Madrid felfüggesztheti Katalónia autonómiáját

MN

2017. október 8., vasárnap 08:19, frissítve: hétfő 08:56

A spanyol miniszterelnök nem zárja ki, hogy az alkotmány adta lehetőségekkel élve Madrid felfüggeszti Katalónia autonómiáját.

Mariano Rajoy az El País című baloldali napilapban vasárnap megjelent interjúban beszélt erről. Arról kérdezték, hogy alkalmazná-e Katalóniával szemben az alkotmány 155. cikkelyét, amivel lényegében felfüggesztené az autonómiáját.

„Egyáltalán nem zárok ki semmit, amire a törvény lehetőséget ad… Idejekorán kell megtenni azt, ami a legfontosabb az adott pillanatban” – mondta Rajoy, és hozzátette, hogy „az lenne az ideális, ha nem kéne folyamodni rendkívüli megoldásokhoz, de ahhoz, hogy erre ne kerüljön sor, a dolgoknak meg kell változniuk”. Leszögezte, hogy Madrid megakadályozza Katalónia függetlenné válását és megőrzi az ország egységet.

A spanyol alkotmány 155-ös cikkelye bármely autonóm közösség önrendelkezésének ideiglenes felfüggesztésére ad lehetőséget az államnak, lehetővé teszi, hogy rendkívüli helyzetben Madrid ellenőrzése alá vonja egy autonóm terület, adott esetben Katalónia irányítását, leváltsa a kormányát és helyi választásokat írjon ki. Ezt a cikkelyt a spanyol történelem során még soha nem alkalmazták, így ha a spanyol kormány most mégis élne vele, azzal lényegében ismeretlen terepre lépne. Ehhez pillanatnyilag nincs meg a szükséges politikai támogatás Madridban, a spanyol parlament pártjai közül csupán a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt támogatja nyíltan ezt a lehetőséget.

Az El Paísnak adott interjúban Mariano Rajoy leszögezte, hogy Spanyolországnak nincs szüksége közvetítőkre a katalán függetlenségi népszavazás miatt kialakult válság rendezéséhez. „Arra van szükségünk, hogy azok, akik megsértik a törvényt és a törvény fölé helyezik magukat, változtassanak a helyzetükön” – mondta a miniszterelnök, és leszögezte, hogy a Katalóniába vezényelt mintegy négyezer rendőr addig marad ott, amíg a helyzet nem tér vissza a normális kerékvágásba. Hozzátette, hogy nem akar előre hozott általános választást tartani a katalán helyzet miatt az országban.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Katalóniában október 1-jén függetlenségi népszavazást tartottak annak ellenére, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A referendum a rendőrök és a szavazók közötti összecsapásba torkollt.

A hivatalos végeredmények szerint a választásra jogosult 5,3 millió állampolgár közül 2,28 millióan szavaztak a referendumon, ami 43 százalékos részvételi arányt jelent. Katalónia függetlenségére 2,04 millióan voksoltak, ez a leadott szavazatok 90,18 százalékát jelenti. A katalán kormány eltökélt szándéka, hogy a függetlenségi pártok támogatásával a katalán parlament hamarosan határozatot fogadjon el Katalónia egyoldalú elszakadásáról Spanyolországtól. Ezt követően pedig tárgyalásokat kezdene a függetlenedésről a spanyol állammal, amely azonban eddigi közlései szerint nem lesz partner ebben.

Szombaton több ezren tüntettek Madridban és a katalán régió székhelyén, Barcelonában a katalán függetlenségi népszavazás nyomán kialakult helyzet tárgyalásos rendezését követelve a spanyol és a helyi vezetőktől.

A „Beszéljünk?” címmel szervezett megmozdulásokra egy időben került sor a két városban. A résztvevők többsége fehér felsőt viselt, és a szervezők kérésére sem a spanyol, sem a katalán zászló nem került elő a rendezvényen. A katalán elnöki palotának otthont adó barcelonai Sant Jaume téren tüntető tömegben „Több tárgyalás, kevesebb tesztoszteron!”, „Tárgyalj, vagy mondj le!” feliratú táblák voltak olvashatóak.

 
A spanyol és a katalán regionális kormány közötti párbeszédet sürgetik tüntetők a barcelonai városháza előtti Sant Jaume téren 2017. október 7-én
Fotó: Emilio Morenatti / MTI/AP
 

Európai uniós vezetők ugyancsak felszólították a spanyol és a katalán politikusokat, hogy rendezzék békés úton nézeteltéréseiket. Carles Puigdemont katalán elnök azt mondta, hogy kész a párbeszédre, Mariano Rajoy azonban csak akkor hajlandó vele tárgyalni, ha a katalánok feladják függetlenségi törekvéseiket.

Vasárnap az egységpártiak Barcelonában is megmozdulást szerveznek, amelyen részt vesz Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író, aki betegségnek nevezte a katalán függetlenségi törekvéseket.

A referendum nyomán kialakult politikai válság egyébként megosztotta Spanyolország lakosságát, több bank és vállalat áthelyezte katalóniai székhelyét, és a piac bizalmát is megingatta a kialakult helyzet.

Médiaértesülések szerint kedden benyújtanak egy függetlenségi nyilatkozattervezetet a katalán parlamentnek. Madrid tiltakozik arra hivatkozva, hogy az 1978-as alkotmány tiltja a régió elszakadását Spanyolországtól.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.