A szélsőjobbot erősíti a nyugati sajtó

tt

2012. június 1., péntek 18:25, frissítve: péntek 18:37

Akaratlanul is a magyarországi szélsőjobbot erősíti a nyugat-európai sajtó azokkal a Magyarországra vonatkozó bírálatokkal, amelyek túllépnek a tárgyszerűség határán – fejtette ki Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő pénteken Berlinben.

A Beszélgetések Magyarország alaptörvényéről című, német nyelvű interjúkötetet bemutató rendezvényen a politikus elmondta: „A nyugat-európai sajtó fő iránya a második világháború óta soha olyan komoly támogatást nem nyújtott szélsőjobboldali pártnak, mint amekkorát a Jobbik és a magyar szélsőjobboldal kapott" a kormány politikáját megalapozatlanul bíráló cikkekkel. Ha az ilyen írásokat közlő lapok tudnák, hogy milyen hatást váltanak ki, akkor „biztos nem tennék ezt” – mondta Gulyás a Német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén.

Hozzátette: a Fidesz politikusai akkor is az „Európai Unióhoz való tartozás mellett érveltek, amikor még kommunista diktatúra volt”, és éppen az első Orbán-kormány „folytatta le az uniós csatlakozási tárgyalások érdemi részét”. Az új alkotmány is kifejezi ezt az elköteleződést, „harmóniában áll” az uniós jogrenddel és „az egyik legeslegszebb” módon fogalmazza meg a szuverenitás átruházásának ügyét; az áll benne, hogy bizonyos jogköröket a magyar állam „közösen gyakorol” az EU-val. Mindeközben „mi kapjuk meg” a csupán minősítést tartalmazó és tényeket nélkülöző bírálatokat, amelyek „kizárják az érdemi vita lehetőségét", erősítik a szélsőjobbot és még inkább elmélyítik a belpolitikai ellentéteket.

Az alkotmány nem rendezte át gyökeresen az államot, „az államszervezet folyamatosságot mutat”, célja az intézmények megerősítése, ezért a sikerét majd azon lehet lemérni, hogy erősödött-e a bizalom az intézmények iránt – fejtette ki Gulyás.

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az új alkotmány az első sorával „egyesíti a magyarokat”, hiszen az megegyezik a Himnusz első sorával, a Himnusz pedig „minden magyar számára alapvető és közös és nem diszkriminatív”. Szájer a kormány tevékenységére vonatkozó külföldi bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: sokszor olyasmit kérnek számon a magyarokon, amit a bírálók magukra nézve nem tartanak kötelezőnek. Ez a kettős mérce elfogadhatatlan és „végtelenül felháborító”. Ha „Guantánamón lehet foglyokat bírósági eljárás nélkül fogva tartani, akkor az az ország legalább eressze kicsit lejjebb a hangját, amikor a magyar bírósági rendszert vizsgálja” – mondta Szájer mintegy 80 fős – többnyire németekből álló – hallgatóság előtt.

Rupert Scholz alkotmányjogász, volt német védelmi miniszter, CDU-s politikus a beszélgetést felvezető előadásában egyebek mellett úgy vélekedett: az új magyar alkotmány „példaértékű”, garantálja a polgári szabadságjogokat és emberi jogokat, és megfelel a demokrácia és a jogállamiság értékeinek. A magyar alaptörvény az alkotmányos adósságfék intézményének bevezetésével is „kiemelkedik”, és „német alkotmányjogász számára igen örömteli”, hogy a jogszabály révén az Alkotmánybíróság erős pozícióba került, az alkotmányos panasz intézményével pedig széles körben lehet élni.

A Gespräche über das Grundgesetz Ungarns (Beszélgetések Magyarország alaptörvényéről) című kötet Ablonczy Bálint újságíró Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel készült interjúit, valamint az alkotmány német fordítását tartalmazza. A 234 oldalas kötetet az Elektromédia Kft. adta ki.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.