Összeül a Bilderberg-csoport

Buzna Viktor, László Dávid

2016. június 9., csütörtök 06:36, frissítve: csütörtök 07:01

Ma kezdődik a németországi Drezdában a Bilderberg-csoport éves találkozója, amelyre húsz országból mintegy 130 befolyásos vendéget hívtak meg. Magyarországot idén sem képviseli senki. A nagy titokzatosság által övezett fórumon a szervezők közleménye szerint ezúttal a migráció, Európa egysége, a Közel-Kelet és Oroszország helyzete lesznek a legfőbb témák.

Két miniszterelnök, négy pénzügyminiszter, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, az Európai Bizottság egyik alelnöke, rengeteg híres név és megannyi kevésbé ismert, de annál fontosabb személy. Idén is egy tárgyalóasztalhoz ülnek Európa és Észak-Amerika legbefolyásosabb emberei, hogy egy informális találkozó keretében átbeszéljék a világ dolgait. A helyszín ezúttal a németországi Drezda – a biztonsági intézkedések, az átláthatatlanság viszont a megszokott. Nincs megnyitó, nem lesz sajtótájékoztató, sem kósza nyilatkozatok az esetlegesen elcsípett résztvevőktől, újságíró legfeljebb akkor merészkedhet a helyszín közelébe, ha véletlenül meghívták, de akkor sem írhat le semmit.

Henri de Castries, a csoport jelenlegi elnöke, az AXA francia biztosítótársaság vezérigazgatója nem érti, „miért foglalkoznak olyan sokan a Bilderberg-csoport találkozójának titkosságával, miközben naponta tízezrével vannak olyan megbeszélések, amelyek nem nyilvánosak”. Az üzletember szerint a csoport nem parlament és nem operatív szervezet, hanem egy informális társaság, amely nem döntéseket hoz, hanem csak diskurál.

Chatham House
A Bilderberg-csoport találkozóit az úgynevezett Chatham House-szabályok szerint bonyolítják le. A kifejezés a brit Királyi Külügyi Intézet székhelyének nevére utal, ahol 1927-ben megalkották a rendszert. Ennek lényege, hogy ha a forrás rejtve marad, akkor egy-egy résztvevő bátrabban kifejtheti véleményét, nem hivatalos álláspontját is ismertetheti, és őszintébb vita alakulhat ki. Ezt a fajta szabályozást egyébként gyakran használják zártkörű háttérbeszélgetéseken, így például az orosz szervezésű Valdaj Klubban, de diplomáciai, politikai tárgyalásokon is. Ezekről – nevek említése nélkül – általában kiszivárognak részletek, és rövidebb-hosszabb tudósítások is születnek. A Bilderberg-csoport találkozóin elhangzottakról viszont semmi nem kerül ki a nyilvánosság elé. A résztvevők nem nyilatkozhatnak a megszólalókról, a tanácskozáson elhangzó véleményekre még utalni sem szabad. Ugyanakkor mivel a Bilderberg-csoport minden évben nyilvánosságra hozza a résztvevők listáját, bizonyos következtetéseket általában konkrét idézés nélkül is le lehet vonni. Ezeket azonban soha nem erősítik meg.

Márpedig a résztvevőknek bőven lesz miről diskurálniuk. Bár egyes (összeesküvés-)elméletek szerint ezeken a találkozókon elnökök sorsa és háborúk kirobbanása múlhat, a szervezők közleménye szerint ennél azért alacsonyabbra tették a lécet. A 64. Bilderberg-találkozó fő témái közé tartozik a migráció és Európa egységének ügye (ez valószínűleg főként a brexitre vonatkozhat), a Közel-Kelet és Oroszország helyzete, az informatikai biztonság és a technológiai innováció.

A talán rendhagyó témáknak köszönhetően ezúttal néhány szokatlan vendég is feltűnik a meghívottak között (melyet egyébként néhány éve a Bilderberg-csoport nyilvánosságra hoz honlapján). Ott lesz Drezdában például Ahmed Aboutaleb, a hollandiai Rotterdam marokkói származású polgármestere, aki azzal vált világszerte ismertté, hogy a 2015. januári párizsi terrortámadás után távozásra szólította fel a nyugati értékrendet tagadó muzulmánokat. Egyébként a tanácskozáson a hagyományoknak megfelelően a vendégek nagyjából harmada a politikából érkezik. Köztük van Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója és Kristalina Georgieva, az Európai Bizottság alelnöke, Mehmet Simsek török miniszterelnök-helyettes, Mark Rutte holland kormányfő, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, Thomas de Maiziere belügyminiszter és Ursula von der Leyen védelmi miniszter, továbbá Laurent Fabius, a francia alkotmánytanács elnöke.

Burokban. A drezdai Kempinski Hotel udvarát is befedték a találkozó idejére
Burokban. A drezdai Kempinski Hotel udvarát is befedték a találkozó idejére
Fotó: Twitter

A többiek gazdasági vezetők, tudósok és újságírók, köztük Eric Schmidt, az Alphabet – a Google-cégek anyavállalata – igazgatótanácsának elnöke, Michael O’Leary, a Ryanair ír diszkont-légitársaság vezérigazgatója és John Elkann, a Fiat Chrysler Automobiles autóipari csoport elnök-vezérigazgatója, Mathias Döpfner, az Axel Springer német médiacsoport vezérigazgatója, Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter, az amerikai Harvard Egyetem kutatója, valamint felesége, Anne Applebaum Pulitzer-díjas amerikai újságíró, történész.

Régi társaság
A Bilderberg-csoport első találkozóját 1954-ben rendezték meg, nevét is az első helyszínről, a hollandiai Oosterbeek település szállodájáról, a Hotel De Bilderbergről kapta. A csoport alapítója a 2004-ben elhunyt Bernát holland herceg volt, aki más politikusokkal együtt állítólag azért döntött a konferencia megszervezése mellett, hogy erősítsék az atlantizmust, rendezzék az Európa és az Egyesült Államok közötti nézeteltéréseket, és közös válaszokat adjanak a kihívásokra. Az első sikeres fórumot ezután minden évben újabbak követték, a találkozó eddig csak egyetlen alkalommal, 1976-ban maradt el, mert Bernát herceg megvesztegetési botrányba keveredett. A Bilderberg-csoportba nem lehet jelentkezni, a meghívottakról egy bizottság dönt. A 120–150 résztvevő többsége európai, a többiek főleg észak-amerikaiak. A meghívottak mindig befolyásos személyiségek, vezető politikusok, az üzleti és tudományos élet meghatározó alakjai. A bizottság ugyanakkor legendásan híres a „megérzéseiről”: Bill Clinton például már akkor részt vett egy ülésen 1991-ben, amikor még nem volt elnök, csak szenátor.

A mától vasárnapig tartó drezdai találkozóra számos tüntetést jelentettek be, demonstrációkat tartanak baloldali csoportok és a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom, valamint a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD). A rendőrség nagy erőkkel készül a találkozó és a tüntetések biztosítására a Szászország tartományi fővárosban.

– Azzal sincs semmi baj, amikor a Fidesz zárt ajtók mögött Kötcsén találkozik – válaszolta lapunk megkeresésére a szerveződést személyesen ismerő Surányi György, a rendszerváltás utáni első jegybankelnök. Surányi a kilencvenes években háromszor vett részt a titokzatos eseményen, azóta is több sajtócikk a Bilderberg-csoport tagjaként említi. A volt jegybankelnök szerint azonban a szerveződésre csoportként nem is lehet tekinteni.

– Nincsenek tagok, állandó résztvevők – mondta Surányi, és hangsúlyozta: ez egy magánkezdeményezés, ahol különböző területeken elismert emberek cserélnek eszmét. – Nincs abban a helyzetben a társaság, hogy döntéseket hozzon – tájékoztatott, a Bilderberg-találkozóknak ugyanis nem célja semmilyen közös nyilatkozat elfogadása. A fórum csak vitáknak nyújt teret, a sajtó kizárása mellett pedig Surányi azzal érvelt, hogy a nyilvánosság elfojtaná a meghívottak véleményének szabad kifejtését.

A volt jegybankelnöknek ezért felvetettük: a közvélemény érdeklődését megalapozza, hogy az ott elhangzottak befolyásolhatják a döntéshozókat. Surányi szerint azonban a meghívottak többsége visszavonult, már nem aktív politikai, gazdasági szereplő. A volt jegybankelnök úgy vélte, hogy a Bilderberg-találkozó jelentősége messzemenően túlértékelt, s különösen Magyarországon népszerű téma.

– A szélsőjobboldalon, ahol összeesküvés-elméletekben gondolkodnak, ahol a paranoia uralkodik – mondta Surányi. Mikor megjegyeztük, éppen a brit liberális The Independent hírportál is kritikus cikket közölt a holnap kezdődő találkozóról, Surányi azt válaszolta: a Bilderberg-találkozókkal kapcsolatban megjelent bármilyen kritika alaptalan.

Surányi György azon kevés magyarok egyike, akik az évek során meghívót kaptak a találkozóra. Nem hivatalos adatok szerint a Magyar Nemzeti Bank elnökeként három alkalommal, 1996-ban, 1997-ben és 1999-ben is részt vett a találkozókon. Rajta kívül a magyarok közül Bokros Lajos volt pénzügyminiszter kapott meghívást 1997-ben a Világbank főtanácsadójaként, Martonyi János volt külügyminiszter 2008-ban akadémikusként és politikusként, illetve Bajnai Gordon volt miniszterelnök 2014-ben az Együtt nevű ellenzéki tömörülés vezetőjeként.

Henry A. Kissinger már úgy ismerheti a járást a találkozókon, mint a tenyerét. A 93 esztendős Nobel-békedíjas amerikai politikus, akadémikus és véleményvezér ugyanis már tizennégyszer kapott meghívást, és idén is ott lesz Drezdában. Nem sokkal az első alkalom után, már 1957-ben is kiérdemelte a bizalmat, pedig akkor még mindössze 34 évesen nem a politikában, hanem a Rockefeller Testvérek Alapítványánál dolgozott. Később nemzetbiztonsági főtanácsadóként és külügyminiszterként is meghívták, 2008 óta pedig csupán egyetlen alkalommal hiányzott a tárgyalóasztaltól.

Christine Lagarde akit idén a világ hatodik legbefolyásosabb nőjévé választott a Forbes magazin, már évek óta ott van az élvonalban, így nem csoda, hogy szívesen látott vendég a csoportban. Olyannyira, hogy az előző években már az keltett inkább kisebb feltűnést, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) francia vezetője kihagyta a találkozót. A hatvanesztendős, korábbi francia pénzügyminiszter 2011 óta látja el a nagy hatalmú szervezet vezetését, de a nyilvános adatok szerint eddig csak kétszer vett részt a csoport találkozóján, illetve elődje sem feltétlenül kapott meghívót.

David Petreaus ugyan úgy van feltüntetve a meghívottak listáján, mint a KKR Global Institute cég igazgatója, esetében azonban sokkal fontosabb, hogy egyben az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt vezetője. Bizonyára tud is mit mesélni, nem véletlen, hogy egyszer már a lemondását követő évben, 2013-ban is meghívták. A korábbi tábornokot éppen megbízhatatlansága sodorta bajba. 2012-ben azért volt kénytelen lemondani, mert megcsalta feleségét, azaz az amerikai hírszerzés élén egy olyan ember állt, aki könnyen megzsarolható lett volna magánéleti titkaival.

José Manuel Barroso is egyike a csoport egyik nagy „megérzéseinek”, hiszen 1994-ben már akkor meghívták ülésükre a portugál politikust, amikor külügyminiszterként még csak a szárnyát bontogatta. Az idő később igazolta a döntésüket, hiszen rá nyolc évre Barroso már Portugália miniszterelnöke lett, majd onnan egyenes út vezetett az Európai Bizottság elnöki székéig, amelyet 2004-től 2014-ig foglalt el. Mostanra pedig ő is többszörös visszajáró vendégnek számít, olyannyira, hogy most már a meghívottak személyéről döntő jelölőbizottságnak is tagja.

Chris Hadfield azért említésre méltó, mert ő az a fajta kakukktojás, amelyből minden évben van néhány a találkozón. Az űrhajós elsősorban azzal lett híres, hogy ő az első kanadai, aki űrsétát tett, és a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka volt. Amolyan médiasztárként szórakoztató videóival rengeteget tett az űrhajózás népszerűsítéséért. Az asztronauta egyébként nemrégiben Budapesten is járt, ahol mesélt élményeiről. Ha a világ gazdasági és politikai folyamataihoz kevés hozzászólnivalója is akadna Drezdában, néhány érdekes sztorival mindenesetre biztosan el tudja szórakoztatni a vendégeket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.06.09.

A szerkesztő ajánlja

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.

Stier Gábor

„Nem tiltakoznék amiatt, ha Ungvár felett magyar zászló lengene”

Az új hidegháború áldozatának tartja magát Oleg Bondarenko, az EU-ból lengyel döntésre kitiltott moszkvai politológus. Interjú.