„Orbán Viktor elsősorban egy ATM-nek tekinti az Európai Uniót”

2018. március 14., szerda 12:49, frissítve: szerda 13:17

Hol vannak már azok az idők, mikor Magyarország nem keleti autokráciákkal barátkozott, hanem a nyugati világba igyekezett integrálódni? Nagyrészt erről tartottak nosztalgikus hangvételű konferenciát a magyar külpolitika atlantista nézeteket valló szakértői kedd délelőtt. A Civitas Intézet Választások és Szakpolitikák 2018 című konferenciasorozatának részeként került sor a Fidesz-kormány külpolitikájának értékelésére. Bár az elmúlt nyolc év bővelkedett az indokolatlan konfliktusokban, kínos bakikban és külföldre gyűrűző korrupciós botrányokban, a terület szakértői a konkrét ügyek elemzése helyett inkább ideológiai szemüvegen keresztül értékeltek.

Abban egyetértettek, hogy Magyarország hibát követett el 2010-ben azzal, hogy letért a rendszerváltozáskor elkezdett útról. Korábban a magyar külpolitikai stratégia hármas prioritását a parlamenti pártok körében konszenzus övezte: a célok az euroatlanti integráció, a szomszédságpolitika és a határon túl élő magyarok helyzetének javítása volt. 2010 után azonban Szijjártó Péter akkor még államtitkárként meghirdette a keleti nyitást. Ezzel az előadók szerint Magyarország nemcsak a nyugatnak fordított hátat, de közvetetten a határon túl élő magyarságot is magára hagyta. Bár anyagi támogatásnak nincsenek híján e közösségek, a politikai támogatás érezhetően eltűnt mögülük.

Ez összefügg azzal, hogy az Orbán-kormány sajátos szomszédságpolitikát folytat. Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es európai parlamenti képviselő, majd a Fidesz-kormány idején kinevezett szlovéniai nagykövet személyesen is tapasztalta ezt a folyamatot. Elmondta, több szomszédunk, így Szlovákia és Szerbia esetében is a szőnyeg alá söpörtük a konfliktusokat, azok azonban továbbra is mérgezik a kapcsolatokat. Más szomszédos országokkal új feszültségeket generált a kormány. – Ausztria 2010-ben a bankokra és pénzintézetekre kivetett különadó miatt haragudott meg – mondta Szent-Iványi, hozzátéve: Ukrajna uniós integrációját pedig a józan ész határain túl ekézi a kormány. Szent-Iványi szerint helytelen, hogy Ukrajna az orosz kisebbséget sújtó oktatási törvény mellett foglal állást, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak közvetlen biztonsági érdeke, hogy az Európai Unióhoz húzó Ukrajna válassza el Oroszországtól.

Kiderült az eseményen, hogy a Visegrádi Együttműködés sem a magyar érdekek számára kedvező irányban indult el. Boros Jenő korábbi pozsonyi nagykövet elmondta, a hangadó magyar–lengyel tengely nem feltétlenül példaértékű Csehország és Szlovákia számára. – Robert Fico közölte, Szlovákia inkább a mag-Európát választja – mondta Boros Jenő. Hozzátette: a 2020-tól induló uniós költségvetési ciklusban Csehország már nettó befizető lesz, a kohéziós alapokat illetően ezért Magyarországtól eltérő állásponton lesz.

Inotai András közgazdász a globalizáció trendjeiről beszélt. Ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország a világ teljes termelésének mindössze 0,14 százalékát adja, az Európai Unió termelésének pedig 0,7 százalékát. – Ahhoz szoros együttműködésre kellene törekedni, hogy ennél a hozzáadott értéknél Magyarországnak nagyobb mozgástere legyen – mondta Inotai. Beszédében kitért az ország versenyképességének súlyos korlátaira is. A hatékony közigazgatás, mint a korrupció, illetve a társadalmi kohézió és az innovatív társadalom megteremtése mind lassítja a magyar gazdaságot. – Hiába lenne versenyképes egy magyar vállalat, ha az adminisztrációs terhek miatt hátrány éri a piacon – folytatta a közgazdász. Hozzátette, az egykulcsos adó bevezetésével, a nyugdíjrendszerrel és a rezsicsökkentéssel a kormány megosztotta a társadalmat.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– Az a tétel, hogy ex oriente lux, a mai világban semmiképp sem állja meg a helyét. Keletről nem fény jön, hanem döntő mértékben az autokrácia – ezt már Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere mondta. Ezt követően történelmi példákon keresztül érvelt amellett, hogy Magyarország útja a nyugati orientáció. Jeszenszky szerint ez a 12. századtól indult, s a rendszerváltozást követően újabb lendületet vett. 2010-ben azonban a kormány kelet felé fordult, az azóta történt külpolitikai döntések alapján pedig Jeszenszky szerint elmondható, hogy Magyarország egy újabb tragédia felé halad.

– Le kell zárni a keleti nyitást! – kérdésre ezt tanácsolta elsőként Szent-Iványi István. A beszédeket követő beszélgetésen a Magyar Liberális Párt szakpolitikusa elmondta, a választások után kezdeményezni kell csatlakozásunkat az euróövezethez, más esetben ugyanis lemaradunk a mag-Európától. – Orbán Viktor elsősorban egy ATM-nek tekinti az Európai Uniót, számára bizonyára az lenne a legegyszerűbb, ha megszerezné Angela Merkel PIN-kódját – mondta Szent-Iványi, aki szerint éppen ezért a kormány nem szándékozik kilépni az EU-ból. Felhívta ugyanakkor arra a figyelmet, hogy Magyarország kisodródhat az euroatlanti integrációból. Orbán a keleti kapcsolatokkal zsarolja a nyugati szövetségeseket, ez pedig végzetes folyamatokat indíthat el. Szent-Iványi hozzátette, kormányváltás esetén át kell szervezni a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, az ugyanis pártintézmény lett. – Szakmai elvek alapján kell átszervezni, és mindenekelőtt vissza kell nevezni Külügyminisztériumnak – mondta Szent-Iványi. Inotai András szerint a bizalom helyreállítására kell törekedni a választások után. – Elindult egy önperiferizációs folyamat, aminek következtében Magyarország már most az EU szélére sodródott – tette hozzá.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak megadtuk a lehetőséget, hogy érveljen az elhangzott kritikákkal szemben. Ha választ kapunk levelünkre, cikkünket frissítjük.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.