Kiéleződött Varsó és Kijev között a „történelmi” vita

Stier Gábor

Stier Gábor

2017. november 12., vasárnap 18:29, frissítve: hétfő 16:10

Ismét kiéleződött a történelmi kérdések megítélésében már jó ideje folyó vita Lengyelország és Ukrajna között. Az elmúlt napokban történtek jól mutatják, hogy Ukrajna lassan már nemcsak Oroszországban, hanem nyugati szomszédaiban is ellenséget lát, s a jelenlegi hatalom nacionalista indíttatású politikáját még legnagyobb európai támogatója is egyre kevésbé nézi jó szemmel. Budapest számára azonban figyelmeztető jel, hogy míg Kijev a lengyelekkel rendezni akarja a konfliktust, addig Magyarországgal csak élezi a viszonyt. Közben az ukrán nacionalizmust bíráló kijelentésekkel párhuzamosan Varsó is hangsúlyozottan elhatárolódik a magyar kormány Ukrajnát érintő lépéseitől.

Kijevnek az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárását megakadályozó döntései megkérdőjelezik a lengyel–ukrán stratégiai partnerségi nyilatkozatot. Erről Bartosz Cichocki külügyminiszter-helyettes beszélt a szejm minapi meghallgatásán. Cichocki ezzel arra utalt, hogy Kijev áprilisban leállította az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárását, amely a lengyel és az ukrán nemzeti emlékezet intézetének együttműködése keretében zajlik. Többek között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, több mint százezer lengyel áldozattal járó volhíniai (Voliny) mészárlás áldozatainak sírjait tárnák fel. A lengyel külügyminisztérium közben a beutazást megtiltó „feketelistát” állított össze. Ezen azok az ukrán tisztviselők szerepelnek, köztük Volodimir Vjatrovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője, akik a galíciai SS-t éltetik, vagy a „történelmi igazságot tagadva” akadályozzák a lengyel tömegsírok feltárását. A feszültséget enyhítendő Petro Porosenko ukrán elnök azonnal felvetette a kétoldalú államfői tanácsadó bizottság összehívását, amelyről lengyel kollégáját a függetlenség napja alkalmából felhíva meg is állapodtak. A bizottság a jövő héten Krakkóban már össze is ül, Andrzej Duda decemberre tervezett kijevi látogatása azonban egyelőre kérdéses.

A „történelmi” viták Kijev és Varsó között egyfelől az UPA kritikátlan heroizálásával, másfelől az előző kormánynál ezt kevésbé elnéző nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) hatalomra kerülésével éleződtek ki. A rada 2015 áprilisában foglalta törvénybe, hogy az UPA az ukrán függetlenségért harcolt, míg a szejm rá egy évre az ukrán nacionalisták által elkövetett genocídiumnak nevezte a volínyi mészárlást, amelynek emléknapjává nyilvánította július 11-ét. Ezzel párhuzamosan elszaporodtak az egymás emlékhelyeit meggyalázó akciók. Lengyelország közben továbbra is Ukrajna első számú európai lobbistája, s az oktatási törvényről mindenekelőtt Budapesttel és Bukaresttel kirobbant vitában is gyorsan megegyezett Kijevvel. Witold Waszczykowski külügyminiszter a Nasz Dzienniknek nyilatkozva most is fontosnak tartotta kijelenteni, hogy „míg Varsó még türelmes, más európai országok, mint Magyarország és Románia, már nyíltan az ukrán érdekek ellen kezdenek cselekedni”.

Az új ukrán „hős” Sztepan Bandera elítélésére azonban Varsó ennek ellenére nem számíthat Kijevtől, hiszen ez a kérdés a jelenlegi hatalom identitásának a része, s nincs Ukrajnában olyan erő, amely szembe merne menni a nacionalista hullámmal. Kijev így máig maga mögött érezve Amerika támogatását önmaga helyett a lengyel és magyar belpolitikában s persze Oroszországban látja a kapcsolatok megromlásának az okát. Mindezt egészen addig meg is teheti, ameddig a nyugati nagyhatalmak számára fontosabb lesz a nyomás fenntartása Oroszországra, semmint az úgynevezett európai értékekkel egyre kevésbé köszönő viszonyban lévő ukrán hatalom megregulázása.

Fehér-piros ünnep

Lengyelország-szerte tömegek vonultak utcákra szombaton a függetlenség napja alkalmából, összesen 12 különböző politikai irányultságú tömörülések menetein. A legnagyobb, 60 ezer fős tömeget idén is a hazafias függetlenség menet gyűjtötte össze, amelyet az úgynevezett nemzeti körök – a többi között a parlamenten kívüli jobboldali Nemzeti Radikális Tábor – 2010 óta szerveznek. A rendezvényen Pintér Tamás országgyűlési képviselő és más jobbikos politikusok is részt vettek. A menet útvonalát megpróbálta eltorlaszolni a Lengyel Köztársaság Polgárai elnevezésű baloldali civil szervezet híveiből álló kisebb csoport, amelynek tagjai a „Fasizmustól mentes Varsó” jeligével vonultak fel. A varsói Pilsudski téren délelőtt rendezett központi állami megemlékezéseken koszorúzó Donald Tusk volt lengyel kormányfőt, az Európai Tanács elnökét kifütyülte a tömeg. (MN)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.13.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

Meglepő, de nem a téli sötétségben nő az öngyilkosságok száma

Mennyire határozza meg boldogságunkat a fény és miért veszélyesek a legújabb fényforrások?

Ficsor Benedek

Mácsai Pál: Semmi misztikus, játszani mindenki tud

Az Örkény alapító igazgatója a színházról, a Terápiáról, bulvárról, békülő szekértáborokról és a színház mély erkölcsösségéről. Interjú.

Szécsi Noémi

Feltárul Szabó Magda eddig kevésbé ismert szenvedélyes oldala

Az írónő szerelmei, avagy zavarba ejtő naplórészletek a kálvinista nagyasszony életéből.

Pintér Bence

„Öröm minden zsidónak”, vagy a nemzetközi jog semmibevétele?

Vélemények a Jeruzsálemmel kapcsolatos, múlt heti Trump-bejelentésről.