Megváltoztatják Németországot?

Techet Péter

Techet Péter (Berlin)

2017. szeptember 24., vasárnap 21:43, frissítve: hétfő 11:38

Igazán őszinte öröm a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) berlini, kaviáros-pezsgős kampányközpontjában volt az urnazárás utáni percekben, amikor kijöttek a vasárnapi németországi választás első exit poll eredményei. A polgári liberális párt ugyanis négy évvel ezelőtti szavazatarányát megduplázva, 10,5 százalék körüli eredménnyel kerül vissza a berlini parlamentbe. A tényleges győzteseknél, a keresztény uniópártoknál (CDU–CSU) ezzel szemben először inkább sokk volt érezhető. Hiszen hiába futott be negyedszerre is Angela Merkel alakulata az első helyre, alaposan alulmúlta legutóbbi szereplését. Ráadásul tudomásul kellett venniük, hogy az általuk csak szélsőjobboldalinak bélyegzett Alternatíva Németországnak (AfD) is magabiztosan bejutott a Bundestagba. A választás legnagyobb híre a németországi politika fekete bárányának számító AfD kiváló, az előrejelzéseknél is jobb szereplése.

A bevándorlóellenes párt 13 százalék körüli eredménnyel biztos harmadik helyet szerzett. A tendencia továbbra is egyértelmű, az AfD főleg a keletnémetek szavazataival tudott ekkorát ugrani. A szélsőbaloldali Baloldal, a balliberális Zöldek és a jobboldali liberális FDP mindegyike erősödni tudott, de 10 százalék alatt maradtak.

Hétfőn hajnalban, az összes szavazat megszámlálása utáni eredményt ismertetve a DPA német hírügynökség közölte: a szavazatok 33 százalékát szerezte meg a vasárnapi németországi választáson az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség. Ezzel a hányaddal a CDU/CSU szerezte meg a legtöbb helyet a német parlamentben. Második lett a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely azonban 20,5 százalékos voksaránnyal történelmi mélypontra süllyedt. A harmadik helyen a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 12,6 százalékkal. Újra bejutott a parlamentbe a Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7 százalékos eredménnyel. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a szavazatok 9,2 százalékát kapta, a Zöldeknek pedig 8,9 százalék jutott. (MTI)

Az AfD legfőbb témája a bevándorlás elutasítása. „Megváltoztatjuk ezt az országot” – harsogta Alexander Gauland, az idős listavezető a párt választási buliján, amelynek helyszínét a baloldali tüntetőktől tartva az utolsó percekig titokban tartották az újságírók előtt is. Hogy a párt kemény ellenzéki szerepre készül, jól jelzi, Gauland azt ígérte: „hajtóvadászatot” indítanak majd Merkelék ellen, és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását tervezik a kancellár menekültpolitikájának kivizsgálására. Ugyanakkor a CDU eddigi frakcióvezetője, Volker Kauder hangsúlyozta: szigorúan fel kell lépni, ha az AfD képviselői „rasszista nézeteket hoznak be az ülésterembe”. A szélsőjobbos túlzások azonban egyes AfD-seknek sem tetszenek. Német sajtóinformációk szerint nem kizárt, hogy Frauke Petry jelenlegi elnök tiltakozásképpen még a héten otthagyja a pártot.

Az AfD történelmi sikere mellett a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) történelmi veresége volt a vasárnap este másik nagy meglepetése. Martin Schulz vezetése alatt a szocdemek az elmúlt hetven év legrosszabb eredményét érték el. Hiába tudott a párt Merkel mellett is számos baloldali programpontot keresztülverni – főleg a minimálbér bevezetésére büszkék –, a választási kampányban az SPD-nek nem sikerült a kancellárral szemben hiteles alternatívát állítania. A szociáldemokrata pártban mostanra mindenki belátta: nem szabad folytatniuk a nagykoalíciót, ellenzékből próbálják önmagukat felépíteni. Schulz a választás estéjén azonnal be is jelentette: nem fognak senkivel koalíciós tárgyalásokat folytatni.

Angela Merkel negyedik kancellári ciklusát ezért vélhetően az FDP-vel és a balliberális Zöldekkel közösen kezdheti meg. A pártok színei alapján fekete-sárga-zöld „Jamaica-koalíciónak” nevezett kormány történelmi újítás lenne a német politikai életben. Ilyen összetételű kabinet még nem volt sohasem hatalmon Berlinben. A Zöldek az utóbbi időkben azonban annyira benyomult a polgári középre, hogy mára a jobboldali liberális FDP-nek sincs komolyabb fenntartása vele szemben. A Szabad Demokrata Párt berlini választási rendezvényén még a zöldellenes hangulat volt persze a meghatározó, de ez elsősorban taktikai erőfitogtatás egy vélhetően hosszadalmas koalíciós tárgyalássorozat előtt.

Angela Merkel nem beszélt vasárnap este a koalíciós lehetőségekről. „Angie, Angie” – zúgták a hívek, amikor a kancellár a Konrad Adenauer-házban színpadra lépett. „Nehéz cikluson vagyunk túl” – indokolta a CDU–CSU visszaesését. Kiemelte azonban: „Tizenkét év után is még mindig mi vagyunk az ország legerősebb pártja. Ellenünk nem lehet koalíciót kötni.” Merkel rövid beszédében nem tért ki az AfD sikerére, csak annyit ígért: „Le kell győznünk az illegális bevándorlást és a menekülés okait.”

Az eredmények közzététele után néhány perccel Orbán Viktor Facebook-üzenetben mindössze annyit írt: „Budapest gratulál // Budapest gratuliert.” A CDU berlini ünnepségén pezsgővel a kezében azonban ott volt Gulyás Gergely is, így személyesen is tolmácsolhatta jókívánságait.

A németországi török közösség mély aggodalmát fejezte ki a az AfD Bundestagba jutása miatt. Gökay Sofuoglu, a közösség vezetője úgy nyilatkozott, hogy az AfD-nek „nyíltan rasszista kijelentései ellenére, vagy éppen emiatt” sikerült a választópolgárok mintegy 13 százalékának támogatását megszereznie. Sofuoglu élesen bírálta AfD-politikusok korábbi nyilatkozatait, és kijelentette, hogy látszólag újra nyilvánosan vitát lehet nyitni arról, hogy „az embereket eltávolítsák vagy agyonlőjék határainkon”. A török közösségi vezető azt követelte, hogy ebben a helyzetben tegyék világossá: „nem teher egy sokszínű és nyílt társadalom, amely bevándorlással jön létre, hanem inkább lehetőség a túlhaladott szociális eljárásmódok és rendszerek bátor újragondolására, esélyegyenlőséget biztosítva minden Németországban élő embernek”. (MTI)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.25.

A szerkesztő ajánlja

Radványi Benedek

Burján Csaba: Amikor kijöttünk Phjongcshangba, korizni alig tudtam

Az aranyérmes gyorskorcsolyázót már az általános iskolában azzal cukkolták, hogy olimpiai bajnok lesz. Interjú.

B. Kovács Gergely

A magyar falu, ami kis túlzással a fél világnak készít fakanalat

Pedagógiai fenyítőeszköz, konyhai alapfelszerelés és a nemzeti minimum. Egy nógrádikum nyomában.

Szathmáry István Pál

Öt deka szerencse

Gyulai Líviusz a Székelyföldre keveredő olasz kőfaragókról, patkányinváziókról és egy befalazott motorbicikliről.

B. Molnár László

Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba

A taorendszer megjelenése óta csak a színvonal nem lett jobb. Kirívóan sok jut Felcsútnak.