Nem bírták a kritikát: nagyon fontos fórumot nyírt ki az Orbán-kormány

Kósa András

Kósa András

2017. november 2., csütörtök 13:37, frissítve: péntek 08:07

Huszonhat év után idén először nem rendezik meg a Magyar–Német Fórumot. A kormányt a német kritikák is zavarták, és az is, hogy Balázs Pétert nem sikerült kigolyózni a szervezők közül.

A magyar külpolitika egyik legfontosabb fóruma halt el a kormány kicsinyessége miatt: 1992 óta idén először nem rendezik meg a Magyar–Német Fórumot. Ezzel újabb mélypontjukhoz érkeztek a magyar–német kapcsolatok azok után, hogy – mint korábban megírtuk – a kétoldalú stratégiai szerződések megkötésének huszonötödik évfordulója alkalmából Angela Merkel személyesen találkozott Bohuslav Sobotka cseh, valamint Robert Fico szlovák kormányfővel, miközben magyar részről nemhogy miniszterelnöki, még miniszteri szintű találkozó sem jött létre. Ugyancsak elmaradt májusban egy előre tervezett V4–Németország külügyminiszteri találkozó is.

A Magyar–Német Fórumot személyesen Antall József és Helmut Kohl alapította 1992-ben. A testület tavalyig huszonhat ülést tartott, felváltva hol Berlinben, hol Budapesten. Bár az eredeti elképzelések szerint a fórumnak Magyarország euroatlanti csatlakozását kellett segítenie, a találkozók nem üresedtek ki NATO-, majd uniós integrációnk után sem, sőt egészen a legutóbbi időkig a legfontosabb terepét adták a magyar–német politikai, gazdasági, tudományos, kulturális együttműködések megvitatásának.

A fórumokon hagyományosan a magyar és a német külügyminiszter is megjelent, csakúgy mint a két ország gazdasági, tudományos életének vezetői. A szervezésben részt vett többek között a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a berlini Európai Politikáért Intézet és az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa. A fórum egyedülálló volt a térségben, egy diplomáciai forrásunk szerint a környező országok „néha kifejezetten irigykedtek ránk miatta”, mivel a német kormány hasonló fórumokat csak stratégiai jelentőségű partnerekkel tart fenn. Az, hogy Magyarország esetében létrejöhetett, alapvetően a határnyitással kivívott német szimpátiának köszönhető.

Csakhogy a nyílt párbeszéd azt eredményezte, hogy 2010 után egyre több kritikus ügy is a fórumok napirendjére került – legalábbis a német fél úgy érezte, hogy ha már van egy ilyen fórum, miért ne vitassanak meg rajta adott esetben vitás ügyeket is. Ismert, hogy Berlinben nagyon kritikus szemmel figyelték a médiatörvényt, a kormányzati térfoglalást a médiatulajdonlásban, a civilek elleni kormányzati lejáratókampányt, az EU-ellenes retorikát vagy éppen a CEU ellehetetlenítésére tett kísérleteket. A magyar kormány először csak – átlátszó indokokkal – azt érte el, hogy a 2012-es, berlini fórum után egy évvel ismét a német fővárosban rendezzék a találkozót, hogy kisebb legyen a médiafigyelem. A 2014-es választás előtt a kabinetnek már végképp nem hiányzott, hogy Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter esetleg Budapesten kritizálja őket, így azt kérte, hogy a fórumra ismét Berlinben kerüljön sor. Steinmeier természetesen átlátta a tényeges indokot, így onnantól egyetlen fórumon sem vett részt. „Cserébe” a legutóbbi két alkalommal magyar részről már a lehető legalacsonyabb szintű delegáltakkal képviselte magát a kormány.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Így jutottunk el a 2017-es évig, amikor egyáltalán nem tartották meg Magyar–Német Fórumot. Pontosabban éppen ezekben a napokban ülésezik ugyan egy Magyar–Német Ifjúsági Fórum, de ez már messze van a kormányközi találkozótól. Ez egyébként már hat éve létezik, de nem azért hívták életre, hogy a „nagy” fórumot helyettesítse. Ráadásul a szervezést egy forrásunk szerint a Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszterhez köthető Deutsch-Ungarisches Jugendwerk egyesület uralja, igaz részt vesz benne az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem is.

A fórumok ellehetetlenítésének magyar részről van még egy érdekes személyi vonatkozása is. Az egyik már említett társszervező, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa ugyanis már hosszú évek óta Balázs Pétert, az első magyar uniós biztost, a Bajnai-kormány külügyminiszterét, a CEU tanárát delegálja társelnökként. (Balázs Péter neve ellenzéki miniszterelnök-jelöltként is felmerült a napokban.) Német részről Elmar Brok kereszténydemokrata EP-képviselő a társelnök. Forrásaink szerint a magyar külügy már évek óta fúrja Balázs Pétert az Európa Mozgalomnál, ők azonban nem voltak hajlandók visszahívni a társelnökségről.

A magyar kormány így egy olyan, a kétoldalú párbeszéd lehetőségét biztosító fórumot küldött süllyesztőbe, amelyre a mélypontjukat élő magyar–német kapcsolatok miatt kifejezetten fontos feladat hárult volna.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.