Rengeteg munkakör szűnhet meg, tömegek érezhetik majd magukat feleslegesnek

Kenyában és Finnországban társadalmi kísérlet része az ingyenpénz osztogatása, a jövőben mindenki megkaphatja

2018. január 8., hétfő 21:35, frissítve: kedd 09:44

Finnországban kétezer, véletlenszerűen kiválasztott munkanélküli kapja már egy éve minden hónapban a maga 560 euróját (175 ezer forintját). Ez nem a munkanélküli segély, hanem alapjövedelmük. A társadalmi kísérlet még egy évig tart, akkor kezdődik majd az elemző munka, hogy megvizsgálják, érdemes-e tovább is eljátszani az ingyenpénz gondolatával. Az akciót nem tartja mindenki jó ötletnek, ám ha a termelési értéklánc változását, az ipari trendeket figyeljük, elgondolkodtató, hogy ha a globális értékteremtésbe egyre jobban beszállnak az intelligens robotok, mi marad meg az ember feladatának, amit pénzben kell honorálni. A finn kormány elsősorban azt kívánja megvizsgálni, a pénz mennyire készteti az embereket arra, hogy befektessék saját karrierjük alakításába, vagyis az összeg visszavezeti-e őket a munka világába, vagy inkább vegetatív állapotba taszítja őket. A finn példa nem is annyira újdonság, az amerikai online piactér, az eBay alapítója, Pierre Omidyar Kenyában egy segélyszervezeten keresztül 27 ezer emberen teszteli a modellt.

Elon Musk elgondolkodott

A fejlett gazdaságokban az alapjövedelem egyre gyakrabban kerül előtérbe, és szorosan összefügg a robotizációval, ezen keresztül az eddig hiányok és piaci igények által kialakult világ utáni posztmodernitás beköszöntöttével. Az ideális állapotú termelésben ugyanis már nem kellene külön befektetés egy visszatérő vagy egy újabb igény kielégítéséhez, mert a robotok nulla költségen bármekkora mennyiségben ki tudnák szolgálni az emberiséget. Ez persze még csak a jövő, de az ebben rejlő veszélyekről beszélt Elon Musk is egy tavalyi, Dubajban tartott konferencián (World Government Summit). A milliárdos amerikai üzletember, a mesterséges intelligencia nagy rajongója szerint húsz év kell ahhoz, hogy a jelenlegi munkakörök 12-15 százaléka feleslegessé váljon. A legnagyobb kihívás szerinte, hogy a munka utáni világban mi ad értelmet az emberi életnek, nem lesz-e tömegjelenség a feleslegesség érzése? Mert csak olyan jövőt érdemes alkotni, amelyben jól is érezzük magunkat.

Amerika a közúti önvezető technika fejlesztésének úttörő terepe, az államok egymással versenyeznek, hogy közlekedési jogszabályaikat minél kedvezőbbé tegyék a techcégek kísérletei számára. A teljesen önvezető kamion már karnyújtásnyira van, a kamionsofőrök ugyanakkor csak Amerikában aggódhatnak, az európai szabályozás még jó ideig késleltetheti a közúti forradalmat. Ám ez csak egy példa az automatizálás térhódítására. A robotikai fejlesztésekbe ölt dollármilliárdok többek között azt hozzák magukkal, hogy a robotok ára meredeken zuhan, nem túlzás, hogy egy hazai középvállalkozás is kitermeli az árát két-három év alatt. 

Sok a hátulütő

A finn kísérletnek – nagy reklámértéke mellett – ugyanakkor több hibája is van. Egyrészt egy kétezres minta nem megmutatja meg, milyen hatása lenne az ingyen pénz társadalmi szintű elterjedésének. Másrészt az, hogy ha a finn kormány majd egy év múlva levonja a tanulságokat a programból, annak csak Finnországra nézve lehetnek megfontolható következtetései, a globális gazdaságra semmiképp. További dilemma, hogy mihez kell kötni az összeg nagyságát – például az evidens módon kínálkozó munkanélküli segélyhez nem volna szerencsés, mert akkor ezt is lehetne munkanélküli segélynek hívni. És ha a gyereknevelést munkának fogjuk fel, az alapjövedelem a gyesen lévőket nem illethetné meg, pedig a kismamák társadalmi szerepét így is lehetne méltányolni.

Vagyis a kritikusok szerint az alapjövedelem indokolatlan módon leegyszerűsíti a jóléti állam patikamérlegen kigondolt működését. Egyelőre kérdés, hogy az alapvetően a szakmai továbbképzés elősegítésére, a munkaerőhiány felszámolására kitalált intézkedés valóban ezt fogja-e szolgálni, vagy valami egészen mást. Pesszimista forgatókönyvek szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben nem a jóléti állam kiteljesedését jelentené az alapjövedelem, hanem kényszerből kell majd bevezetni, mégpedig a tömegek lázadásának elkerülése érdekében. A gyártás és a szolgáltatások automatizálása, a gondolkodást utánzó, a big data elemzési módszereit használó intelligens rendszerek ugyanis olyan mértékben teszik feleslegessé az emberi munkát, hogy az már ma is teljes iparágakat, szektorokat fenyeget.

„Apró” átcsoportosítással

Hazánkban a Párbeszéd Magyarországért (PM) tűzte zászlajára a feltétel nélküli alapjövedelem témáját. Az ellenzéki párt úgy vélekedik, „az Orbán-rezsim pusztításai” ellenében a baloldalnak is „forradalmi erejű eszközöket” kell bevetnie. Álláspontjuk szerint az alapjövedelem Magyarországon egyik évről a másikra bevezethető volna és 2200 milliárdos átcsoportosítást jelentene. A PM mindezek előtt ugyanúgy egy kísérlet formájában vizsgálná meg, működik-e a forint alapú ingyen pénz, tervük szerint 10-20 ezer ember 2-3 évig élhetne alapjövedelemből. (MN)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.09.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.