Még mindig nyitva vannak a pokol kapui Szíriában

2018. február 21., szerda 21:06, frissítve: csütörtök 06:15

– Nincs semmink. Sem étel, sem gyógyszer, sem fedezék – panaszolta a BBC-nek az ostromlott szíriai Kelet-Gútából egy orvos. – Hol van a nemzetközi közösség, az ENSZ Biztonsági Tanácsa? Cserbenhagytak minket. Hagyják, hogy lemészároljanak – folytatta kétségbeesetten. Nem is téved sokat: a Damaszkusz külvárosában fekvő Kelet-Gúta ugyanazt a poklot éli át, amit korábban például Aleppóban is láthattunk már. A terület ostrom alatt áll, folyamatosan hullanak a szíriai tüzérség és légierő bombái. Hivatalosan a cél a terroristák kisöprése – van azért belőlük is –, de a lövedék nem válogat harcos és civil között. Az elmúlt három napban legalább 300-an haltak meg, de ez csak a jéghegy csúcsa. Ráadásul november óta egyetlen segélykonvojt engedtek be a humanitárius katasztrófa sújtotta területre.

– Kelet-Gúta egyike azoknak a kisebb enklávéknak, ahol az ellenzék még tartja magát. Itt az elmúlt évben orosz felügyelettel felállt egy deeszkalációs zóna, amit a nemzetközi közösség hallgatólagosan elfogadott. Ugyanakkor mára már egyértelművé vált, hogy a szíriai kormány célja a deeszkalációs zónákban az ellenzék lassú, de szisztematikus felszámolása – magyarázta a történéseket lapunk megkeresésére Szalai Máté. A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) elemzője is úgy látja, hogy az itt alkalmazott taktika megegyezik a már Aleppóban látottal, ami a megkülönböztetés nélküli erőszakhasználattal igyekszik a fegyvereseket és a civil lakosságot is megtörni. – A lázadóknak nincs nagyon reményük a túlélésen kívül. A regionális és globális nagyhatalmak egyértelműen kifaroltak az ellenzék mögül, a támogatások mennyisége lezuhant, így ma úgy tűnik, hogy stratégiai értelemben már elvesztették a polgárháborút – festette le a helyzetet a szakértő. Egyúttal rámutatott, Basár al-Aszad elnök valószínűleg most azt próbálja kihasználni, hogy mindenki Észak-Szíriára, illetve a török–kurd harcokra figyel.

Merthogy közben az ország másik végében, az észak-szíriai Afrín felé is lassan, de biztosan halad a török Olajfaág hadművelet. Gyors rendezés helyett azonban itt is csak egyre bonyolultabb a helyzet, nemrégiben már arról szóltak a hírek, hogy a szíriai kormányerők vonultak fel a kurdok védelmében. Ez pedig akár további eszkalációval is fenyegethet.

– Jelenlegi információink alapján nem a szíriai hadsereg jelent meg Afrínban, hanem a szíriai hadsereggel szövetséges (szír, iraki, libanoni, esetleg iráni afgán) milíciák, de hogy ezek kik, azt pontosan nem tudjuk. A szíriai állami média is „népi erőkről” beszél. Ez azért fontos, mert így kevés az esélye annak, hogy a török és a szíriai hadsereg között közvetlen összecsapás történjen – árnyalta a képet Szalai Máté. És hogy mi állhat a mozgolódás mögött? A KKI szakértője úgy véli, Aszadnak még belső szövetségeseket kell találnia ahhoz, hogy konszolidálja hatalmát, és mivel a lakosság mintegy 65 százaléka kormányzati, a maradék nagyjából fele pedig kurd fennhatóság alatt él, egy köztük létrejövő megállapodás már elég jó helyzetbe hozná Damaszkuszt. Arra is emlékeztet, hogy amikor Iraki Kurdisztánban volt népszavazás a kurd függetlenségről, Aszad látványos ígéreteket tett a szíriai kurdoknak, hogy ha támogatják őt, kibővíti a jogaikat.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

De mit szólnak ehhez a „nagyok”? – Nagyon valószínűnek tartom, hogy Oroszország nem bólintott rá erre. Egyrészt Moszkva számára fontosabb, hogy a törökök részesei maradjanak az orosz–török–iráni asztanai háromszögnek, viszont ha a szíriai kormány beállna a kurdok mögé, azzal Ankarát arra ösztönözné, hogy lépjen ki a rendezésből, és ismét kezdje el vehemensen támogatni az Aszad-ellenes erőket. Másrészt azt is lehet látni, hogy az oroszok intenzív diplomáciai tevékenységet folytatnak a napokban, hogy mindenkit lehiggasszanak. Nekik ez most rosszul jött – összegezte Szalai Máté.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.22.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.