Schulz leendő német külügyminiszter: Irányváltás jöhet az EU-ban

MN

2018. február 7., szerda 09:59, frissítve: szerda 18:41

Martin Schulz szerda délután Berlinben kijelentette, hogy alapvető irányváltozást hoz Európában, amit belefoglaltak a német kormánykoalíciós megállapodásba az Európai Unióról és annak jövőjéről – tudósított az MTI. 

A leendő német külügyminiszter sajtótájékoztatón elmondta, a kormányalakítási tárgyalások még soha sem voltak ilyen nehezek, és hálásnak kell lenni, mert a megszületett kompromisszumok elfogadása kemény dolog volt a konzervatívoknak. Hozzátette, hogy Németország aktív és vezető szerepet kíván játszani az Európai Unióban, és a berlini kormány kész több befizetéssel támogatni az unió költségvetését a stabilitás érdekében. Az unió intézményeinek megerősítésében együtt kell működni Franciaországgal – hangsúlyozta.

A nagykkoalíciós megállapodás értelmében várhatóan Martin Schulz, az Európai Parlament korábbi elnöke, az SPD vezetője lesz az új külügyminiszter, aki a Süddeutsche Zeitung értesülése szerint lemondhat a pártelnökségről, amelyet Andrea Nahles eddigi SPD-frakcióvezető vehet át tőle. Schulz a nagykoalícióról tartott tájékoztatón ugyanakkor nem erősítette meg, hogy külügyminiszteri kinevezése esetén lemondana a pártelnökségről – derült ki a Stern magazin élő hírfolyamából, hanem azt mondta, még később egyeztet erről a párt testületeivel. Hozzátette: Andrea Nahles-szel együtt szerda este tartanak sajtótájékoztatót az SPD ügyeiről.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) között létrejött koalíciós szerződés szilárd alapja lehet egy stabil kormánynak, amely a beruházásokra fog összpontosítani a gazdaság versenyképességének megtartása érdekében – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár, a CDU vezetője szerdán a koalíciós tárgyalások befejezése utáni sajtótájékoztatón. „Annak érdekében, hogy a jövőben is biztosíthassuk népünk jólétét, korszerűsítenünk kell az infrastruktúrát, és válaszokat kell találnunk a digitalizáció kihívásaira” – emelte ki a pártok közötti szerződés szövegéből Merkel. „A stabil pénzügyek kormányunk kézjegye” – tette hozzá. A kancellár szerint kemény alkudozás folyt a bevándorlással kapcsolatos kérdésekben „Nem volt egyszerű egyrészt az emberiességre összpontosítani, másrészt pedig a bevándorlás irányítására, de itt is sikerült egy jó intézkedéscsomagot elfogadni.” –közölte.

Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke, a szövetségi belügyminiszteri tárca várományosa kiemelte, hogy a koalíciós szerződés hozzájárulhat a társadalmi megosztottság felszámolásához. A minisztériumához építési és úgymond „hazafias” ügyek is hozzátartoznak majd, de a „Haza” („Heimat”) mint a belügyminiszter új reszortja még a német kormányszóvivőket is meglepte, nem tudtak arra az újságírói kérdésre válaszolni, hogy mit takar pontosan. Ez a Twitteren rögtön találgatásokat váltott ki, és sokan – a viccelődések mellett – arra jutottak, hogy Seehofer a bevándorláspolitikába is beleszólást kapott, holott azért külön tárca fog felelni.

A 14 fejezetből álló, 177 oldalas koalíciós szerződésben megfogalmazták egy egységes uniós adópolitika alapelveit is

A dokumentum nem német ügyekkel kezdődik, hanem EU-s kérdésekkel. Leszögezi, hogy az európai egyesülés „egyedülálló sikertörténet”, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a történet folytatódik, mert az EU hatalmas kihívások előtt áll. Nagy-Britannia távozik a közösségből, a meneküléssel és migrációval kapcsolatos ügyek pedig „kemény próbára tették az európai partnerséget és szolidaritást”.

Hozzátették: meg akarják védeni a szabadságnak és a demokráciának az EU-s szerződésekben rögzített alapelveit valamennyi támadástól, amelyet „politikai pártok és mozgalmak” indítanak.

Mindehhez hozzájárul a globális politikai, gazdasági és katonai erőviszonyok mélyreható átalakulása. Az Egyesült Államok által elhelyezett „új súlypontok”, Kína megerősödése és „Oroszország politikája” mind-mind azt jelzi, hogy Európának az eddiginél határozottabban kell a kezébe vennie sorsát – áll a szerződésben.

A többi között hozzátették, hogy az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni „a demokratikus és jogállami értékeket és elveket az EU-n belül”.

A menekült-, és migrációs politikával kapcsolatban kiemelték: közösen kell védeni az EU külső határát, és gondoskodni kell „a felelősség szolidáris megosztásáról”.

A tervek között szerepel egy EU-s szintű „szociális paktum” is, amely a szociális alapjogok és a munkavállalók érdekeinek védelmét szolgálja, egy keretmegállapodás a minimálbér és a szociális alapellátás szabályozásáról, és egy megállapodás a vállalkozások adóztatásáról, amelyben rögzítik a „közös, konszolidált adóalapot” és az adókulcsok minimális mértékét. A szerződés arról is szól, hogy az állandó euróövezeti válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével létre kell hozni a nemzeti parlamentek által ellenőrzött „európai valutaalapot”. Hozzátették, hogy a „kölcsönös szolidaritás elvének az EU-s költségvetésben is érvényesülnie kell”.

Szerda reggelre fejeződött be Berlinben a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tárgyalása a közös kormányzás folytatásáról, és elkészült a koalíciós szerződés tervezete – írta a Spiegel Online, és hasonló hírt adott ki a dpa hírügynökség, majd az MTI is. 

Németországban tavaly szeptember 24-én tartottak szövetségi parlamenti választást, azóta csak ügyvezető kormánya van az országnak, mivel a Jamaica-koalícióról – a kereszténydemokraták, a liberálisok és a zöldek pártszínei alapján hívták így – szóló tárgyalások kudarcba fulladtak, a szociáldemokraták pedig sokáig vonakodtak ismét kormányzati szerepet vállalni.

Magyarországot is megemlíti a német nagykoalíciós megállapodás tervezete

A szerződés szövege a 9. oldalon ezt tartalmazza:

„Külünös jelentőséggel bír számunkra a lengyel-német partnerség. Ennek alapja a német-lengyel megbékélés és a közös európai felelősség. Nem felejtjük el ennek kapcsán, hogy Lengyelország és Magyarország rakta le Németország, illetve Európa szabad újraegyesítésének alapkövét. Ezen az alapon kívánjuk szomszédunkkal, Lengyelországgal bővíteni az együttműködésünket.”

Lengyelországnál sokkal többször, tizenkétszer említi meg a koalíciós megállapodás tervezete Franciaországot, amellyel sokkal szorosabb együttműködésre törekszik majd szándékai szerint az új német kormány:

„Az EU megújítása csak úgy sikerülhet, ha azon Németország és Franciaország teljes erejével közösen tovább dolgozik. Ezért tovább szeretnénk erősíteni és meg szeretnénk újítani a német-francia együttműködést.”

Az előző ciklushoz képest a kormány összetételében az a legnagyobb különbség, hogy a szociáldemokraták megkapják a pénzügyminisztériumot, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett, és a dpa német hírügynökség értesülései szerint most Olaf Scholz hamburgi polgármesterhez kerülhet – írta az MTI. Emellett a CSU megkapja a megerősített hatáskörű belügyminisztériumot, amelyet Horst Seehofer pártelnök vezethet. A CDU-s Peter Altmaier, a kancellári hivatal minisztere veszi át a gazdasági minisztériumot, míg párttársa, Ursula von der Leyen marad a védelmi tárca élén. Altmaier helyére az eddigi belügyminiszter, Thomas de Maiziere kerülhet, aki 2005 és 2009 között már betöltötte ezt a tisztséget. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium vezetésére Julia Klöckner, a CDU Rajna-vidék-Pfalz tartományi vezetője az esélyes.

A kormánytagok szerda koradélutáni listáján még szerepelt Thomas de Mazière (CDU), eddigi szövetségi belügyminiszter is, mint a kancelláriát vezető miniszteri poszt várományosa. Ő azonban – amint a Die Welt megírta – a poszt időigényessége miatt visszalépett időközben, és mégsem lesz tagja a nagykoalíciónak.

A CDU által szerdán 12 óra 45 perckor közzé tett koalíciós szerződéstervezet szerint

a konzervatív pártok adják a következő minisztereket (a listát az eddig ismert személyek nevével kiegészítve adjuk közre, a Bild Zeitung közlése alapján):

• Belügyi, Építési és Hazafias Ügyek Minisztériuma (CSU) – Horst Seehofer

• Honvédelmi Minisztérium (CDU) – Ursula von der Leyen

• Gazdasági és Energetikai Minisztérium (CDU) – Peter Altmaier

• Egészségügyi Minisztérium (CDU) – Annette Widmann-Mauz

• Oktatási és Művelődési Minisztérium (CDU) – Hermann Gröhe

• Közlekedési és Digitális Infrastruktúráért Felelős Minisztérium (CSU) – Andreas Scheuer

• Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (CDU) – Julia Klöckner

• Gazdasági Kooperációért Felelős és Fejlesztési Minisztérium (CSU)

• Kulturális és Médiaügyi Minisztérium (CDU)

• Migrációügyi, Menekültügyi és Integrációs Minisztérium (CDU)

• Kanancelláriaminiszter: Helge Braun (CDU)

Az SPD a következő tárcák vezetőit adja:

• Külügyminisztérium – Martin Schulz

• Pénzügyminisztérium – Olaf Scholz (leendő alkancellár, 2011-től Hamburg város polgármestere)

• Munkaügyi és Szociális Minisztérium – Eva Högl  vagy Heiko Maas (nincs még döntés)

• Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium – Eva Högl vagy Heiko Maas (nincs még döntés)

• Család-, Idős-, Nőügyi és Ifjúsági Minisztérium – Katarina Barley

• Környezet-, Természetvédelmi és Reaktorbiztonsági Minisztérium – Barbara Hendricks

A három német párt eredetileg azt tervezte, hogy múlt vasárnapig lezárják a koalíciós tárgyalásokat, a hétfőt és a keddet tartaléknapnak szánták. Azonban a vitás munkaügyi és egészségügyi kérdések miatt a felek kénytelenek voltak folytatni az egyeztetéseket. Bár szerda reggelre közeledtek valamelyest az álláspontok, a dpa szerint a nézeteltéréseket nem sikerült maradéktalanul rendezni.

A mintegy 90 főből álló, hárompárti tárgyalócsoport a CDU berlini főhadiszállásán, a Konrad Adenauer-házban a bejelentés szerint szerdán 15 óráig zárja le hivatalosan a tárgyalásokat.

A tárgyalások folyamán végig súlyosan megterhelte az egyeztetéseket az a körülmény, hogy a tárgyalóasztalnál megszülető legkisebb politikai közös többszöröst még a Szociáldemokrata Párt 463 723 tagjának is jóvá kelle hagynia a szavazatával, ugyanis náluk ez a szabály. A baloldali pártba viszont az év eleje óta 24 339 új tagot is felvettek, főleg a párt ifjúsági tagozata toborzóakciójának köszönhetően, amely viszont egyértelműen nagykoalíció-ellenes. A pártvoksolást három hét alatt bonyolíthatják le, és sikere esetén szakértői várakozások szerint húsvét környékén megalakulhat az új kabinet.

Németországban a szeptemberi választások óta nincs új kormány, és közvélemény-kutatások szerint emiatt egyre nő a feszültség a szavazók körében. Az SPD támogatottsága 18-19 százalék közé esett a szeptemberi választásokon elért, egyébként is történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalék óta. A politikai kötélhúzás a CDU/CSU népszerűségét is megtépázta.

A szerkesztő ajánlja