Kína jobbról előzi a Nyugatot energiaügyben

Nem lesz sima az átlépés a tiszta energiára, az országok által vállalt határidők egyre csak tolódnak

Kuthi Áron

Kuthi Áron

2017. november 6., hétfő 18:33, frissítve: kedd 17:15

Ami sok, az sok – nyilatkozta röviden Fidzsi miniszterelnöke a Bonnban hétfőn kezdődő nemzetközi klímakonferenciára érkezvén. Frank Bainimarama arra célzott, hogy a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint és az egyre durvább viharok, áradások ellehetetlenítik a csendes-óceáni szigetország part menti falvainak életét. A 195 ország húszezer résztvevőjének jelenlétében zajló csúcstalálkozót azért övezi kiemelt figyelem, mert ez az első ilyen esemény azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette országa kivonulását a klímaegyezményből. Az ENSZ-konferencia azért is fontos, mert ez az első találkozó a 2015. decemberi párizsi ülés óta, amelyen az ott született klímaegyezményben foglaltakat már valóban konkrét lépésekre kell váltani. A cél az lenne, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius-fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. Ehhez viszont azonnal csökkenteni kellene az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét. A világ szén-dioxid-kibocsátásának 14 százalékáért az Egyesült Államok, 36 százalékáért viszont Kína a felelős, de úgy tűnik, az ázsiai ország idejében felismerte a régi szabályt, hogy amit nem tudsz megoldani, annak állj az élére, és nagyon aktívnak mutatkozik a károsanyag-kibocsátás csökkentése, a megújuló energiák terén. Ám épp eléggé érzékletesen mutatja a kihívás nagyságát, hogy nemrég kellett egy évvel elhalasztania egy vállalását, miszerint a kínai autógyártóknak 2018 végéig 10 százalékra kell növelniük elektromos vagy hibrid meghajtású autóik arányát. Igaz, a tervek között szerepel például több mint száz szénerőmű bezárása is. 

A bonni csúcson tehát Kínára szegeződik minden szempár, bár szakértők szerint csak annyi eredménye lesz a találkozónak, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentésének konkrét menetrendjét és a számonkérés mikéntjét, gyakoriságának szabályait fogják lefektetni a résztvevők. Vállalásokból és célszámokból eddig sem volt hiány, a szén-dioxid-termelésben világszinten harmadik Európai Unió 2030-ig 40 százalékkal szeretné csökkenteni a kibocsátást. A 27 tagú közösségen belüli legnagyobb játékos, Németország 2050-ig pedig teljes mértékben a megújuló energiára támaszkodó ipart szeretne kiépíteni. A konferenciát Fidzsi soros elnöksége okán a szigetországban kellett volna megtartani, de ott ekkora rendezvényt képtelenség tető alá hozni, így egy másik, a témában érzékenyen érintett ország fogadta be az eseményt. Németország előtt, bár bátor vállalásokat tett, sok megoldandó kérdés tornyosul. A tíznapos bonni csúcstalálkozó nyitányaként a hétvégén környezetvédő aktivisták követelték a német szénbányák mielőbbi leállítását. Az akció Észak-Rajna–Vesztfáliában, a híres, ma már három oldalról autópályák övezte, Garzweiler nevű külszíni lignitbányától nem messze volt, ahol még 2045-ig kitermelhető készletek rejtőznek. Miközben a nagy energiacégek nem sietnek leépíteni környezetszennyező energiaforrásaikat, Németország hatalmas összegeket szán a tiszta energiaforrások kutatására.  

A felmelegedés elleni küzdelemmel kapcsolatban jócskán lehűtötte a kedélyeket a The New York Times amerikai napilap, amely szemléletes interaktív grafikonokkal mutatta be, hogy még a párizsi klímaegyezményben megfogadott kibocsátáscsökkentés is messze áll a kívánatostól. Míg az Egyesült Államok károsanyag-kibocsátása stagnálást, az Európai Unióé pedig lassú, nem túl biztató ütemű csökkenést mutat, addig Kína exponenciális mértékben ontja a légkörbe a szennyezést, India pedig tartós, meredeken növekvő pályára állt e téren. A globális szén-dioxid-kibocsátás 6,8 százalékáért felelős szubkontinensen 240 millió lakost nem ér el az elektromos hálózat, és az ország ígérete az, hogy ők már megújuló energiaforrásból fogják kapni az ellátást.

A Climate Action Tracker környezetvédelmi hírportál ugyanakkor meglepő kutatással állt elő a Trump-kormány klímapolitikáját illetően. Míg júniusban szélvészként söpört végig a médiában, hogy az Egyesült Államok nem tartja magára nézve kötelezőnek a párizsi klímamegállapodást, a szakmai portál kutatása arra mutatott rá, hogy a fosszilis energiahordozók további használata nem piszkálna bele a globális kibocsátás növekedésébe. Mégpedig azért, mert elsősorban nem Amerika a legnagyobb bűnös a kérdésben, hanem Ázsia. Ha az Egyesült Államok valóban kilép az egyezményből, akkor legfeljebb a mai szinten marad az amerikai kibocsátás, növekedésről nem lenne szó. Minden bizonnyal ezt az érvelést vezetik elő Bonnban az amerikai küldöttség tagjai is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.07.

A szerkesztő ajánlja