Kétszázezer magyar dolgozik Németországban, segélyt csak kevesen kérnek

MN

2017. augusztus 10., csütörtök 13:06, frissítve: csütörtök 13:26

Augusztus elején a Magyar Nemzet is beszámolt arról a friss statisztikáról, amely szerint minden korábbinál több, 18,6 millió bevándorló, vagyis hivatalosan „migrációs hátterű” ember él Németországban, ami a teljes lakosság (82,4 millió fő) 22,5 százaléka. Ebben a sokaságban természetesen nem csak a 2015 nyarán érkezett menedékkérők vannak benne, hanem nagyon sok európai uniós polgár is, akik a szabad mozgás jogával élnek, és akikről most közölt friss adatokat a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).

A Welt által ismertetett, 2016 végi adatok szerint 4,3 millió EU-s bevándorló vagy munkavállaló van Németországban, és ebben nincsenek benne azok, akik már megkapták a német állampolgárságot. Az elmúlt években ez a szám jelentősen nőtt, tavaly 634 ezerrel lettek többen. A legtöbben a keleti tagállamokból érkeztek, a legnagyobb közösség a lengyeleké, akik 783 ezren vannak. A második helyen az olaszok állnak, 611 ezer fővel, a harmadik helyen pedig a román állampolgárok. Utóbbiak 534 ezren vannak, és tavaly ez a közösség gyarapodott leggyorsabban, mintegy 80 ezer fővel.

A magyarok számát a BAMF 192 ezerre teszi, és tavaly 14 ezerrel nőtt a számuk. A magyarokra különösen igaz az a megállapítás, hogy dolgozni mennek Németországba, nem a szociális ellátásért: csak 4,9 százalékuk kap ilyen jogcímen pénzt, míg a németeknek 7,3 százaléka. A skála másik végén a bolgárok állnak, akik 264 ezren vannak, és 31 százalékuk kap valamilyen szociális ellátást.

Bár Németországban is felmerült, hogy korlátozni kellene az EU-s polgárok szociális ellátásait – például azt, hogy 185 ezer külföldi gyerek után utal családi pótlékot a német állam –, az Európai Bizottság szerint ez diszkrimináció lenne, így tilos.

A szerkesztő ajánlja