem kiszállna a PiS mellől, akkor a 17 képviselő elvesztésével Kaczynskiéknak a most ötmandátumos, amúgy is törékeny parlamenti többsége sem lenne meg. A hírek szerint ezért kezdett el a PiS tapogatózni a szejm harmadik legnagyobb ereje, a Pawel Kukiz vezette protestpárt, a Kukiz ’15 irányába.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.