Orbán: Ez okozza a konfliktusokat

NT

2012. április 27., péntek 22:01, frissítve: szombat 08:51

A miniszterelnök szerint Magyarország konfliktusait az okozza, hogy Európáról kétféle gondolkodásmód létezik: a nemzetek Európája, amelyet a magyar kormány vall, illetve az Európa mint birodalom eszméje. Orbán Viktor ezt pénteken mondta a szabadkai Népkörben, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kampányzáró rendezvényén, ahol beszélt arról is, hogy a magyarságnak mindenhol ildomos nemzeti pártot létrehoznia.

Európáról kétféle gondolkodásmód létezik – fejtette ki a mintegy 300-400 résztvevő előtt tartott előadásában a kormányfő –, és ez a kétféleség magyarázza azt, hogy Magyarország bár a legjobb szándékoktól vezérelve törődik a saját dolgaival, mégis nemzetközi ellenállásba ütközik, úgy, hogy közben nem akarja elvenni azt, ami a másé. Az egyik gondolkodásmód, amelyet a magyar kormány is vall, a nemzetek Európájának eszméje, amely szerint nem oldódhat fel az, „amit mi magyarnak nevezünk”. Ebben a rendszerben az európai országok egymás mellett élésének és egymásért tevékenykedésének kell megvalósulnia az összefogás, az erők összeadása jegyében – mondta.

A másik elképzelés a birodalmi gondolkodás: ez Európára mint birodalomra tekint, amelynek központjához – „nevezzük Brüsszelnek” – igazodni kell – magyarázta Orbán Viktor, aki szerint Magyarország vitái e kétféle felfogásból fakadnak, és ezért van az, hogy a magyarokat mérhetetlenül bántja a kettős mérce. Hangsúlyozta, ragaszkodni kell a nemzetek Európájához, és nem szabad engedni a birodalmi Európa eszméjének.

„Nem is sértődtünk meg, amikor megtámadtak bennünket”

Beszédében kitért arra is, hogy amikor Magyarország a jelenlegi ösvényére lépett – vagyis kimondta például, hogy szüksége van egy új, nemzeti, keresztény, Szent István-i hagyományokon nyugvó alkotmányra –, tudni lehetett, hogy komoly kockázatokat vállal. „Ezért nem is sértődtünk meg, amikor megtámadtak bennünket”, de egy politikus egyébként sem engedheti meg magának, hogy megsértődjön - mondta, hozzátéve: „kétharmaddal a hátunk mögött mi nem állhattunk ki a magyarok elé megmagyarázni, hogy mit miért nem tudunk megcsinálni”. Egy válasz volt elfogadható az új kormánytól: a cselekvés.

A Kárpát-medencei magyarságról szólva a kormányfő úgy vélekedett, hogy a bajokat nem lehet külön-külön orvosolni, ezért ha a problémák megoldásában lesz változás, az nagyjából egy időben fog bekövetkezni az egész magyarság életében. A Kárpát-medencei méret a legnyilvánvalóbb megoldási kerete a problémáknak, ezért „amikor gondolkodunk, nemcsak bel-Magyarországról, hanem egyben kül-Magyarországról, nemcsak kisről, hanem nagyról” is gondolkodni kell – hangoztatta, majd az ebben az irányban tett lépésnek nevezte a kettős állampolgárság lehetőségének megadását.

A magyarságnak – mint folytatta –, ahol elegendő ereje van hozzá, mindenhol ildomos nemzeti alapon működő politikai szervezetet létrehoznia. Etnikai alapokon álló nemzeti pártok nélkül a határon túl magyar közösségek nem tudnak sikeresek lenni – mondta, majd azzal példázta, hogy Felvidéken látható egy próbálkozás vegyes párt létrehozására, amely ugyan elvitte a magyar voksok egy részét, azonban semmit sem tudott az általa korábban elmondott célokból megvalósítani a közös kormányzásban, ugyanakkor meggyengítette a nemzeti pártot.

Sokkal tartoznak a délvidéki magyaroknak

A miniszterelnök előadásában a délvidéki magyarokra kitérve kijelentette: az egész Kárpát-medencei magyarság sokkal tartozik nekik. Ezt azzal magyarázta, hogy az autonómiakoncepciók „első tankönyvét” a vajdasági magyarok szövegezték meg. A kulturális autonómia bár nem elégíti ki a vajdaságiak mindent igényét, de egy óriási lépésnek tekinthető – mutatott rá, majd hallgatóságának azt mondta, azért is szurkolnak nekik ebben az ügyben, hogy aztán ez másoknak is sikerülhessen.

Orbán Viktor beszéde végén úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak a jövőben sem szabad lemondania az igazságtalansággal szembeni ellenállásról, annak bebizonyításáról, hogy igenis többre képes annál, mint amilyen benyomást most kelt. Magyarországnak oda kell tartoznia, ahová való: a sikeresek, az erősek és a győztesek táborába – zárta szavait.

A jövő hét végén esedékes szerbiai választásokon való részvételre buzdította a helyi magyarokat Orbán Viktor miniszterelnök pénteki vajdasági látogatása során.  A magyar kormányfő a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének, Pásztor Istvánnak a meghívására  tett egynapos látogatást a  tartományban, és részt vett a VMSZ kampányában. Mint az MNO beszámolt róla, első alkalommal vett részt magyar állampolgársági eskütételen Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a szabadkai főkonzulátuson. A vajdasági látogatáson tartózkodó kormányfő az ünnepségen arról beszélt, hogy a nemzet határokon átívelő egyesítésében fontos szerepe van a könnyített állampolgársághoz jutás lehetőségének. Beszámoltunk arról is, a miniszterelnök korábban a szabadkai Szent Teréz téren megnyitotta a városi virágkiállítást, ahol arról beszélt, a magyarság közös célja úgy hangzik, hogy „a nemzeti összetartozás legyen a hétköznapok része” minden magyar számára. Ugyanitt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője a szerbiai választások fontosságát hangsúlyozta.

Forrás: MTI,MNO

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.