Sorsdöntő időszak előtt állnak a visegrádi négyek

Ruzsbaczky Zoltán

Ruzsbaczky Zoltán

2017. augusztus 11., péntek 09:56, frissítve: péntek 19:32

Sorsdöntő időszak előtt állnak a visegrádi négyek, a választások előtt lévő Csehországban, de még Lengyelországban és Szlovákiában is alakulhatnak úgy a belpolitikai viszonyok, ami szakítást okozhat az eddig – legalábbis kívülről nézve – mintaszerűen együttműködő államok között.

Csehországban kormányfőváltás jöhet, Lengyelországban az igazságügyi reform tervezete és annak elnöki vétója miatt igen nagy a feszültség, ami akár előre hozott választásokhoz is vezethet, de Szlovákiában is van némi esély voksolás kiírására azok után, hogy a nacionalisták kiléptek a Fico-kormányból. Ezek eredménye mellett sok múlik azon is, hogy mennyire akarja Varsó és Budapest folytatni a jól megszokott, Brüsszelt ostorozó retorikáját, amely egyre inkább frusztrációt szül Pozsonyban és Prágában – és akár még „válóok” is lehet.

Lengyelországban áll a bál, elég csak belegondolni, hogy a Nyugatról sokat kritizált igazságügyi reform miatt mekkora a nyomás Varsón.

Ha ez a nyomás koalíciós szakításba és előre hozott választásokba torkollik, a magyar kormány nehéz helyzetbe kerül, hiszen választania kell, kit támogat: az eddig kormányon lévő, az Orbán-kormánnyal jó viszonyt ápoló, annak politikáját rendszeresen lemásoló Jog és Igazságosság pártját (PiS) vagy európai néppártbeli szövetségesét, a Polgári Platformot (PO).

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– A szövetségesi logika alapján Orbánéknak a PO-t kellene támogatniuk, amelytől viszont semmi jót nem várhatnak – állítja Bartha Dániel, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy nevű szervezet (CEID) ügyvezető igazgatója. Ezzel a szakértő utalt arra is, hogy a PO részéről az Orbán-kormányt már nemegyszer kritizálták kemény hangon, sőt részben az ő sürgetésükre szavazta meg jó néhány néppárti politikus is, hogy az Európai Parlament kérje a jogállamiságról szóló, úgynevezett 7. cikkelyen alapuló eljárás megindítását, amely végső soron hazánk brüsszeli szavazati jogának elvételével járhat.

– Orbán Viktor egy lengyel előre hozott választás esetén valószínűleg figyeli majd, ki áll jobban, és az mellé áll, aki esélyesebb a győzelemre – jósolja a CEID szakembere, aki szerint azonban egy ilyen voksolás végső soron kínos és nehéz helyzetbe hozhatja Magyarországot. Az Orbán-kormánynak nagy szüksége volt ugyan Lengyelországra, amikor ki akart törni a nemzetközi elszigeteltségből, most viszont már sok esetben nehéz helyzetbe hozza a Jaroslaw Kaczynski vezette PiS.

Máshol is zajlik az élet. A cseh parlamenti választásokat október végén tartják, és nem kétséges, hogy Andrej Babis korábbi pénzügyminiszter vezetésével a centrista ANO párt fog kormányalakításra feljogosító többséget szerezni. – Az a kérdés, hogy Babis megválasztása után liberálisabb, Európa-barátabb politikát folytat-e majd a jelenlegi kormányfőnél, Bohuslav Sobotkánál. Ha igen, az könnyen szakításhoz vezethet a csehek, illetve a Brüsszelt folyamatosan ostorozó magyarok és lengyelek között – vélekedik Bartha Dániel.

Szlovákiában, ha lehet, még bonyolultabb a helyzet. Robert Fico kormányfő úgy egyensúlyozik Brüsszel, valamint a visegrádiak között, hogy neki sem kell a szomszédba mennie populizmusért.

– Amikor a populista politikáját akarta kiszolgálni, Robert Ficónak jól jött például a keletre exportált élelmiszerek rosszabb minőségének témája, illetve amikor ennek V4-es kereteket tudott adni. Mivel azonban attól tart, hogy ha egy kalap alá veszik a demokratikus jogok csorbítása miatt Nyugatról rengeteget kritizált Varsóval és Budapesttel, akkor egy esetleges kétsebességes Európa kialakítása esetén a perifériára szorul, hosszú távon nem érdeke összeveszni Brüsszellel – magyarázza Bartha Dániel.

Ugyanez igaz egyébként a csehekre is, akik szintén nem akarnak csak a magyarok és lengyelek kedvéért perifériára szorulni, ezért adott esetben képesek lehetnek feláldozni a szorosabb visegrádi szövetséget. – Ha ki nem lépnek is, egy esetlegesen liberális politikába kezdő cseh kormány és egy Brüsszelhez húzó Pozsony olyan megosztott V4-es csoportot idézhet elő, amilyet Vladimír Meciar szlovák miniszterelnöksége óta nem láthattunk – állítja Bartha Dániel.

Nem mellékes, hogy Szlovákia és Csehország keresi a kapcsolatot másokkal is (illetve nem áll ellen a megkereséseknek), Ausztriával közösen alkotják például a „slavkovi háromszöget”. Ezt azonban érdemes a helyén kezelni, három országnak ugyanis uniós szinten még együtt sincs kellő súlya. Nem túlzás kijelenteni, Lengyelország nélkül valóban jelentős együttműködés a térségben aligha hozható létre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.11.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Lázár János: Akit Gyurcsány támogat, az a szememben nem vásárhelyi

A miniszter szerint úgy viselkedtünk, ahogy a Rákosi-diktatúrában volt szokás. A vásárhelyi választásról beszélgettünk.

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.