Nem a brexit fogja hazahozni a magyar orvosokat

A brit ellenzék egyoldalúan is biztosítaná az uniós munkavállalók jogait

Ruzsbaczky Zoltán

Ruzsbaczky Zoltán (London)

2017. szeptember 11., hétfő 12:05, frissítve: hétfő 17:05

Folyamatosan megy a hercehurca a brexit körül, egyre-másra kerülnek elő zavaros tervek arról, hogy a brit kormány miképpen korlátozná a bevándorlást. Az európai uniós állampolgárok munkavállalásának megnehezítése egy ágazatot mindenképpen komolyan sújtana: az egészségügyet. Éppen ezért magyar orvosok véleményére voltunk kíváncsiak az egész folyamatról és arról, hogy továbbra is képesek-e a szigetországban tervezni az életüket. Sokan közülük a nyilvánvaló hibák ellenére is méltatták a jó körülményeket, a tanulási lehetőséget és a kiszámítható, folyamatosan fejlődő karrier adta pluszt, és bár a bevándorlás korlátozásáról szóló pletykákról szinte mind hallottak, abban alapvető volt az egyetértés, hogy a briteknek aligha érdeke a kontinensről érkező orvosok és más egészségügyi dolgozók akadályozása.

– A brit egészségügy magas színvonalú és ingyenes – közölte megkeresésünkre egyikük, Péter (a cikkben szereplő orvosok nevét megváltoztattuk). Szerinte az orvosokat és a nővéreket egyaránt megbecsülik, ami hátrány az orvosnak, hogy bosszantóan sok energiát kell az adatvédelemmel foglalkozni.

A Londonban dolgozó Petra egyebek közt a hibák feldolgozását emelte ki. Nagyon komolyan veszik a hibák bejelentését, amit incident reportingnak hívnak. Ilyen incidens lehet például egy szakmai hiba, egy félrenézés. Nem büntetésről és szakmai lealacsonyításról szól, inkább a betegbiztonság szempontjából tartják fontosnak, hogy az esetből tanulva legközelebb a hasonló helyzetek elkerülhetőek legyenek. Elmondta, hogy minden orvosnak van egy szakmai felügyelője, egy főorvos, akivel a hibákról, szakmai vagy személyes gondjairól privát beszélhet. – A rezidensek portfóliót vezetnek, ebben leírnak hetente pár olyan esetet, amelyben jól helytálltak vagy amelyben nehézségeik akadtak – mesélte.

 
A brit főváros legmodernebb kórháza, a Royal London Hospital
Google Maps
 

Belépve a Royal London Hospital aulájába, a főváros legmodernebb kórházi tömbjének számító, 2012-ben átadott épületbe, a magyar egészségügyi intézményekhez szokott szemnek úgy tűnik, mintha egy plázában járnánk. Jobbra kávézó, balra gyógyszertár, a modern üvegépület ragyog a tisztaságtól. Az osztályokon a pulton virágok és köszönőkártyák sorakoznak – itt állítólag ezt adják a betegek hálapénz helyett. Márpedig abban, hogy a brit egészségügy szemmel láthatóan viszonylag jól muzsikál, az Európai Unió más tagországaiból érkező orvosoknak is hatalmas szerepük van. Egy, a brit parlament honlapján elérhető nyilvános dokumentum szerint a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) kötelékében lévő összes dolgozó 5,5 százalékát adják a tagállamok, de a General Medical Council adatbázisa alapján ha csak az orvosokat nézzük, több mint 10 százalék az uniós munkavállalók aránya – el lehet tehát képzelni, mi történne, ha egyszer csak elkezdenének elszállingózni ezek a szakemberek. Az viszont biztosnak tűnik, hogy ha el nem is mennek, a kontinensről már egyre kevesebb munkavállaló érkezhet. A GMC számításai szerint az összes orvos fél százaléka magyar, ám ez is több mint 1500 szakembert jelent.

Márpedig az orvoshiány már így okoz gondokat. Ugyan a hazainál több orvos jut egy betegre, de a gyakorlatban megmutatkozik, hogy jóval több kellene – magyarázza Péter. – Négyórás, úgynevezett breaching time van a sürgősségi osztályon, vagyis ennyi idő alatt a beteget – csúnyán szólva – meg kell oldani. Tehát vagy hazamegy, vagy átkerül egy osztályra, miután a kezdeti szükséges diagnosztikát és terápiát megkapta – folytatta nyilatkozónk, aki szerint azonban az orvoshiány sok esetben tekintélyes csúszásokkal jár. Mint elárulta, a négy órából olykor 10-12 lesz, amiért egyébként a kórház büntetést köteles fizetni az államnak.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– A kormány biztosította éves keretösszeg, ami egyébként minden évben több és több, nem fedezi a növekvő igényeket, amit az öregedő népesség vagy az egészségügyi szolgáltatások árának növekedése okoz – tájékoztatott egy régóta kint dolgozó orvos.

– Angol orvost alig látni, állítólag a mai fiatalok nem vállalják a hivatással sokszor együtt járó önfeladást, felelősséget és stresszt – mondja erről a már idézett, sürgősségin dolgozó Péter.

Egy Skóciában gyakorló magyar orvos sem látja tökéletesnek a helyzetet. – A brit egészségügyi rendszer sajnos nincs fénykorában. Nagy az orvoshiány, ami abban is megmutatkozik, hogy az NHS England próbál külföldi háziorvosokat toborozni. 2021-ig ötezer szakembert hoznának be – mesélte. Arról is beszámolt, hogy csaknem harmadával növekedtek a betöltetlen helyek szakorvosi képzésre 2017-ben 2016-hoz képest.

Attól még, hogy kint sem gondtalan az élet, a magyarországi körülmények sokakat elriasztanak a hazajöveteltől. Fő visszatartó erőként a hálapénzrendszert, a „mutyizást”, valamint rossz kórházi állapotokat jelölték meg. A legtöbben azt mondták, ha el kellene menniük, más angol anyanyelvű országban vállalnának munkát.

– Nem a kint dolgozó orvosokon múlik, hogy hányan mennek vagy maradnak, hanem az otthoni körülményeken – vélekedett Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szövetségének elnöke is. Mint mondta, határozott véleménye, hogy egy tisztességes szakképzést, megélhetést – vagyis nem nyugat-európai béreket, hanem a magyar viszonyok között egy orvost megillető béreket – és életpályát nyújtó egészségügyi rendszerbe sokan boldogan visszamennének, hiszen a külföldi munkavállalás nem cél, hanem szükséges rossz. – E feltételek teljesüléséhez közelebb kerültünk az elmúlt években, de még mindig nagyon messze vagyunk – tette hozzá. Szerinte érdemben nem fognak változni az orvosok, ápolók munkavállalásának lehetőségei, amíg szüksége lesz az NHS-nek ezekre a munkavállalókra.

Vagyis egyszerűen szólva, ha a brexit miatt korlátoznák is a munkavállalók számát, a magyar orvosok nem tervezik, hogy tömegesen hazaköltöznek, és nem is annyira a fizetés, mint inkább a körülmények miatt.

Egy, a napokban kiszivárgott dokumentum szerint egyébként pont az egészségügyi dolgozókat nem háborgatnák a brexit után sem, a legújabb terv – ha hihetünk neki – az alacsony képzettségűek belépését korlátozná.

 
Sztrájkoló rezidens orvosok és támogatóik tüntetnek a Szent Tamás-kórház előtt Londonban 2016. április 26-án. A rezidensek 48 órás munkabeszüntetésükkel magasabb fizetést és jobb munkakörülményeket követelnek
Fotó: Andy Rain / MTI/EPA
 

A brit egészségügyi árnyékminiszter azonban borúlátóbb, Julie Cooper a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy teljességgel elképzelhetőnek tűnik számára az uniós bevándorlás akár az orvosokat is érintő korlátozása. Ez viszont szerinte komoly vérveszteség lenne, tekintve, hogy ma sincs elég orvos és ápoló az Egyesült Királyságban. Az ellenzéki politikus felvetette: elképzelhető, hogy a lépéssel a brit kormány a bevándorlásellenes szavazók körében próbál népszerűséget nyerni. Csakhogy szerinte ez szűk látókörű hozzáállás, hiszen nincs fontosabb az emberek jóléténél, márpedig az ezt garantáló egészségügy – mely a gazdasági eredményekre is komoly hatással van – nehéz helyzetbe kerülne a kontinensről érkező kollégák nélkül.

A lépés, mint mondta, rövidtávon lenne kifejezetten káros, hosszabb távon talán tudnák pótolni a munkavállalókat belülről vagy akár Európán kívülről – csakhogy ez hosszú évekbe telne. Ma viszont komoly gond az alulfinanszírozottság, úgy a képzésben, mint az egészségügyi ellátásban, és mivel hét éve befagyasztották a béreket, a dolgozók morálja sem a legjobb. Szerinte ma az egészségügy nem kínál vonzó karriert a szigetországban. Mint mondta, ha pártja vezetésével tárgyalnának az EU-val a kilépésről, akár egyoldalúan is biztosítanák az uniós munkavállalók eddigi jogait.

Kerestük a témában az NHS-t is, ahonnan azonban több e-mail és telefonhívás után sem kaptunk választ, végül továbbirányítottak a kabinethez, akik viszont már egy másik témában sem válaszoltak, így feladtuk a küzdelmet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.09.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.