Megnyerhetetlen vérfürdő lett a mexikói drogháború

2018. február 27., kedd 20:31, frissítve: szerda 07:15

Két eltűnt nyomozó holttestét találták meg a sivatagban; letartóztattak négy rendőrt, akik a gyanú szerint három őrizetbe vett olaszt átadtak helyi gengsztereknek; ismeretlen támadók törtek be egy volt kormányzó farmjára, hogy agyonlőjék az összes díjnyertes lovat – csak három példa az elmúlt hét „terméséből” Mexikóból, ahol lassan minden napra jut valamilyen hátborzongató hír.

Pedig mikor Felipe Calderón egykori mexikói elnök 2006-ban, a drogellenes háború során először döntött a katonaság bevetéséről a narkotikumokkal és szexrabszolgákkal kereskedő kartellek ellen, sokan a háború gyors lezárásában reménykedtek. Hamar csalódniuk kellett, mivel az erőszak csak fokozódott. Olyannyira, hogy 2017-re elérte eddigi tetőpontját: az eddigi legvéresebb év volt a tavalyi a mexikói drogháborúk történetében. A jelentések szerint mintegy 29 ezer ember veszítette életét, és ugyanennyit tartanak nyilván eltűntként a kartellek, a rendőrség, a hadsereg és a háborúba beavatkozó szervezetek összecsapásaiban. Hiába, ha a bűnözés óriási üzlet: Mexikóban a drog óvatos becslések szerint körülbelül 40 milliárd dollár éves bevételt jelent a kartelleknek, és a tortából egyre többen kérnének egy szelettel.

A számtalan bűnszervezet neveit általában a nekik otthont adó területről vagy az őket irányító családról kapják, és gyakran saját címerrel is megkülönböztetik magukat. A legbefolyásosabb kartell, a Sinaloa – ennek a főnöke volt a bebörtönzött, majd a börtönből alagutat fúrva megszökő a „Köpcös” Guzmán – majdnem teljes Észak-Mexikó fölött ellenőrzést gyakorol. A határ menti területek a kartellek terjeszkedésének legáhítottabb célpontjai, hiszen ott az összes, az Egyesült Államokba tartó csempészszállítmánynak át kell haladnia.

A Sinaloán kívül legalább hat nagyobb szindikátus van, amelyek időnként harcolnak, máskor szövetségeket kötnek egymással. A sorozatos összetűzések egyik oka a 2010 táján megjelent, eredetileg pont a Sinaloából kiváló Jalisco-kartell, ami igényt tart az északi területekre, köztük a stratégiai fontosságú határváros, Tijuana ellenőrzésére is. Ezek a bűnözők ráadásul nem csak fegyverekkel vannak jól ellátva, de képzettek is. A Los Zetas-kartell például, amelynek vezetőjét most februárban kapták el, a hadseregből dezertált kommandósokból alakult, és a többi csoportra is jellemző, hogy amolyan zsoldosseregként paramilitáris alakulatokat fogadnak fel. A pálfordulások is gyakoriak: a Jalisco-kartell feje, Ruben Oseguera eredeti foglalkozására nézve rendőrtiszt. A Sinaloa jelenlegi vezetője, az Egyesült Államokban ötmillió dolláros, odahaza harmincmillió pesós nyomravezetői díjjal „kitüntetett” Ismael Zambada pedig a drogháború veteránja, aki fiatal éveit kivéve, amikor pásztorkodott, soha nem foglalkozott mással, csak kábítószer-kereskedelemmel.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.