Németország: Merkel a győztes a vesztesek közt, Szászország az AfD földje

MN

2017. szeptember 25., hétfő 07:47, frissítve: hétfő 17:50

Vasárnap este még csak az exit poll felmérések voltak ismeretesek, de hétfő hajnalban a német választási biztos hivatala közzétette a Bundestag-választások előzetes eredményét is. Az eredmény nem sokban tér el az előzetes becslésektől, de ha lehet, még drámaibb a két nagy párt visszaesése. A részvétel 76,2 százalékos volt, 4,6 százalékponttal magasabb, mint négy éve.

 

Angela Merkel kancellár pártszövetségére, a CDU/CSU-ra a választók 33 százaléka voksolt (2013-ban még 41,5 százalék), amivel 246 helyet szerzett a most 709 fős Bundestagban (a német választási rendszer sajátossága, hogy a parlament létszáma változhat). Ez 65 hellyel kevesebb, mint az előző ciklusban, de Merkel – ahogy fogalmazott – elérte stratégiai célját: kancellár maradhat, és immár negyedik ciklusát kezdheti meg.

Az eddig nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata SPD történelmi mélypontra süllyedt, a listás szavazatok 20,5 százalékával (2013-ban 25,7 százalékot ért el) csak 153 helye lesz a Bundestagban, 40-nel kevesebb, mint eddig. Martin Schulz listavezető elismerte a vereséget, de nem mondott le, hanem bejelentette, hogy pártja ellenzékbe vonul. Ez persze csak akkor igaz, ha nem váltják le a vereség után.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A harmadik erő az eddig parlamenten kívüli jobboldali populista, bevándorlásellenes AfD lett a szavazatok 12,6 százalékával, ami 94 képviselői helyre volt elé. A kelet-németországi Szászország tartományban egy hajszállal ugyan, de az AfD lett a legnépszerűbb párt: a listás szavazatok 27 százalékát kapta, míg a CDU 26,9-et. Türingiában 22,7 százalékot értek el, Brandenburgban 20,2-et.

A felmérések szerint az AfD 1,5 millió olyan embert vitt az urnákhoz, aki korábban nem szavazott, és egymillió választót szipkázott el a CDU-tól. Győzelmi beszédében Angela Merkel is az egyik legfontosabb feladatnak nevezte, hogy visszanyerjék az AfD-szavazók bizalmát.

A listás szavazatok 10,7 százalékával, 80 képviselővel tér vissza a négy éve a parlamentből kieső, jobboldali liberális FDP. A Zöldek 8,9 százalékot szereztek, ami csak egy kicsit jobb, mint négy éve, de a kormányalakításhoz szükség lesz a 67 képviselőjére. A CDU/CSU, az FDP és a Zöldek furcsa koalícióját hívják a német közbeszédben a pártok színei – fekete, sárga és zöld – alapján Jamaica-koalíciónak.

Erősödni tudott a baloldali populista Die Linke (Baloldal) is: a listás szavazatok 9,2 százalékát szerezte meg, ami 0,6 százalékpontos erősödés. Ezzel 69 képviselője lesz a Bundestagban, öttel több, mint korábban. Akárcsak az AfD, a Baloldal is a keleti országrészben erősebb (a párt részben az NDK állampártjának utódjából jött létre): Berlinben 18,8 százalékot, Brandenburgban 17,2-et szerzett.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.