Nem csitulnak az indulatok Katalóniában

, , , ,

2017. október 2., hétfő 20:39, frissítve: hétfő 09:01

Miközben a politikusok Európa-szerte óvatos hangnemben értékelik a vasárnapi katalán függetlenségi referendumot, a Spanyolországtól történő elszakadást 90 százalékos többséggel – 42,3 százalékos részvételi arány mellett – megszavazó tartományban hétfőn is folytatódtak a tiltakozások. Az emberek immár a szavazást kísérő rendőri erőszak ellen tiltakozva vonultak utcára, a demonstráció pedig csakhamar a rendőrök és a tüntetők közötti összecsapásba torkollott. A katalán kormány épülete előtt délben több százan voltak, és tapssal fogadták a helyi elnököt és kabinetjének tagjait. A tömeg a tartomány függetlenségét követelő rigmusokat zengett.

A katalán oldalról természetesen a népszavazás jogsértő rendőri szétverésének kísérletéről beszélnek, ám a spanyol akciók megértéséhez érdemes felidézni, mit mond Madrid a függetlenségi népszavazásról. A spanyol álláspont ugyanis jól kivehető Mariano Rajoy miniszterelnök szeptember végi beszédéből. Ott ugyanis kijelentette, hogy az ügydöntőnek szánt referendum törvénytelen körülmények között született, nem tartja tiszteletben az alkotmányt, kirekesztő és nem demokratikus.

A budapesti spanyol nagykövetség által lapunkhoz eljuttatott szövegből kitűnik: Madrid álláspontját többek közt arra alapozza, hogy a spanyol alkotmánybíróság – melynek feladata őrködni a spanyol jogállamiság felett – már kijelentette több ízben is, hogy egy esetleges függetlenségi népszavazás alkotmányellenes. Sőt, arra is figyelmeztették a hatóságokat, hogy kötelességük megakadályozni bármilyen népszavazás megtartására irányuló akciót. A spanyolok ráadásul azzal is vádolják a katalán függetlenségpártiakat, hogy a két, elszakadásnak megágyazó jogszabályt – melyek szintén alkotmányellenesek, sőt, még az autonóm régió alaptörvényét is megsértik – a tartományi parlamentben többségükkel visszaélve, eljárásjogi szabályokat figyelembe sem véve hozták meg. A törvénytelenségek miatt a főügyészség és az igazságügy eljárásokat indított. Madrid tehát most arra hivatkozik, hogy a spanyol rendvédelmi erők a népszavazási anyagok lefoglalásakor, illetve a hivatalok átkutatásakor és a letartóztatásokkor bírósági ítéletet hajtanak végre.

Túlzás lenne állítani, hogy a katalán függetlenségi törekvések Európa osztatlan szimpátiáját élveznék. Beszédes például, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt, egyben figyelmeztetett, hogy amennyiben a referendum az ország alkotmánya szerint zajlott volna, akkor az azt jelentené, hogy a terület az Európai Unión kívülre kerülne. De óvatosan fogalmazott Orbán Viktor is, a magyar miniszterelnök szerint a népszavazás spanyol belügy, ezért Magyarország nem nyilvánít véleményt a témában.

Közben kiderült, hogy a vasárnapi káosz közepette sokan akár többször is szavazhattak: ha ez valóban így van, az az egész voksolás komolyságát kérdőjelezi meg. Carles Puigdemont, az autonóm katalán parlament szeptember 7-én elfogadott elszakadási törvénye értelmében viszont napokon belül kikiáltja az önálló katalán köztársaságot. A vasárnap látottak alapján biztos, hogy ezt Madrid nem fogja megvárni, Puigdemont viszont felszólította a szavazást meglepően durván megakadályozó rendőrség és csendőrség egységeit, hogy azonnal hagyják el Katalóniát. A hivatalos adatok szerint 893 személy sérült meg, köztük 431 csendőr és rendőr, több embernek a szemét lőtték ki, négy súlyos sérültet pedig kórházban ápolnak.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Lapunk beszélt egy informatikai vállalkozást vezető, Barcelonában élő magyarral, aki azt mondta, a munkahelyén és a baráti körében is vannak mind a függetlenségpárti mind az azt ellenző vélemények. Jánosi-Mózes Tibor szerint a függetlenségpárti vélemények mögött rendre gazdasági okok köszönnek vissza, bár ez sokszor inkább ürügyként szolgál egy sokkal mélyebb nemzeti sérelem leplezésére, ami a spanyolokkal szembeni egyre nagyobb ellenszenv formájában kezd gyűlni. Tibor közösségi oldalán azt osztotta meg ismerőseivel, hogy Barcelona sztrájkra készül, várhatóan megbénul a város közlekedése.

Azt követően, hogy vasárnap a Las Palmas elleni futball bajnokira zárt kapukat rendelt el az FC Barcelona, és elítélte a rendőri erőszakot, a klub hétfőn újfent kiállt a népszavazás és a szabad véleménynyilvánítás mellett. Az egyesület dolgozói, csatlakozva a közös felhíváshoz, déltől 15 percre beszüntették a munkát.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.03.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.