Népirtásért akár életfogytiglanra is ítélhetik a Balkán mészárosát

MN

2017. november 21., kedd 18:59, frissítve: szerda 12:54

Utolsó előtti, de egyben egyik legfontosabb ítéletére készül a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék. Szerdán ítéletet hirdet a háborús bűnökkel, egyebek mellett a srebrenicai mészárlásban játszott vezető szereppel is vádolt Ratko Mladic egykori boszniai szerb hadseregparancsnok ügyében.

A Mladic elleni 11 pontos vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények – egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés – szerepelnek. A bűncselekmények az 1992–1995-ös, százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek.

 
Sírkövek a Srebrenica melletti Potocari temetőben
Fotó: Dimitar Dilkoff / AFP
 

A legsúlyosabb vádpont szerint Ratko Mladic részt vett a srebrenicai népirtásban, amelyben a boszniai szerb erők több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg 1995 júliusában.

A boszniai háború egyik legnagyobb szégyenfoltja

A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánította. A mészárlás 1995 júliusában történt, Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt Ratko Mladic vezetésével a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A srebrenicai akció csak egy része volt az etnikailag színtiszta Szerb Krajina létrehozásához vezető lépéseknek.

A vérengzést annak ellenére sem akadályozták meg, hogy 400 felfegyverzett holland békefenntartó tartózkodott a területen.

Ezt tartják a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak Európában.

A vádirat szerint Ratko Mladic részt vett a boszniai szerbek azon tevékenységeiben, amelyeknek a célja a Bosznia szerbek által magukénak vallott területén élő bosnyákok és horvátok tartós eltávolítása volt.

A srebrenicai mészárlás mellett az ügyészség szerint Mladic felelős azért a népirtásért is, amelyet a boszniai szerb hadsereg a muzulmánok és a horvátok ellen hét másik településen követett el. Ugyanez a vádpont volt az, amelyben a Nemzetközi Törvényszék másfél évvel ezelőtt, Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök ítélethirdetésekor kimondta: nem állapítható meg a vádlott felelőssége.

Edvin Kanka Cudic emberjogi aktivista a múlt héten a Klix.ba boszniai hírportálnak arról beszélt, sok bosnyák azt várja, hogy a hágai törvényszék ne csak a srebrenicai mészárlás vádjában, hanem a további hét településen elkövetett tömeggyilkosságok vádjában is bűnösnek találja Ratko Mladicot, vagyis a Nemzetközi Törvényszék mondja ki: máshol is népirtás történt. A szakember szerint azonban erre nem kerül sor, már nincs sem politikai akarat, sem erkölcsi erő ahhoz, hogy újabb gyilkosságokat nyilvánítsanak népirtásnak.

Ratko Mladicot több mint egy évtizedes bujkálás után 2011. május 26-án fogták el, néhány nappal később pedig kiadták a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Pere 2012-ben kezdődött, a záróbeszédek 2016 decemberében hangoztak el.

Az ítéletet az Alphons Orie vezette bírói testület mondja ki november 22-én 10 órakor. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújthat be a vád és a védelem is.

 
Ratko Mladic a boszniai szerb hadsereg főparancsnokaként 1994-ben
Fotó: Pascal Guyot / AFP
 

Az ügyészség életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását kérte a „Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicra, mert – az indoklás szerint – bármilyen ennél rövidebb ideig tartó ítélet sértő lenne az áldozatokra, a túlélőkre és az igazságra nézve. A védelem a vádlott szabadon bocsátását követelte.

Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett Radovan Karadzicot és Ratko Mladicot. Előbbit háborús bűnök elkövetése miatt tavaly 40 év börtönre ítélte a hágai testület. A bosnyákok többsége most arra számít, hogy a most 74 éves Mladic is hasonló mértékű büntetést kap.

Ratko Mladic megítélése Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a mai napig vitatott. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban, illetve Szerbiában inkább hősként tekintenek rá. Már az is megosztja a bosnyákokat és a szerbeket, hogy voltaképpen mi is történt 1995 júliusában Srebrenicában. Míg a bosnyákok szerint kétséget kizáróan népirtás történt, a szerbek szerint nem lehet genocídiumról beszélni, habár elismerik: valóban szörnyű bűncselekmények történtek 22 évvel ezelőtt.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.