Kiderülhet, hogy halt meg Wallenberg

2012. november 12., hétfő 12:54

Egy volt fogoly állítása szerint a hivatalos szovjet verziótól eltérően nem 1947-ben szívrohamban, hanem 1950-ben egy szovjet táborban halt meg Raoul Wallenberg, aki magyar zsidók tízezreit mentette meg a holokauszttól – írta hétfői számában a Profil című osztrák hetilap.

Wallenberg a Jeges-tenger partjához közeli egykori Vorkuta munkatáborban hunyt el 1950 nyarán skorbutban – állítja Anton Krüger, a tábor egykori lakója. A Profil cikke szerint Krüger Stefan Karner osztrák történésznek beszélt erről. „Krüger talán egy újabb építőkő lehet az ügy megoldásában, de ebben a pillanatban többet nem tudok mondani” – fogalmazott a lapnak a történész.

A szovjet verzió szerint szívrohamban halt meg

Wallenberg zsidómentő tevékenysége és halála számtalan megválaszolatlan kérdést vet fel ma is.

A svéd diplomata eltűnésével kapcsolatos rejtély szálainak felgöngyölítése folytatódik – jelentette ki nemrégiben az orosz hírszerzés levéltárának vezetője.

Amerikai kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy budapesti tevékenysége valószínűleg korántsem volt annyira véletlenszerű, mint azt korábban gondolták. Egy egykori orosz levéltári vezető szerint pedig a szovjet hírszerzés megfigyelés alatt tartotta.

Wallenberg halálának időpontja és körülményei máig tisztázatlanok. Míg a Szovjetunió az 1950-es években azt közölte, hogy 1947-ben a moszkvai Lubljanka börtönben halt meg szívrohamban, többen is állítják, hogy különböző fogolytáborokban látták a diplomatát 1947 után.

Karner kutatásai szerint szovjet akták alátámasztják, hogy Krüger valóban a vorkutai tábor foglya volt 1950-ben, ahogy állította. A férfi úgy került oda, hogy a nácik kényszermunkára Németországba hurcolták, és ott később a franciáknak való kémkedés vádja alapján szovjet fogságba került. Ennél többet azonban egyelőre nem erősítettek meg Karner kutatásai.

Zsidó kincseket kerestek Wallenbergnél

A Profil saját kutatása szerint a Bécsi Wiesenthal Intézetben található egy feljegyzés, miszerint Simon Wiesenthal 1974-ben egy izraeli ismerősének azt írta: talált egy bécsi orvost, aki főorvos volt Vorkutában, és pontosan emlékszik arra, hogy 1948 nyarán megvizsgálta Wallenberget a táboregyüttes pecsorai altáborában. Krüger elmondása szerint Wallenberg szintén azt mondta neki, hogy előzőleg a vorkuta-pecsorai táborban volt.

A budapesti Wallenberg-emlékmű a Szent István parkban
A budapesti Wallenberg-emlékmű a Szent István parkban
Fotó: Europress/AFP

A férfi visszaemlékezése szerint a svéd diplomata súlyos betegen került a táborba, és egy külön barakkban helyezték el. Krüger közlése szerint Wiesenthal azt mondta neki, hogy a szovjetek azért tartóztatták le, mert azt gondolták, a svéd követségen rengeteg pénzt, gyémántot és más értékeket halmozott fel, amit az általa megmentett zsidók bíztak rá. Állítása szerint ő és egy másik férfi temették el Wallenberget a tundra fagyos talajába, alig ötven centiméterre a földfelszín alá. A helyről egy vázlatot is készített a volt fogoly – írta a Profil.

A Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulójához kapcsolódó emlékév alkalmából szerdán Bécsben a Diplomáciai Akadémián rendeznek konferenciát. A rendezvény meghívott előadói között van mások mellett Stefan Karner, valamint Schmidt Mária, a Terror Háza Intézet vezetője és Szita Szabolcs, a budapesti Holokauszt Emlékközpont vezetője is.

Forrás: MTI, MNO

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.