Olcsó és gyors a kínai nagy sebességű vasút

2017. augusztus 23., szerda 13:23, frissítve: szerda 19:37

A Sárga-tenger mentén fekvő kínai kikötőváros, Tiencsin (Tianjin) a pekingi diákok egyik népszerű turisztikai úti céljának számít. Részben homokos tengerpartja miatt, másrészt mert a XIX–XX. században itt berendezkedő európai hatalmak, közöttük az Osztrák–Magyar Monarchia egy sor neoklasszicista épülettel hagyott nyomot a városon, ezek látványa pedig jelentősen csökkenti a Nyugatról érkező, Pekingben veszteglő diákok honvágyát.

Tiencsin népszerűségének oka azonban kétségkívül abban is keresendő, hogy kínai léptékkel nézve a főváros szomszédságában van. Alig 170 kilométerre fekszik Pekingtől, és egy óránként 300 kilométerrel közlekedő, nagy sebességű vasút köti össze vele. Így pedig az az abszurd helyzet állt elő, hogy a jellemzően északon lakó egyetemistának másfél órát kell metróznia a Peking Déli pályaudvarhoz, hogy aztán körülbelül 25 perc alatt a sárga-tenger-parti városba érkezzen. A nagyjából Budapest–Balaton-felvidék utazási távolságot a technológiához méltó körülmények között tehetjük meg. Körülbelül 2000 forintnak megfelelő jüan (ha akad kínai ismerősünk, ennél is olcsóbb) egy másodosztályú jegy ára; cserébe a halkan suhanó szerelvényen egy viszonylag kényelmes ülést kapunk. Alig érezhető a sebesség, a vasúti kocsikban kijelző tájékoztat minket, hogy éppen milyen gyorsan haladunk.

Ugyanezt a szolgáltatást Kínában összesen 22 ezer kilométer hosszan vehetjük igénybe. A 2016. év végi adatok szerint eddig ekkora távon épült ki a nagy sebességű vasutak hálózata, ez a világon működő ilyen szolgáltatás 60 százalékát teszi ki. Mindezt 2007 óta érte el Kína, akkor adták át az első ilyen sebességre képes vasútvonalat. A 2008-as gazdasági világválság során a vezetés a fejlesztésbe menekült, a lendületet egy 2011-es tragikus vonatbaleset törte meg; ugyanebben az évben korrupció vádjával letartóztatták a kínai vasútprogram atyját, Liu Cse-csünt (Liu Zhijun).

A gőzerővel zajló fejlesztés viszont ismét felgyorsult. 2025-ig a tervek szerint Kína további 15 ezer kilométerrel bővíti nagy sebességű vasúti hálózatát, a cél, hogy 2035-ben elérje a 45 ezer kilométert.

Fejlesztésről legutóbb hétfőn történt újabb bejelentés; eszerint pályára állt a Fuhszing (Fuxing) névre keresztelt, óránként 400 kilométeres csúcssebességgel haladó vasút Tiencsin és Peking, illetve a fővárostól keletre fekvő Hopej (Hebei) tartomány közötti vonalon. Ám nem csak a diákok juthatnak el még gyorsabban a tiencsini tengerpartra: ugyanez a vasúti technológia az üzletemberek között népszerű Peking–Sanghaj-szakaszon már június óta szolgálatban van. A politikai és a gazdasági „fővárosok” közötti, több mint 1300 kilométeres utat így a 4 óra 48 perc helyett 3,5 óra alatt teszi meg a Fuhszing szerelvény, a fejlesztéssel várhatóan tovább növekszik a két állomás közötti utasforgalom. Ez eddig is a világ legforgalmasabb pályája, évente 130 millió utas vált jegyet rá, 2016-ban 6,6 milliárd jüanos bevételt hozott.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Mégis, a nagy sebességű vasutak fejlesztése inkább közszolgálat, mint jó üzlet. A Cajhszin (Caixin) kínai gazdasági hetilap szerint 2016 és 2020 között 3800 milliárd jüant fordít az állam a hálózat bővítésére, ami meghaladja a 2010–2015 közötti ráfordításokat. Az alacsonyan tartott jegyárak és a sokak szerint fölösleges hálózatbővítés a The Economist tavalyi adatai szerint 4000 milliárd jüan kintlevőséget okozott eddig az államnak, ami tovább növekszik majd. A brit hetilapnak nyilatkozó kínai szakértő szerint az összesen 45 ezer kilométeres jövőbeli hálózatból csak 5000 kilométeren elegendő a forgalom, hogy a pálya fenntartsa magát.

Kína ezért igyekszik exportálni technológiáját, ennek érdekében – miként arra az Egyesült Államok Kínát vizsgáló gazdasági bizottsága felhívja a figyelmet – a nagy sebességű vasút Peking diplomáciájának egyik pillérévé vált. Az idén februárban közzétett jelentés szerint 2011-ben kezdte külföldre vinni technológiáját, és tavaly már harminc állammal tárgyalt fejlesztésekről. Míg azonban a hagyományos technológia például Afrikában kelendő, a nagy sebességű vasút hálózatának külföldi fejlesztésével Kína elakadt. A szükséges forrás hiánya miatt 2015-ben Mexikó, tavaly pedig Indonézia mondta vissza fejlesztési szándékát.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.23.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.