Schmidt: Wallenberget a Szovjetunióban meggyilkolták

2012. december 5., szerda 09:11, frissítve: szerda 09:46

Mindszenty József születésének 120., valamint Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulójáról emlékeztek meg kedd este a brüsszeli Magyar Házban tartott adventi rendezvényen, amelyet közösen szervezett a Magyar Hullám közéleti társaság, a brüsszeli magyar nagykövetség, illetve az Európai Parlament magyar néppárti delegációja.

E két jeles személyiség életútját a meghívott vendégek – Kiss-Rigó László Szeged-Csanád egyházmegyei megyéspüspök, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója, Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Horváth Attila jogtörténész – az erkölcs és a politika összefüggéseiben elemezték. A beszélgetés moderátora Pálffy István, a KDNP országgyűlési képviselője volt.

Wallenberg és Mindszenty is az erkölcs parancsait követte

Köszöntőjében Kovács Tamás Iván brüsszeli magyar nagykövet hangsúlyozta, hogy Mindszenty és Wallenberg megtette azt, „amit meg kellett és meg lehetett tenni”, amikor mások nem tudtak vagy nem mertek cselekedni. Wallenberg gazdag és befolyásos szülők gyermekeként egy reményteljes pálya közepén tette kockára az életét másokért – mondta a nagykövet. Mindszentyt a lelkiismereti szabadság hősének nevezte, „akit nem tört meg a kínvallatás, a börtön, a házi őrizettel felérő tartózkodás az amerikai követségen, és nem törte meg az sem, hogy az övéi feláldozták a nagypolitika oltárán”.

Köves Slomó megfogalmazása szerint míg Mindszenty egy egész nemzet szabadságáért, addig Wallenberg az egyes emberért állt ki, és szállt szembe az egész világgal. Rétvári Bence a két történelmi személyiség közös vonásaként azt emelte ki, hogy mindketten az erkölcs parancsait követték. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországra mind a barna, mind a vörös diktatúra kívülről, erőszakkal jött, „soha nem a magyarok akaratából”.

Mindent tudtak az oroszok Wallenberg tevékenységéről

Wallenberg zsidómentő tevékenysége és halála számtalan megválaszolatlan kérdést vet fel ma is.

A Profil című osztrák hetilap nemrégiben arról írt: egy volt fogoly állítása szerint a hivatalos szovjet verziótól eltérően nem 1947-ben szívrohamban, hanem 1950-ben egy szovjet táborban halt meg Wallenberg.

A svéd diplomata eltűnésével kapcsolatos rejtély szálainak felgöngyölítése folytatódik – jelentette ki nemrégiben az orosz hírszerzés levéltárának vezetője.

Amerikai kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy budapesti tevékenysége valószínűleg korántsem volt annyira véletlenszerű, mint azt korábban gondolták. Egy egykori orosz levéltári vezető szerint a szovjet hírszerzés megfigyelés alatt tartotta.

Schmidt Mária kitért arra, hogy Wallenberg az amerikai hírszerzés, az OSS megbízásából érkezett Magyarországra, az emberek mentéséhez szükséges pénzt pedig az amerikai zsidóság támogató szervezete, a Joint adta. Wallenberg az OSS-nek is jelentéseket tett, az OSS vezetésében pedig ott ültek az orosz ügynökök, tehát az oroszoknak pontos tudomásuk volt Wallenberg tevékenységéről – mondta a történész.

Kijelentette, hogy a svéd diplomatát a Szovjetunióban meggyilkolták. Valószínűnek mondta, hogy előbb-utóbb előkerül majd olyan irat, ami közelebbi információval szolgál Wallenberg sorsáról. Schmidt Mária Mindszenty Józsefet a modern katolicizmus képviselőjének, II. János Pál pápa előfutárának, valamint a második világháború utáni Magyarországon „az első igazi karaktergyilkosság” áldozatának nevezte.

A Magyar Házban tartott esti rendezvény előtt a brüsszeli magyar nagykövetségen a helyi Európai Iskola, valamint több más oktatási intézmény tanulóinak részvételével emlékeztek meg Raoul Wallenbergről. Az Ember az embertelenségben címmel nyílt kiállítás megnyitóján Kovács Tamás Iván mellett Ulrika Sundberg svéd és Jáákov Révah izraeli nagykövet, valamint a brüsszeli Európai Iskola igazgatója mondott beszédet.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.