Rendületlenül sorosozik a szlovák szélsőjobb, és úgy tűnik, bejön neki

2018. március 28., szerda 13:32, frissítve: szerda 15:26

Amiért Robert Fico nemrég lemondott szlovák kormányfő súlyos kritikákat kapott, azzal gyakorlatilag politikai rizikó nélkül házal egy ellenzéki politikus, Marian Kotleba. A kormányt övező bizalmi válságot kezelni képtelen, a tüntetésekre semmilyen választ nem adó, és emiatt sarokba szorult Fico hivatalának utolsó napjaiban Soros György milliárdos nevével hozakodott elő, hogy tehát ő áll a demonstrációk mögött. Ám felvetése nem talált visszhangra, sőt még reménytelenebb helyzetbe sodorta őt. A legtöbbször szélsőségesként emlegetett Mi Szlovákiánk Néppárt viszont annál inkább profitál a külföldi ellenségkép építgetéséből. Kotleba szinte az utcai tüntetések kezdetétől azt szajkózza, hogy Soros mozgatja a szálakat. Igaz, a tisztánlátást kicsit sem segíti, hogy Andrej Kiska államfő az után sem nyilatkozott róla, miről beszélt Sorossal Washingtonban, hogy hónapokkal a látogatás után fény derült erre a nem nyilvános találkozóra. Kiska ráadásul feltétlen támogatásáról biztosította a Ján Kuciak újságíró és menyasszonya februári meggyilkolása után a szlovák városokban összegyűlt ellenzékieket, üdvözölve, hogy a polgárok felemelték hangjukat a „hatalom arroganciájával” szemben. Kotleba egy televíziós műsorban releváns kérdésnek nevezte, hogy kik és milyen támogatásból szervezik az országos tüntetéssorozatot. Tény és való, a Rendes Szlovákiáért nevű diákmozgalom hátterét nem vizsgálta komolyan eddig semelyik sajtóorgánum sem. Ez érthetően táptalajt adhat annak, amit Kotlebáék alaposan ki is használnak. Az unió-, NATO- és cigányellenes politikus a párt lapjának legújabb számában Sorosról és az ő bábjairól értekezik. 

Tagadhatatlanul létezik egy csendes kisebbség Szlovákiában, amelyet hidegen hagyott Kiska lelkesedése, a tüntetések, a közélet megélénkülése. Ennek fényében tévedés azt állítani, hogy egész Szlovákia egy emberként állt ki a demokratikus értékek mellett, mutatta meg egy felvilágosult polgári társadalom legjobbik arcát. Elég csak ránézni a kormánykoalíció második erejére, a Szlovák Nemzeti Pártra, amely hosszú napokig hallgatott, és elnökük megszólalása után is csak ímmel-ámmal feszegették a felelősség kérdését. 

Biztos, hogy hosszú távon nem jó taktika, ha Kiska úgy tekint Kotlebáékra, mint nem létező formációra. Az államfő egyszerűen negligálja parlamenti képviselőiket, és nem mulasztja el, hogy rendszeresen lefasisztázza, lexenofóbozza őket. Nem is hajlandó egy légtérben mutatkozni velük. Ez a fajta „nem ülünk egy asztalhoz fasiszta párttal” című kiszorítósdi leginkább ahhoz hasonló, amiben hosszú éveken át a Jobbiknak volt része a többi politikai párt részéről. Eközben Kotlebáék – felismerve azt a nyilvánvaló tényt, hogy Szlovákiában nincs egy valamirevaló mérsékelt konzervatív párt – szívósan dolgoznak a középre záráson és a politikai rosszgyerek képének maguk mögött hagyásán. Most például logót vált az L'SNS. A kissé militáns sötétzöld hátteret és a fehér, szögletes kettős keresztet felváltják a nemzeti színek és a szlovák zászlóban is látható, a magyaroknak is olyan ismerős kettős kereszt a hármas halommal. A párt második embere, Milan Uhrík ezt azzal magyarázta, hogy a lépéssel világosan el akarnak távolodni a fasiszta, náci összefonódástól és „mindenféle izmustól”. Ettől függetlenül a Jozef Tiso egykori szlovák fasiszta vezértől kölcsönzött „Istenért és a hazáért” mottó ott virított az alakulat legutóbbi rendezvényének színpadán.  

Kotlebáék középre való zárása azért is kényszer, mert több neonáci csoportosulás is igyekszik kisajátítani magának a politikai paletta legjobbik szélét, néha igencsak zavaros ideológiai segédlettel. A terepruhás Szlovák Újoncok (Slovenskí Branci) ritkán ugyan, de rendszeresen masíroznak különböző szlovák városokban, és jótékonysági gyűjtéseket, falujárásokat, ároktisztítást rendeznek. A nemzeti önkéntessereg sajátos jelképrendszere, szélsőséges ideológia a náluk is nagyobb Szlovák Megújhodási Mozgalomnál (Slovenské Hnutie Obrody) is visszaköszön, csak éppen ellentétes előjellel. Ők nyíltan hirdetik a kapitalizmus végét, a liberális demokrácia csődjét, és a kommunisztikus, egyenlőségen alapuló kisközösségek létrejöttét. Megdöbbentő, de honlapjukra kattintva egy felugró ablakban azt lehet olvasni: Azt szeretnénk, hogy Szlovákia újra a szlovákoké lehessen. Egy nemrégi konferenciájukon nem átallottak előhúzni a szekrényből olyan politikai kövületeket, mint a többszörösen elhasználódott, leszerepelt Vladimir Meciar bokszolóból lett egykori kormányfő, aki kijelentette, a jelenkori politikai elit rendre a szlovák érdekek ellen tevékenykedik. 

 

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

 

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.