„Nagy árat fizettünk a nyugati integrációért”

2017. október 7., szombat 13:15, frissítve: szombat 21:22

Amennyiben Európa nem garantálja a környező országok békés fejlődését, a volt szovjet érdekszféra irányítására törekvő Oroszország veszélyes lehet a régióra nézve – állítja Zaza Kandelaki, Grúzia budapesti nagykövete. A kaukázusi ország a közös térség minden baja ellenére továbbra is csatlakozni akar az Európai Unióhoz, a NATO-t pedig területi integritásuk garanciájának tartják.

– A 2011-ben meghirdetett magyar keleti nyitás politikája sok más ország mellett Grúziát is megcélozta. Nem rondít bele gazdasági kapcsolatainkba, hogy a magyar kormány jó viszonyt ápol az oroszokkal?
– Nem, a lehető legjobb a kapcsolatunk Magyarországgal, a magyarokon múlik, kikkel barátkoznak. Számunkra teljesen normális, hogy a barátaink az ellenségeinkkel is jóban legyenek, sőt, ezt még talán ki is tudjuk használni. Biztos vagyok benne, hogy Magyarország is tenne annak érdekében, hogy elinduljunk egy békés grúz–orosz viszony irányába. És ne felejtsük el azt se, hogy az önök hazája Grúzia államiságának egyik legnagyobb támogatója, és szószólója az EU-hoz és NATO-hoz történő csatlakozásunk szükségességének.

– Többször hallani grúz részről, hogy Ukrajna és az önök helyzete nagyon hasonló. Hogyan kellene Európának Ukrajnához viszonyulnia?
– Mindenképpen támogatni kell Ukrajnát. Ha Ukrajna sikeres, az lehetőséget ad egy békés és sikeres Európa megalapozására. Meggyőződésem, hogy az uniónak garantálnia kellene a környező országok békés fejlődését, enélkül ugyanis baj lehet. Ha Ukrajna bedől, más országok is követhetik.

– Támogatásról beszélt az imént, ám Kijev nemrégiben olyan törvényt fogadott el, ami jelentősen korlátozza az országban élő nemzeti kisebbségek, így a magyarok anyanyelven történő oktatását. Mit kellene most a magyar külügynek tennie, ha a külhoni magyarokat is támogatni akarja?
– Mivel mindkét ország fontos számunkra, közelről követjük az eseményeket. Meggyőződésem, hogy a két ország idővel kompromisszumot tud majd kötni.

– Jövőre lesz tíz éve, hogy háború tört ki Oroszország és Grúzia között, a két szakadár terület ügyében viszont azóta sincs egyezség. Miként értékeli a jelenlegi állapotokat?
– Korábban is harcoltunk már ezekért a területekért, Oroszország Abházia és Dél-Oszétia ügyét arra használta, hogy nyomást gyakoroljon országunkra. Ez a konfliktus Grúziáról és Oroszországról szól, és nem a két vitatott hovatartozású területről. A helyzet viszont az, hogy Abháziában és Dél-Oszétiában egyre rosszabbak a körülmények. Oroszország elkezdett szögesdrótot húzni a két tartomány adminisztratív határára, gyakorlatilag kerteket, rokonságokat, családokat választanak ketté. Egy abház katona nemrég ráadásul grúz civileket lőtt le.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– Lehetséges, hogy újabb háború tör ki?
– Nem, természetesen ennek nincs esélye. Tárgyalásban állunk Oroszországgal, gazdasági, kulturális és humanitárius kapcsolataink még fejlődnek is. Az viszont elfogadhatatlan számunkra, hogy Moszkva a két tartományt velünk ellentétben önálló államnak tekintse.

– Mit gondol, Abházia és Dél-Oszétia lakói ma milyen sorsot választanának?
– Ők már választottak. Csakhogy a helyzetük most korántsem jó, humanitárius problémák vannak, a bűnözés is elharapódzott, Abháziában például rendszeresek az incidensek helyiek és orosz turisták között. Annyit viszont elmondhatok: remélem, Abházia rájön, melyik ország kötelékében tud jobban fejlődni, merthogy ma nem fejlődik.

– Grúzia már évek óta csatlakozni akar az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Mit gondol, van ennek még bármi esélye? Brüsszel a bővítést láthatóan levette a napirendről, földrajzilag is messze van önöktől, és a saját problémáival is meg kell küzdenie.
– Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb csatlakozunk, már csak azért is, mert nagy árat fizettünk ezért a törekvésünkért – a két elfoglalt területről beszélek, aminek megszállásával az oroszok büntettek minket. Ennek ellenére például a korrupció leküzdése terén jelentős lépéseket tettünk. Az EU-val aláírtuk a társulási szerződést, és a vízumegyezményt is. És igen, vannak problémák az EU-val – említhetjük például a migrációs válságot –, sok téren jóval erősebb intézkedések kellenének, mégis úgy gondoljuk, az emberi jogok az Európai Unióban a lehető legmagasabb szintet képviselik. Ami a NATO-t illeti, a szövetséget védelmünk, sőt, államiságunk garanciájának tartjuk.

– Ukrajna óta viszont még az eddigieknél is világosabb, Oroszország nem engedi, hogy szomszédai a NATO tagjaivá váljanak. Miből gondolják, hogy Grúzia kivétel?
– Világos, hogy Oroszország érdeke az egykori szovjet területek irányítása. Csakhogy eközben nekünk meg az államiságunk megőrzése a célunk. A NATO nélkül Oroszországnak könnyebb dolga lenne, ha egész Grúziát meg akarná szállni, márpedig ez komolyan benne van a pakliban, ha feladjuk a NATO-hoz történő közeledést.

– Mit gondol, mikor csatlakozik Grúzia az EU-hoz?
– Remélem, 5-7 éven belül pontot tehetünk ennek az ügynek a végére.

– Nagyon optimista. És a NATO-hoz?
– Talán még ennél is korábban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.07.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.