Moszkva nemzetközi fellépést sürget az ukrán oktatási törvény miatt

MTI

2017. szeptember 28., csütörtök 18:01, frissítve: csütörtök 18:38

Oroszország arra hív fel minden kormányt, hogy tegyenek lépéseket az ukrán oktatási törvény visszavonása érdekében – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön Moszkvában.

„Ukrajna oktatási törvénye, amelyet annak az országnak az elnöke szeptember 25-én írt alá, megsérti az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács dokumentumaiban rögzített alapelveket, és nyilvánvalóan ellentétes Ukrajnának ezekben a szervezetekben vállalt kötelezettségeivel” – mondta Zaharova.

„Arra hívjuk fel az összes ország kormányát, hogy tegyenek hatékony lépéseket ennek (a törvénynek) a visszavonása érdekében. Abból indulunk ki, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, az Európa Tanács (ET) nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének konzultatív bizottsága, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának szakértői bizottsága és más illetékes nemzetközi szervek haladéktalanul objektív módon ki fogják értékelni ezt a – ha szabad így nevezni – jogszabályt” – tette hozzá.

A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az új ukrán nyelvtörvény egyebek között megsérti az emberi jogok európai egyezménye 1. kiegészítő jegyzőkönyvének 2. cikkét, az ET nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezményének 14. cikkét és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának 8. cikkét.

Kijelentette, hogy az ukrán jogszabály rendelkezései nyilvánvalóan ellentétesek az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának az oktatásra vonatkozó 1996-os hágai ajánlásaival, amelyek támogatják a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát általános, közép-, szak- és főiskolai szinten. Zaharova idézte a dokumentumot, amelynek értelmében „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitásmegőrzési joga teljes egészében csak úgy valósulhat meg, ha az oktatási folyamat során anyanyelvüket kellő mértékben elsajátíthatják”.

Az EBESZ-főbiztosnak az orosz szóvivő által ugyancsak hivatkozásként használt 1992-es ajánlásai értelmében az államoknak tiszteletben kell tartaniuk a kisebbségekhez tartozó személyeknek az anyanyelvük elsajátításához és/vagy az anyanyelvi oktatáshoz való jogát. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát rögzítette az EBESZ 1990-es, az emberi dimenzióval foglalkozó hágai konferenciája, az EBESZ nemzetikisebbség-szakértőinek 1991-es genfi tanácskozásáról készült jelentés, valamint az EBESZ-külügyminiszterek tanácsának 2003-as maastrichti tanácskozásáról kiadott dokumentum is.

Az orosz Állami Duma szerdán elfogadott nyilatkozatában az ukrajnai oroszok elleni „etnocídiummal” – etnikai csoport tervszerű és szándékos elpusztításával – vádolta meg Kijevet az ukrán oktatási törvény miatt.

A szerkesztő ajánlja

Radványi Benedek

Burján Csaba: Amikor kijöttünk Phjongcshangba, korizni alig tudtam

Az aranyérmes gyorskorcsolyázót már az általános iskolában azzal cukkolták, hogy olimpiai bajnok lesz. Interjú.

B. Kovács Gergely

A magyar falu, ami kis túlzással a fél világnak készít fakanalat

Pedagógiai fenyítőeszköz, konyhai alapfelszerelés és a nemzeti minimum. Egy nógrádikum nyomában.

Szathmáry István Pál

Öt deka szerencse

Gyulai Líviusz a Székelyföldre keveredő olasz kőfaragókról, patkányinváziókról és egy befalazott motorbicikliről.

B. Molnár László

Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba

A taorendszer megjelenése óta csak a színvonal nem lett jobb. Kirívóan sok jut Felcsútnak.