Kínai pártkongresszus: Magyarország örülhet

Buzna Viktor

Buzna Viktor

2017. október 25., szerda 21:35, frissítve: csütörtök 09:04

Véget ért a Kínai Kommunista Párt kongresszusa. Hszi Csin-ping megerősödött, a vezetést lecserélték, utódjelölt azonban nincs. Mit jelent mindez a világ és Magyarország számára?

Fontos útelágazásokkal és új kihívásokkal teli öt évet ígért Hszi Csin-ping kínai államfő a Kínai Kommunista Párt tizenkilencedik kongresszusának szerdai záróeseményén. Második mandátumának kezdetén Hszi hatalmában megerősödve mondhatta el beszédét a pekingi Nagy Népi Csarnokban.

Az utóbbi egy hétben ülésező testület nemcsak a következő ötéves ciklusra szavazott bizalmat a párt főtitkári címét is viselő államfőnek, de stratégiai elképzeléseit kedden a párt alkotmányába is belefoglalták. „Nem merülhet fel, hogy akár egy lélegzetvételnyi szünetet is tartsunk, hogy lassítsuk lépteinket” – mondta záróbeszédében Hszi, és ismét hangsúlyozta ambiciózus politikájának sarokpontjait. A szerdai eseményen az is kiderült, a következő öt évben kik fogják első kézből megtapasztalni az államfő harcias munkakedvét, közzétették ugyanis a párt irányításáért felelős politbüró héttagú állandó bizottságának új névsorát is.

A kínai csúcsvezetésben csak Hszi Csin-ping államfő és főtitkár, valamint Li Ko-csiang kormányfő maradt meg, a többiek visszavonultak. Az új tagok alapján el is indult a találgatás a pekingi hatalmi játszmák következő időszakáról. Miként azt a legtöbb kínai és nemzetközi hírforrás elsőként jelezte, potenciális utódjelölt nincs a tagok között.

Az állandó bizottság valamennyi tagja hatvan év felett van, vagyis 2022-ben egyikőjük sem lehet alkalmas Hszi Csin-ping leváltására. Egy informális pártszabály szerint ugyanis hatvannyolc év a nyugdíjkorhatár, vagyis az annál idősebb vezető újabb tisztségért már nem indulhat. Ez pedig megerősíti azokat a korábbi találgatásokat, miszerint a most hatvannégy éves Hszi – éppen az említett szabályt felülírva – a 2022-es, huszadik pártkongresszuson újabb ciklusra nevezne be.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

 „Azzal, hogy nem jelölte ki utódját Hszi Csin-ping, a személyügyek és a mindenkori politikai döntéshozatal feletti hatalmát nyomatékosította” – elemezte a helyzetet Douglas H. Paal, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért nevű szervezet Ázsia-programjának igazgatója. Az amerikai agytröszt vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, ha az új állandó bizottságban tisztséget kapott volna egy potenciális utód, az törvényszerűen elterelte volna a figyelmet az államfőről. „A jogrendszer szerint az utódkérdést Hszi a második ciklus során bármikor, illetve a végén is rendezheti” – magyarázta Paal. Leszögezte: továbbra sem egyértelmű, hogy a hatalmában megerősödött vezető valóban hosszú távra rendezkedne-e be.

 
A Kínai Kommunista Párt tizenkilencedik országos kongresszusára toborzott önkéntesek egyike felügyeli a rendet Pekingben 2017. október 16-án
Fotó: Vu Hong / MTI/EPA
 

Kusai Sándor, Magyarország korábbi pekingi nagykövete szerint pedig az a legvalószínűbb magyarázat, hogy a 2022-es utódlás kérdése egyszerűen idén még nem került napirendre. „Az állandó bizottságban nincsenek potenciális utódjelöltek, a politbüróban ugyanakkor vannak fiatalabb tagok. Ez alapján azonban egyelőre nem lehet megítélni, hogy Hszi Csin-ping a harmadik ciklusra maradna vagy sem” – mondta Kusai. Hozzátette, a helyzetet bonyolítja, hogy szemben a kínai vezetőt teljhatalmúnak beállító elemzésekkel, az ilyen döntéseket Pekingben sem egy ember hozza. „A most felállt állandó bizottság összetétele is arra utal, hogy korántsem homogén társaság adja a kínai felső vezetést. Vannak közöttük a Hszi csoportjához közelálló centristák, konzervatívok, de liberálisabb gondolkodású reformerek is” – tette hozzá a szakértő. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Hszi Csin-ping szerdán elmondott beszéde utalhat hatalom további koncentrációjára. Olyan szokatlanul nagy vállalások hangzottak el, mint a szegénység felszámolása és az életszínvonal évenkénti emelése – jelezte a volt nagykövet. Szerinte ilyen ígéreteket csak komoly hatalom birtokában lehet kijelenteni, egyelőre tehát azt látni biztosan, hogy a következő ciklusban Hszi Csin-ping számos megoldandó problémával, megakadt reformok végrehajtásával akar megküzdeni, ennek érdekében kemény kormányzásra rendezkedett be.

Keményebb fellépés várható Kína külpolitikájában is. Az államfő az egyhetes pártkongresszus során elmondott mindkét beszédében hangsúlyozta országának határozottabb fellépést a nemzetközi porondon. Douglas H. Paal szerint Kína elsőként a nemzetközi politikából kivonuló Egyesült Államok által hátrahagyott vákuumot tölti majd be fokozatosan. „A folyamatnak legalábbis ez a része várhatóan békés lesz” – mondta a Carnegie programigazgatója. Problémásabb lesz ugyanakkor szerinte a függetlenségért küzdő Tajvan kérdése. „Beszédeiben Hszi nem nélkülözte a nacionalizmust, amit tovább gerjeszthet, ha Kína szuverenitását feszegető kérdések megvitatására kerül sor. Ez idővel aligha lesz elkerülhető” – jelentette ki Paal. A szakértő ezért úgy véli, a sziget visszacsatolása Kínához már elkezdődött, miként azonban fogalmazott, „nem épp a legbékésebb módon”.

Kusai Sándor szerint a Hszi Csin-ping által meghirdetett, Egy övezet, egy út kezdeményezés marad továbbra is a kínai külpolitika fő csapásiránya. Ebből pedig következik, hogy a stratégiában szerepet kapó közép- és kelet-európai térség is fontos marad Peking számára. Idén novemberben Magyarország szervezi a Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti 16+1 együttműködés csúcstalálkozóját. A volt pekingi nagykövet szerint az esemény továbbra is kiemelt jelentőségű marad a kínai diplomácia számára, mivel a 16+1 egyre inkább beintegrálódik az Egy övezet, egy út stratégiába. „A jövőben is több olyan kínai kezdeményezés indul majd, amelyhez Magyarország is csatlakozhat” – jelezte Kusai Sándor. Szerinte a pártkongresszus alapján a magyar kormány politikai és gazdasági szempontból is növekvő súlyú Kínával számolhat. „Ez alapvetően jó hír, hiszen egy gazdagabb Kínával Magyarország jobban tud kereskedni” – mondta a szakértő. Hozzáfűzte: a kínai növekedés jó eséllyel nem fog agresszív külpolitikában megmutatkozni. „Lehetnek ugyanakkor érdekütközések” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy sok múlik a többi nemzetközi szereplő hozzáállásán is.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.