Róka fogta csuka, csuka fogta róka helyzet Katalóniában

Feszült légkörben tízezrek tüntettek Barcelonában és máshol is a függetlenségért és a választás szabadságáért

2017. szeptember 21., csütörtök 22:31, frissítve: hétfő 09:07

A szerda este kezdődő függetlenségpárti tüntetés a katalán fővárosban csütörtökön is folytatódott, tízezrek gyülekeztek Barcelona belvárosában önrendelkezést követelve. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szerdai tévéüzenetében felszólította Carles Puigdemont katalán kormányát, hogy fújják le a jövő vasárnapra tervezett függetlenségi referendumot, mert úgyse tudják megtartani, ahogy eredetileg tervezték, hiszen gyakorlatilag az összes szavazócédulát lefoglalták. De Puigdemont még kitart, és szerinte Madrid már alkalmazza az alkotmány 155. cikkelyét, amely feljogosítja a központi vezetést, hogy felfüggessze az országrész autonómiáját. Madrid rögtön cáfolt, rámutatva, Puigdemont és helyettese, illetve az autonóm kormány is a helyén van még. Puigdemont helyettese, Oriol Junqueras alelnök eközben könnyek között elismerte a tényt, hogy megváltoztak az ügydöntőnek szánt esemény feltételei.

Szerda hajnal óta csendőrségi és rendőrségi akciók zajlanak Katalónia-szerte a jövő vasárnapra, október elsejére meghirdetett referendum megakadályozása érdekében. Egyébként nem szerencsés döntés a spanyol hatóságoktól, hogy Anubiszról, az egyiptomi mitológiában a halál istenéről, a holtak védelmezőjéről nevezték el a jelenleg is zajló hatósági akciókat, mert erről nem éppen a békülékenység juthat a katalánok eszébe. Madrid arra hivatkozik, hogy két hete, szeptember 7-én a katalán autonóm parlament áthágta a demokratikus és a saját maga által felállított játékszabályokat. Ezért vettek őrizetbe a népszavazást szervezők közül 14 magas rangú kormányhivatalnokot, akik közül már többen szabadlábra kerültek. A katalán függetlenségpártiak, és különösen a radikálisok, élükön az antikapitalista Népi Egység Jelöltje (CUP) nevű párt hívei azonnal tüntetni kezdtek, és nemcsak a katalán országrészben, hanem Madridban is. Az igen feszült légkörre jellemző, hogy a radikálisok nem hagyják pihenni éjszakánként a Katalóniába rendelt több ezer csendőrt és rendőrt – szállásuk alatt szerenádokat és lábaskoncerteket tartanak. Ezért a spanyol belügy kompokat bérelt, hogy azok fedélzetén pihenhessenek a hatósági személyek, csakhogy a katalóniai kikötők nem járulnak hozzá a kikötéshez. Sőt, csütörtökre virradó éjjel több csendőr a gazdasági tárca barcelonai épületében rekedt, mert a több tízezres tömeg húsz órán keresztül nem engedte ki őket, ezalatt alaposan megrongálva járőrkocsijaikat.

A katalán La Vanguardia és a balliberális El País vezércikke is önmérsékletre kérte a feleket, hogy tárgyalással rendezzék az elmérgesedő konfliktust. Carles Puigdemont hétfőn, tehát már elég későn írt békülékeny hangú, tárgyalást kérő levelet Mariano Rajoynak és VI. Fülöp spanyol királynak. Mariano Rajoy kormánya is csak csütörtökön engedett valamit a keménységből, és öt éve az első érdemi ajánlatot tette Barcelonának: nagyobb autonómiát és több pénzt ígért Katalóniának arra az esetre, ha visszavonják a referendumot. Vagyis belemenne abba, amiről öt éve, a függetlenségi folyamat elején még hallani sem akart – részben Brüsszel miatt.

Az egyre növekvő feszültséggel kapcsolatban megkerestük az ELTE Katalán Stúdiumok volt tanárát, Carles Bartualt, aki szerint a katalánok függetlenségi törekvésének számos állomásához képest a mostani annyiban tér el, hogy az emberek a durva spanyol intézkedéseket látva mind kevésbé a függetlenségért harcolnak, hanem inkább már azért, hogy egyáltalán szavazhassanak. Vagyis a szabadság kérdése került a középpontba, szerinte senkinek nem lenne szabad elvitatni azt a jogot az emberektől, hogy válasszanak. Akár azt, hogy nem, ne legyen Katalónia független. Ő maga függetlenségpárti, de mint lapunknak elmondta, jelenleg nem lehet tudni, hogyan fognak alakulni az események. Erre a kérdésre még a katalán vagy a spanyol szakértők sem tudják a választ – tette hozzá.

Dominóhatást válthat ki az október 1-jére tervezett katalóniai függetlenségi népszavazás, és ez lehet a legnagyobb alkotmányos válság Európában a berlini fal leomlása óta – ezt már Josep Borrell, az Európai Parlament (EP) egykori katalán elnöke mondta. A veterán szocialista politikus a Politico amerikai hírportál brüsszeli kiadásának adott interjújában arról számolt be, hogy a függetlenségi tábor érvei egy mítoszon alapulnak, egységes katalán nép ugyanis nem létezik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.22.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.