Obama szankcióügyi főembere lapunknak: Mindez válasz az orosz agresszióra

Győr Ágnes

Győr Ágnes

2017. augusztus 5., szombat 09:46, frissítve: szombat 17:07

Daniel Fried korábban, Barack Obama elnöksége idején az Egyesült Államok külügyi tárcájának szankciókért felelős koordinátora volt. Ráadásul kulcsszerepet játszott az USA európai politikájának megtervezésében és kivitelezésében a Szovjetunió összeomlása után. Telefonon értük utol.

„Nézze, ha az oroszok javítani akarnak a kétoldali kapcsolatokon az Egyesült Államokkal, tudják, mit kell tenniük. Föl kell hagyniuk az agresszív külpolitikával és azzal a szemlélettel, hogy Európa és az Egyesült Államok az ellenségük. Nem vagyunk azok” – fogalmazott lapunknak az Atlantic Council amerikai agytröszt szakértője.

Daniel Fried, aki négy évtizedes diplomáciai múlt után idén vonult nyugdíjba, korábban, Barack Obama elnöksége idején az Egyesült Államok külügyi tárcájának a szankciókért felelős koordinátora volt. Ráadásul kulcsszerepet játszott az USA európai politikájának megtervezésében és kivitelezésében a Szovjetunió összeomlása után. Telefonon értük utol a szakértőt, s arról kérdeztük, mi a véleménye az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni, a közelmúltban elfogadott újabb szankciókat tartalmazó törvénycsomagról, illetve az azzal kapcsolatos negatív amerikai és nemzetközi visszhangokról.

A volt diplomata úgy fogalmazott: „hülyeség”, hogy a szankciók valójában egy kereskedelmi háború eszközei volnának, és nyomatékosította, Washington lépése nem az amerikai agresszió derült égből érkezett villámcsapása, hanem az orosz agresszióra adott válasz volt. „Nem mi szálltuk meg a Krím félszigetet, hanem az oroszok. Nem mi hekkeltük meg a saját választásunkat, nem mi törtük fel az Egységes Oroszország párt honlapját, szereztünk az oldalról rengeteg bizalmas információt, majd adtuk oda a WikiLeaksnek. Ezt Moszkva tette velünk” – fejtette ki. A szakértő szerint bár a kétoldali kapcsolatok valóban igen rosszak, túlzás Donald Trump elnök azon állítása, hogy történelmi mélyponton lennének. A kongresszus szerinte nem felelős a fagyos kapcsolatért, csak jogosan aggódott amiatt, hogy a Trump-adminisztráció nem lépett föl elég keményen Oroszországgal szemben. Hozzátette, „szerencsére vannak Trumpétól eltérő hangok is a jelenlegi kormányban”. Példaképp az alelnököt, Mike Pence-et említette, aki szerinte nyilatkozataival – melyekben a moszkvai agresszióval szembeni kiállás fontosságát hangsúlyozta – a napokban „valóban a szabad világ egyik vezetőjének benyomását keltette”.

Élénk visszhangot váltottak ki világszerte az újabb szankciók, és nem csak az érintett országoknak nem tetszettek. Többek közt Kína és Brüsszel is hevesen reagált a törvénycsomagra. Fried azonban fölidézte, hogy az eredeti törvénytervezet és az elfogadott szöveg között rengeteg különbség van, részben éppen az európai kritikák miatt – például amelyeket a németek, illetve az EU washingtoni képviselete fogalmazott meg. Így ha maradt is végül olyasmi, ami nem tetszik európai partnereiknek, az aggályok nagy része okafogyottá vált. Fried bízik benne, hogy az adminisztráció végül az unió fenntartásait figyelembe véve ülteti majd át a gyakorlatba a törvényeket. Ezt a kérést egyébként a kongresszus is belevétette a törvénytervezet szövegébe. A volt diplomata szerint ha ez valóban így lesz, a szankciók nem veszélyeztetik az uniós és amerikai kapcsolatokat.

És hogy az EU egyelőre korántsem fordított hátat a washingtoni politikának, azt mi sem jelzi jobban, hogy pénteken újabb szankciókat rendelt el orosz magánszemélyek és vállalatok ellen a Krím félszigetre került gázturbinák ügyében.

Fokozódik a nyomás Trumpon

Szinte nem telik el nap, hogy ne érné újabb csapás a Trump-kormányzatot: híre jött, hogy az elnököt hatalomra segítő állítólagos orosz választási beavatkozás ügyében vizsgálódó különleges ügyész néhány hete vádesküdtszéket (grand jury) is igénybe vesz a vélt jogsértésekkel kapcsolatos vádemelések megalapozásához. A hagyományos angolszász jogrendszerből megmaradt, immár csak az Egyesült Államokban és Libériában funkcionáló, huszonnégy laikus állampolgárból álló, titkos működésű testületeknek az a feladatuk, hogy tanúk meghallgatásával, vélt bizonyítékok tanulmányozásával eldöntsék: a fölfedett információk alkalmasak-e rá, hogy büntetőeljárást kezdeményezzenek. Mint a BBC rámutat, mindez arra utalhat, hogy a Bush- és Obama-érában a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) élén álló Robert Mueller „agresszívebb megközelítést” alkalmaz az oroszok és Trump kampánycsapata közötti összejátszás leleplezése érdekében. További csapás: kiszivárogtatták a sajtóban Trumpnak az ausztrál miniszterelnökkel és a mexikói elnökkel folytatott telefonbeszélgetései leiratát. Nem elképzelhetetlen, hogy a dokumentumok – melyekben az elnökre saját, keresetlen stílusa ismét árnyékot vet – kiadása a kommunikációs stábban lezajlott személycserékkel áll összefüggésben. (Z. G.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.05.

A szerkesztő ajánlja