Kitiltották a dalai lámát Mongóliából

MTI

2016. december 21., szerda 15:24, frissítve: szerda 15:33

Mongólia többé nem engedi be területére a dalai lámát, miután a tibeti szellemi vezető múlt havi látogatása Kína tiltakozásához és a két ország közötti hiteltárgyalások felfüggesztéséhez vezetett.

Tsend Munkh-Orgil, a közép-ázsiai ország külügyminisztere egy helyi napilapnak adott, szerdán közzétett interjúban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a dalai láma látogatása ártott a kapcsolatoknak Kínával.

A hivatalban lévő kormány „teljes mandátuma alatt nem látogathat Mongóliába a dalai láma, még vallási célból sem” – hangsúlyozta a tárcavezető. Megjegyezte azt is, hogy Peking és Ulánbátor dolgozik a kétoldalú kapcsolatok normalizálásán és a tárgyalások újraindításán.

Mongólia mostani ígérete rávilágít arra, hogy gazdasági befolyását érvényesítve Kína milyen eredményesen tud hatni bizonyos országokra a számára fontos különféle ügyekben, a dalai láma utazásaitól kezdve Tajvan diplomáciai elismeréséig.

Kína megjutalmazza Mongóliát

A kínai külügyminisztérium szerdán közölte, hogy Peking fontosnak tartja Ulánbátor nyilatkozatát, és reményét fejezte ki, hogy országa jutalmazni fogja Mongóliának az ügyben vállalt „elhatározását”. Peking azzal vádolja a dalai lámát, hogy Tibet Kínától való leválasztására törekszik.

A 3,1 millió lakosú Mongólia törékeny, recessziótól szenvedő gazdasága nagyban függ Kínától. A felfüggesztett hiteltárgyalások egy Peking által Ulánbátornak nyújtandó 4,2 milliárd dolláros (több mint 1250 milliárd forintos) kölcsönről szólnak. Kína emellett Mongólia kiemelt kereskedelmi partnere, amely a mongol exportcikkek nagyjából 90 százalékát vásárolja fel.

A mongol buddhizmus szorosan kötődik a tibetihez, és követői mélyen tisztelik a dalai lámát.

Tibet száműzetésben élő szellemi vezetője novemberi négynapos mongóliai látogatása során helyi buddhista vezetőkkel és a vallási közösség tagjaival találkozott. A dalai láma a vizittel kapcsolatban azt mondta, hogy annak nem volt politikai célja, továbbá azt is leszögezte, hogy Tibet függetlensége mellett már 1974 óta nem állt ki nyilvánosan.

A 81 éves, Nobel-békedíjas buddhista vallási vezető az 1959-es sikertelen tibeti lázadás óta Indiában él. A kínai kommunista csapatok 1950-ben vonultak be Tibetbe, és a térséget Kína azóta saját részének tekinti. Jogvédő csoportok és tibeti száműzöttek azzal vádolják Pekinget, hogy „két lábbal tapossa” a tibeti nép vallási és kulturális jogait, míg Kína azzal érvel, hogy a haladást hozta el az „elmaradott régióba”.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.