Kaczysnki–Duda-párbajt hozhat a reform

Forró nyár ígérkezik, a lengyel államfő megvétózná az igazságügy terén tervezett átalakításokat

2017. július 20., csütörtök 10:27, frissítve: csütörtök 19:42

Engedhet a lengyel kormányzó párt a bírák kinevezéséről szóló törvények körül kialakult feszült belpolitikai helyzetben. Legalábbis erre utal, hogy a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) döntéseivel eddig szembe soha nem menő államfő a tervezet vétóját helyezte kilátásba. Andrzej Duda kijelentette, csak akkor írja alá az Európai Bizottság által is bírált törvényt, ha a szejm beleegyezik, hogy háromötödösre növeli a jövőbeli bírákat megválasztó testület kinevezéséhez szükséges többséget. Ez azt jelentené, hogy Kaczynskiéknak partnerre lesz szükségük a bírói kinevezésekhez. Úgy tűnik tehát, hogy bár Beata Szydlo miniszterelnök kiállt az igazságügyi reform tervezete mellett, a magyar gyakorlathoz hasonlóan a döntéseiben a falig elmenő PiS nem kockáztatja népszerűségét.

Ezt a lehetőséget nem zárta ki lapunknak nyilatkozva a Lengyelországot kiválóan ismerő szakértő, Mitrovits Miklós sem. Megjegyezte ugyanakkor, a párt ezzel azért rúgott egy öngólt, mert így kiderült, hogy a PiS-ben Kaczynski nem mindenható. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa felhívta a figyelmet arra is, hogy ismét bebizonyosodott, nem szabad kizárólag magyar szemmel figyelni a lengyel eseményeket, s egyébként ennyit számít egy közvetlenül választott elnök. Tény, hogy váratlan lépésével Duda elébe ment a kormányzó pártot egyébként nem gyengítő brüsszeli bírálatoknak, egyértelműen megnövelte saját népszerűségét, ugyanakkor ezzel a húzással akár megtörheti a PiS-nek a Fideszénél azért gyengébb egységét is. – Kaczysnki–Duda-párbaj lett a PiS–ellenzék meccsből – mondta erre Mitrovits. A szakértő szerint ráadásul az államfő nemcsak kiveszi a PiS miniszterének kezéből a döntést, de olyan politikai játszma tárgyává teszi a kinevezéseket, amely a PiS-nek a legkevésbé hiányzik. A háromötöd ugyanis csak a populista, euroszkeptikus Kukizékkal lenne meg, velük „üzletelni” pedig a lehető legrosszabb forgatókönyv lenne, hiszen nagy árat kérhetnek.

A PiS már nem először fut neki az igazságügyi reformnak. A kormány még áprilisban terjesztette elő a szejmben azt a törvényjavaslatot, amely megszünteti a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) jelen lévő 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítja magát a tanácsot is, amelynek eddig kiterjedt jogai voltak a bírák kinevezésében, és tagjait a bírák maguk választották meg négyéves időtartamra. A most elfogadott törvény értelmében a tanácsban lévő 15 bírót ezentúl a szejm fogja megválasztani. Egy, a bíróságok felépítéséről szóló másik törvényjavaslat a bírák és gyakornokok kiválasztásának folyamatát módosítja úgy, hogy nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek. Emellett, az eddigi gyakorlattól eltérően, a perek lefolytatásával a bírákat nem a törvényszékek vezetői bízzák meg, hanem sorsolás útján fognak róla dönteni. A múlt héten előkerült egy harmadik, az alkotmánybíróság megújítását célzó tervezet is, amely a tagok leváltásában az igazságügyi miniszter jogkörét bővítené. Az előterjesztők szerint az új jogszabályok átláthatóbbá és „európaibbá” teszik a bíráskodást, lerövidítik a sokszor évekig húzódó eljárásokat.

Hogy az igazságügy reformra szorul, elismeri az elnök is. Az ellenzék azzal vádolja a PiS-t, hogy megsérti a hatalmi ágak alkotmányos szétválasztását, s e vélemény mögé felsorakozva az Európai Parlament legfőbb frakcióinak vezetői is azt hangsúlyozták, hogy a tét Lengyelországban most a demokrácia és a jogállamiság túlélése. Varsóban és más lengyel városokban ezrek tiltakoznak a reform ellen, ám mint szakértők megjegyzik, az átlagembernek tetszik a kormány előterjesztése, mert naponta beleütközik a rosszul működő bírói rendszerbe.

Ezzel egyetértve két lehetséges okát látja a törvénymódosításnak Mitrovits Miklós. Mindenekelőtt a dekommunizációt, amely állandó panel a PiS politizálásában. A párt régóta mondja, hogy a bírói kar a kommunista rendszer átörökítője. Sokak szerint a bíróságok átmentek ugyan bizonyos öntisztuláson, mások ezzel szemben úgy vélik, hogy a bíróságok önálló, mindenek felett álló kaszttá váltak. – Ebben van igazság – jegyezte meg az elemző, hozzátéve, hogy a lengyel bírósági ítéletek sokszor abszurdak, a bírák politikai nézeteinek megfelelők. Mitrovits úgy látja, a rendőrséget is ide lehet venni, hiszen Lengyelországban még ma is sok a rendőri túlkapás, átlagban szinte minden fél évre jut egy halállal járó intézkedés, és ezeknek sosincs következményük. Az átalakítás szükségességét tehát nem nagyon lehet vitatni, ám az ellenzék szerint a törvényt más céllal próbálják keresztülverni a szejmen. A PiS úgy készül a jövő évi önkormányzati választásokra, hogy lecseréli a bírákat, majd az ellenzéki jelölteket, polgármesterek megfélemlítik. Az elemző szerint ez is lehet valós opció, bár ezzel önmagában nem lehet a választói preferenciákat megváltoztatni, sőt, az ilyen valós vagy koncepciós perekkel csak az ellenzéket erősítenék. A fő motivációt Mitrovits nem ebben, hanem a PiS elnökének politikai bosszút kiáltó paranoiájában, a dekommunizációban látja. – Jaroslaw Kaczynski nem stratéga, ha úgy tetszik, nem egy Orbán Viktor. Ő érzelmi, elvi alapon politizál – mutatott rá a lengyel kormánypárt vezetőjének gyengéjére Mitrovits Miklós.

Duda nem hajlandó konzultálni Donald Tuskkal

Visszautasította csütörtökön Andrzej Duda lengyel államfő, hogy személyesen konzultáljon Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével a vitatott lengyelországi igazságügyi reformról. A PAP lengyel hírügynökség jelentése szerint Tusk előző nap találkozót kezdeményezett Andrzej Dudával az igazságügyi reform körül zajló viták miatt. 

„Az Európai Tanács elnökének nem Varsóban kellene gyakorolni az EU-n belül élvezett hatáskörét, hanem inkább Brüsszelben kellene azon munkálkodnia, hogy objektív módon elmagyarázza a lengyelországi igazságügyi reform és az abból adódó politikai vita jellegét” – jelentette ki a kabinetvezető. Szczerski hozzátette: a lengyel elnököt nagyon meglepte, hogy az uniós intézmények ilyen erővel akcióba léptek Lengyelország ellen, holott „minden a jogrendnek megfelelően zajlik”. 

(MTI)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.20.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.