Szavazzanak-e a 16–17 évesek?

2018. március 7., szerda 20:50, frissítve: szerda 22:58

Felelőtlenség vagy épp a demokrácia győzelme, ha 16–17 éveseknek is megengedik, hogy szavazzanak a választásokon? A kérdés ismét aktuális, hiszen hétfőn éppen egy európai uniós tagország, Málta szállította le a választójog korhatárát 16 évre, így a legközelebbi voksoláson akár középiskolások tömegei is ellephetik majd a szavazóköröket.

A máltai példa ugyanakkor, bár tényleg szokatlan, még Európában sem egyedülálló. Tizenegy évvel ezelőtt nyugati szomszédunk, Ausztria kontinensünk úttörőjeként engedte meg, hogy 16 év felett bárki szavazzon. De így van ez például Argentínában, Brazíliában, és Nicaraguában is. Hozzá kell tenni, Máltán a helyhatósági választásokon már évek óta leadhatták szavazatukat a 16–17 évesek, a hétfő este elfogadott változtatások ezt terjesztik ki az országos és európai parlamenti voksolásra.

Miközben például az európai szocialisták frakciója a korhatár leszállítását a demokrácia győzelmeként hirdeti, a már számos országban rendszeresen előkerülő téma megítélése korántsem egységes. Az ellenzők képtelennek tartják a 16–17 éves korosztályt hosszú távra átgondolt, felelős döntések meghozatalára, és szerintük könnyebben is manipulálhatják őket a különböző politikai erők. Ám vannak ellenérvek is szép számmal: az Egyesült Királyságban például 16 évesen már házasodhatnak, adót fizethetnek, elköltözhetnek otthonról a fiatalok, ezért sokak szerint ideje beleszólást adni nekik a politikai döntéshozatalba. Emellett nemcsak hogy – fiatal korukból adódóan – hosszú távú befektetésként képesek tekinteni egy-egy voksolásra, de könnyen is aktivizálhatók, ami az Európában sokfelé tapasztalható apátiát figyelembe véve egyáltalán nem elhanyagolható előny. Az Egyesült Államokban található Takoma Park városában 2013-ban engedélyezték a 16–17 évesek voksolását a helyi választásokon, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a legifjabbak még az egy-két évvel idősebb korosztálynál is kétszer nagyobb valószínűséggel járultak az urnákhoz.

De mit mond a tudomány? A korhatár amerikai leszállítását nagyon pártoló The New York Times a „hideg kognícióról” – vagyis, leegyszerűsítve, amikor higgadt helyzetben hozunk döntést – szóló kutatási eredményeket ismertetve nemrég írt arról, hogy egy 16 éves személyiség már képes információt befogadni, feldolgozni, előnyöket és hátrányokat egymás mellé helyezni, és végül logikus döntést hozni. Szükségszerűen hoz ugyan rossz döntéseket is, de statisztikailag, amennyiben stresszmentes környezetben kell döntenie, nem gyakrabban, mint a felnőttek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.07.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.