Összeül a Bilderberg-csoport

,

2016. június 9., csütörtök 06:36, frissítve: csütörtök 07:01

Ma kezdődik a németországi Drezdában a Bilderberg-csoport éves találkozója, amelyre húsz országból mintegy 130 befolyásos vendéget hívtak meg. Magyarországot idén sem képviseli senki. A nagy titokzatosság által övezett fórumon a szervezők közleménye szerint ezúttal a migráció, Európa egysége, a Közel-Kelet és Oroszország helyzete lesznek a legfőbb témák.

Két miniszterelnök, négy pénzügyminiszter, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, az Európai Bizottság egyik alelnöke, rengeteg híres név és megannyi kevésbé ismert, de annál fontosabb személy. Idén is egy tárgyalóasztalhoz ülnek Európa és Észak-Amerika legbefolyásosabb emberei, hogy egy informális találkozó keretében átbeszéljék a világ dolgait. A helyszín ezúttal a németországi Drezda – a biztonsági intézkedések, az átláthatatlanság viszont a megszokott. Nincs megnyitó, nem lesz sajtótájékoztató, sem kósza nyilatkozatok az esetlegesen elcsípett résztvevőktől, újságíró legfeljebb akkor merészkedhet a helyszín közelébe, ha véletlenül meghívták, de akkor sem írhat le semmit.

Henri de Castries, a csoport jelenlegi elnöke, az AXA francia biztosítótársaság vezérigazgatója nem érti, „miért foglalkoznak olyan sokan a Bilderberg-csoport találkozójának titkosságával, miközben naponta tízezrével vannak olyan megbeszélések, amelyek nem nyilvánosak”. Az üzletember szerint a csoport nem parlament és nem operatív szervezet, hanem egy informális társaság, amely nem döntéseket hoz, hanem csak diskurál.

Chatham House
A Bilderberg-csoport találkozóit az úgynevezett Chatham House-szabályok szerint bonyolítják le. A kifejezés a brit Királyi Külügyi Intézet székhelyének nevére utal, ahol 1927-ben megalkották a rendszert. Ennek lényege, hogy ha a forrás rejtve marad, akkor egy-egy résztvevő bátrabban kifejtheti véleményét, nem hivatalos álláspontját is ismertetheti, és őszintébb vita alakulhat ki. Ezt a fajta szabályozást egyébként gyakran használják zártkörű háttérbeszélgetéseken, így például az orosz szervezésű Valdaj Klubban, de diplomáciai, politikai tárgyalásokon is. Ezekről – nevek említése nélkül – általában kiszivárognak részletek, és rövidebb-hosszabb tudósítások is születnek. A Bilderberg-csoport találkozóin elhangzottakról viszont semmi nem kerül ki a nyilvánosság elé. A résztvevők nem nyilatkozhatnak a megszólalókról, a tanácskozáson elhangzó véleményekre még utalni sem szabad. Ugyanakkor mivel a Bilderberg-csoport minden évben nyilvánosságra hozza a résztvevők listáját, bizonyos következtetéseket általában konkrét idézés nélkül is le lehet vonni. Ezeket azonban soha nem erősítik meg.

Márpedig a résztvevőknek bőven lesz miről diskurálniuk. Bár egyes (összeesküvés-)elméletek szerint ezeken a találkozókon elnökök sorsa és háborúk kirobbanása múlhat, a szervezők közleménye szerint ennél azért alacsonyabbra tették a lécet. A 64. Bilderberg-találkozó fő témái közé tartozik a migráció és Európa egységének ügye (ez valószínűleg főként a brexitre vonatkozhat), a Közel-Kelet és Oroszország helyzete, az informatikai biztonság és a technológiai innováció.

A talán rendhagyó témáknak köszönhetően ezúttal néhány szokatlan vendég is feltűnik a meghívottak között (melyet egyébként néhány éve a Bilderberg-csoport nyilvánosságra hoz honlapján). Ott lesz Drezdában például Ahmed Aboutaleb, a hollandiai Rotterdam marokkói származású polgármestere, aki azzal vált világszerte ismertté, hogy a 2015. januári párizsi terrortámadás után távozásra szólította fel a nyugati értékrendet tagadó muzulmánokat. Egyébként a tanácskozáson a hagyományoknak megfelelően a vendégek nagyjából harmada a politikából érkezik. Köztük van Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója és Kristalina Georgieva, az Európai Bizottság alelnöke, Mehmet Simsek török miniszterelnök-helyettes, Mark Rutte holland kormányfő, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, Thomas de Maiziere belügyminiszter és Ursula von der Leyen védelmi miniszter, továbbá Laurent Fabius, a francia alkotmánytanács elnöke.

Burokban. A drezdai Kempinski Hotel udvarát is befedték a találkozó idejére
Burokban. A drezdai Kempinski Hotel udvarát is befedték a találkozó idejére
Fotó: Twitter

A többiek gazdasági vezetők, tudósok és újságírók, köztük Eric Schmidt, az Alphabet – a Google-cégek anyavállalata – igazgatótanácsának elnöke, Michael O’Leary, a Ryanair ír diszkont-légitársaság vezérigazgatója és John Elkann, a Fiat Chrysler Automobiles autóipari csoport elnök-vezérigazgatója, Mathias Döpfner, az Axel Springer német médiacsoport vezérigazgatója, Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter, az amerikai Harvard Egyetem kutatója, valamint felesége, Anne Applebaum Pulitzer-díjas amerikai újságíró, történész.

Régi társaság
A Bilderberg-csoport első találkozóját 1954-ben rendezték meg, nevét is az első helyszínről, a hollandiai Oosterbeek település szállodájáról, a Hotel De Bilderbergről kapta. A csoport alapítója a 2004-ben elhunyt Bernát holland herceg volt, aki más politikusokkal együtt állítólag azért döntött a konferencia megszervezése mellett, hogy erősítsék az atlantizmust, rendezzék az Európa és az Egyesült Államok közötti nézeteltéréseket, és közös válaszokat adjanak a kihívásokra. Az első sikeres fórumot ezután minden évben újabbak követték, a találkozó eddig csak egyetlen alkalommal, 1976-ban maradt el, mert Bernát herceg megvesztegetési botrányba keveredett. A Bilderberg-csoportba nem lehet jelentkezni, a meghívottakról egy bizottság dönt. A 120–150 résztvevő többsége európai, a többiek főleg észak-amerikaiak. A meghívottak mindig befolyásos személyiségek, vezető politikusok, az üzleti és tudományos élet meghatározó alakjai. A bizottság ugyanakkor legendásan híres a „megérzéseiről”: Bill Clinton például már akkor részt vett egy ülésen 1991-ben, amikor még nem volt elnök, csak szenátor.

A mától vasárnapig tartó drezdai találkozóra számos tüntetést jelentettek be, demonstrációkat tartanak baloldali csoportok és a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom, valamint a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD). A rendőrség nagy erőkkel készül a találkozó és a tüntetések biztosítására a Szászország tartományi fővárosban.

– Azzal sincs semmi baj, amikor a Fidesz zárt ajtók mögött Kötcsén találkozik – válaszolta lapunk megkeresésére a szerveződést személyesen ismerő Surányi György, a rendszerváltás utáni első jegybankelnök. Surányi a kilencvenes években háromszor vett részt a titokzatos eseményen, azóta is több sajtócikk a Bilderberg-csoport tagjaként említi. A volt jegybankelnök szerint azonban a szerveződésre csoportként nem is lehet tekinteni.

– Nincsenek tagok, állandó résztvevők – mondta Surányi, és hangsúlyozta: ez egy magánkezdeményezés, ahol különböző területeken elismert emberek cserélnek eszmét. – Nincs abban a helyzetben a társaság, hogy döntéseket hozzon – tájékoztatott, a Bilderberg-találkozóknak ugyanis nem célja semmilyen közös nyilatkozat elfogadása. A fórum csak vitáknak nyújt teret, a sajtó kizárása mellett pedig Surányi azzal érvelt, hogy a nyilvánosság elfojtaná a meghívottak véleményének szabad kifejtését.

A volt jegybankelnöknek ezért felvetettük: a közvélemény érdeklődését megalapozza, hogy az ott elhangzottak befolyásolhatják a döntéshozókat. Surányi szerint azonban a meghívottak többsége visszavonult, már nem aktív politikai, gazdasági szereplő. A volt jegybankelnök úgy vélte, hogy a Bilderberg-találkozó jelentősége messzemenően túlértékelt, s különösen Magyarországon népszerű téma.

– A szélsőjobboldalon, ahol összeesküvés-elméletekben gondolkodnak, ahol a paranoia uralkodik – mondta Surányi. Mikor megjegyeztük, éppen a brit liberális The Independent hírportál is kritikus cikket közölt a holnap kezdődő találkozóról, Surányi azt válaszolta: a Bilderberg-találkozókkal kapcsolatban megjelent bármilyen kritika alaptalan.

Surányi György azon kevés magyarok egyike, akik az évek során meghívót kaptak a találkozóra. Nem hivatalos adatok szerint a Magyar Nemzeti Bank elnökeként három alkalommal, 1996-ban, 1997-ben és 1999-ben is részt vett a találkozókon. Rajta kívül a magyarok közül Bokros Lajos volt pénzügyminiszter kapott meghívást 1997-ben a Világbank főtanácsadójaként, Martonyi János volt külügyminiszter 2008-ban akadémikusként és politikusként, illetve Bajnai Gordon volt miniszterelnök 2014-ben az Együtt nevű ellenzéki tömörülés vezetőjeként.

Henry A. Kissinger már úgy ismerheti a járást a találkozókon, mint a tenyerét. A 93 esztendős Nobel-békedíjas amerikai politikus, akadémikus és véleményvezér ugyanis már tizennégyszer kapott meghívást, és idén is ott lesz Drezdában. Nem sokkal az első alkalom után, már 1957-ben is kiérdemelte a bizalmat, pedig akkor még mindössze 34 évesen nem a politikában, hanem a Rockefeller Testvérek Alapítványánál dolgozott. Később nemzetbiztonsági főtanácsadóként és külügyminiszterként is meghívták, 2008 óta pedig csupán egyetlen alkalommal hiányzott a tárgyalóasztaltól.

Christine Lagarde akit idén a világ hatodik legbefolyásosabb nőjévé választott a Forbes magazin, már évek óta ott van az élvonalban, így nem csoda, hogy szívesen látott vendég a csoportban. Olyannyira, hogy az előző években már az keltett inkább kisebb feltűnést, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) francia vezetője kihagyta a találkozót. A hatvanesztendős, korábbi francia pénzügyminiszter 2011 óta látja el a nagy hatalmú szervezet vezetését, de a nyilvános adatok szerint eddig csak kétszer vett részt a csoport találkozóján, illetve elődje sem feltétlenül kapott meghívót.

David Petreaus ugyan úgy van feltüntetve a meghívottak listáján, mint a KKR Global Institute cég igazgatója, esetében azonban sokkal fontosabb, hogy egyben az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt vezetője. Bizonyára tud is mit mesélni, nem véletlen, hogy egyszer már a lemondását követő évben, 2013-ban is meghívták. A korábbi tábornokot éppen megbízhatatlansága sodorta bajba. 2012-ben azért volt kénytelen lemondani, mert megcsalta feleségét, azaz az amerikai hírszerzés élén egy olyan ember állt, aki könnyen megzsarolható lett volna magánéleti titkaival.

José Manuel Barroso is egyike a csoport egyik nagy „megérzéseinek”, hiszen 1994-ben már akkor meghívták ülésükre a portugál politikust, amikor külügyminiszterként még csak a szárnyát bontogatta. Az idő később igazolta a döntésüket, hiszen rá nyolc évre Barroso már Portugália miniszterelnöke lett, majd onnan egyenes út vezetett az Európai Bizottság elnöki székéig, amelyet 2004-től 2014-ig foglalt el. Mostanra pedig ő is többszörös visszajáró vendégnek számít, olyannyira, hogy most már a meghívottak személyéről döntő jelölőbizottságnak is tagja.

Chris Hadfield azért említésre méltó, mert ő az a fajta kakukktojás, amelyből minden évben van néhány a találkozón. Az űrhajós elsősorban azzal lett híres, hogy ő az első kanadai, aki űrsétát tett, és a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka volt. Amolyan médiasztárként szórakoztató videóival rengeteget tett az űrhajózás népszerűsítéséért. Az asztronauta egyébként nemrégiben Budapesten is járt, ahol mesélt élményeiről. Ha a világ gazdasági és politikai folyamataihoz kevés hozzászólnivalója is akadna Drezdában, néhány érdekes sztorival mindenesetre biztosan el tudja szórakoztatni a vendégeket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.06.09.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.