London ezúttal túllőtt a célon?

PR

2012. augusztus 18., szombat 08:53, frissítve: szombat 14:20

Több szakértő és volt diplomata szerint a brit külügyminisztérium hibázott, amikor egy kevéssé ismert brit törvényre hivatkozva az Assange-ügyben figyelmeztette Ecuadort arra, hogy London megkerülheti a szokásos diplomáciai protokollt. Ezáltal ugyanis olyasmivel fenyegette meg Ecuadort, amit nem tud beváltani.

London üzenetével csupán arra akarta figyelmeztetni az ecuadori külügyminisztériumot, hogy elfogyott a türelme Julian Assange WikiLeaks-alapító ügyével kapcsolatban, de leplezett fenyegetés lett belőle, miszerint megrohamozhatja a nagykövetséget, ahova Assange két hónapja bemenekült. Úgy tűnik, hogy ez a fenyegetés visszaütött. Pénteken Assange számos támogatója jelent meg a nagykövetség előtt.

Fotó: Europress/AFP

Oliver Miles volt brit nagykövet szerint „ez nagy hiba volt” London részéről, mert olyan helyzetbe került, mintha valamilyen törvénytelenség megtételére készülne. A törvény, amelyre London hivatkozott, úgy szól: visszavonható bármely épület diplomáciai státusza, ha az azt használó külföldi hatalom ottani tevékenysége nem egyeztethető össze egy diplomáciai misszióéval. A jogszabály 1987-ben született annak hatására, hogy három évvel korábban egy líbiai diplomata országa londoni nagykövetségi épületéből rálőtt tüntetőkre, és megölt egy rendőrt.

 

„Korlátlan ideig” Ecuador londoni nagykövetségén maradhat Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó portál alapítója, aki csütörtökön politikai menedékjogot kapott a latin-amerikai országtól – közölte pénteken Rafael Correa ecuadori elnök.

Baltasar Garzón volt spanyol bíró, Assange ügyvédje nem árulta el, hogy jogászcsoportja mit tervez védencük ügyében, de azt elmondta: Ecuador mint szuverén állam a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhat, hogy az kényszerítse Nagy-Britanniát annak biztosítására, Assange szabadon távozhat az országból.

Letartóztathatják?

Diplomaták és jogi szakértők szerint miután Nagy-Britannia, Svédország és Ecuador továbbra is tárgyal egymással az ügyben, Londonnak nem szabadott volna azzal fenyegetőznie, hogy lerohanja az ecuadori nagykövetséget és őrizetbe veszi Assange-t. Egy nagykövetség diplomáciai státusza csak abban az esetben vonható vissza, ha ezt a nemzetközi jog megengedi – szögezték le. Eltérő véleménye van Julian Knowles kiadatási jogi szakértőnek, mert szerinte Nagy-Britannia visszavonhatja az ecuadori nagykövetség diplomáciai státuszát, ha Assange továbbra is „visszaél a jog uralmával”. Ha majd a diplomácia és a média figyelme ellankad, a brit hatóságok letartóztathatják az ausztrált – tette hozzá.

Fotó: Europress/AFP
Julian Assange még június végén menekült a dél-amerikai ország londoni nagykövetségére, miután pár nappal korábban a brit legfelsőbb bíróság elutasította kiadatási ügyének újratárgyalását, így a WikiLeaks alapítója egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a brit hatóságok kiadják Svédországnak, ahol szexuális bűncselekmények vádjával folyik ellene nyomozás.

A legtöbb megfigyelő azonban egyetért Tony Brentonnal, Nagy-Britannia volt moszkvai nagykövetével, aki a BBC-nek nyilatkozva azt mondta: „a külügyminisztérium most egy kicsit túllőtt a célon”. A brit kormány már enyhített hangnemén. William Hague külügyminiszter csütörtökön azt mondta: „Szándékunk, hogy barátságosan oldjuk meg az ügyet. Nem kell a nagykövetség lerohanásától tartani.”

Segítséget várnak a dél-amerikai államoktól

Nagy-Britannia hajthatatlansága miatt Ecuador megpróbálja maga mögé állítani az ügyben a dél-amerikai államokat. Vasárnapra tanácskozásra összehívta a Dél-amerikai Nemzetek Uniójának (UNASUR) külügyminisztereit. Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) bejelentette, hogy szintén külügyminiszteri ülést hív össze augusztus 24-ére Washingtonba.

Fotó: Europress/AFP

Az Egyesült Államok elutasítja a „diplomáciai menedékjogot”, amelyet Ecuador megadott Assange-nak, ezért az ügyet kétoldalúnak tekinti Nagy-Britannia és Ecuador kötött – közölte pénteken a washingtoni külügyminisztérium. Indoklása szerint az Egyesült Államok – noha tagja az AÁSZ-nak – nem írta alá a szervezetnek azt az 1954-es egyezményét, amely szerint a csatlakozó országok diplomáciai képviseleteiken menedékjogot biztosítanak mindazoknak, akiket politikai okból üldöznek, kivéve, ha az illetőt köztörvényes bűncselekménnyel megvádolták vagy már elítélték ilyenért.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.