Olyan hatékony lett az új gyomirtó, hogy a szomszéd növényei bánják

karon

2017. augusztus 9., szerda 16:18, frissítve: szerda 18:18

Ijesztő képeket posztolnak a közösségi médiában egyes amerikai farmerek elszáradó növényekről, fejlődésben visszamaradt növénykultúrákról. A válságos méreteket öltő pusztulás oka többek szerint a dikamba nevű gyomirtó új változata, amelyet a Monsanto nevű agrokémiai óriáscég dobott piacra. A szer annyira hatékony, hogy a hasznos növények növekedését is visszaveti, hacsak nem a szintén a Monsanto által forgalmazott, kifejezetten dikambarezisztens, genetikailag módosított magokat vetette el a farmer.

Mivel az amerikaiak általában nem ódzkodnak a GMO növényektől, nem is lenne baj ezzel a módszerrel. A már régóta alkalmazott technológia lényege, hogy a Monsanto meghatározott gyomirtó szere nem hat a szintén a cég által kifejezetten az adott vegyszerhez „kifejlesztett” növényre, mivel azt genetikailag úgy módosították, hogy a gyomirtó ne tehessen kárt benne. Vagyis, ha valaki nagy területen ilyen GMO-növényt termeszt, kényelmesen gyomirtózhat, mivel a vegyszer a kultúrnövényt megkíméli, míg a beültetett gének által meghatározott rezisztenciával nem rendelkező többi növény elpusztul.

Mindez óriási üzlet a Monsantónak, hiszen a vegyszer mellé a speciális vetőmagot is megveszik a gazdák, hiszen csak együtt hatásos a technológia.

Csakhogy a Monsanto új gyomirtó szere a feltételezések szerint illékonyabb a kelleténél, így képes átterjedni a szomszédos táblákra is, ahová nem feltétlenül az ellenálló fajtát vetették. Így járt például Perry Ostmo észak-dakotai farmer, akinek szójababja – az Agweek amerikai mezőgazdasági hírportál beszámolója szerint – alig néhány centisre nőtt, míg a szomszédban a dikambarezisztens szójabab derékmagasságig ér. A visszamaradt fejlődés miatt a várható termés is töredéke lesz a szomszédos parcelláénak.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az EcoWatch című lapnak nyilatkozó professzor szerint az eset egyáltalán nem egyedi, már 17 államban vizsgálják a szer hatását, több mint 1400 bejelentés alapján, és a károk akár egymillió hektár termőterületet is érinthetnek.

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint a Monsanto úgy vezette be a termékét a piacra, hogy lényegében kizárta a független vizsgálatok lehetőségét, és sem a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (EPA), sem az állami hatóságok nem szólhattak bele érdemben. Több egyetemi kutatóintézet kapott ugyan mintákat a szerből, de olyan szerződéses kikötéssel, amely kifejezetten megtiltotta az úgynevezett volatilitás – a párolgás és terjedés – tesztelését.

Scott Partridge, a Monsanto globális stratégiáért felelős alelnöke a Reutersnek azt mondta: azért nem engedték a teszteket, mert azok „szükségtelenek” voltak. A cég szerint az új dikambaváltozatok kevésbé volatilisek, mint a korábbiak, amelyeket a kutatók biztonságosnak találtak. Partridge érvelése szerint ahhoz, hogy értelmezhető adatokat kapjanak, sok időre lenne szükség, a szerre viszont szüksége volt a gazdálkodóknak. Egy másik Monsanto-tisztviselő szerint a problémákat nem a szer, hanem annak nem előírásszerű használata okozhatta.

Az EPA tehát tavaly szeptemberben bemondásra, a cég saját adatai alapján adta ki az új gyomirtók engedélyét. Az újabban tapasztalt növénypusztulások és károsodások azonban aggasztják az ügynökséget, amelynek szóvivője szerint felülvizsgálják a dikamba alkalmazási szabályait. Néhány mezőgazdasági állam, mint Missouri, Arkansas és Tennessee nem várta meg ezt, hanem máris korlátozásokat léptetett életbe azzal kapcsolatban, hogy mikor és milyen körülmények közt lehet alkalmazni az újfajta dikambakészítményeket.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Lázár János: Akit Gyurcsány támogat, az a szememben nem vásárhelyi

A miniszter szerint úgy viselkedtünk, ahogy a Rákosi-diktatúrában volt szokás. A vásárhelyi választásról beszélgettünk.

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.