Százezrek halnak meg a légszennyezés miatt

2016. november 24., csütörtök 13:09, frissítve: péntek 22:32

Évente több százezer ember hal meg Európa-szerte a légszennyezettség okozta betegségektől, 2013-ban az ezzel kapcsolatba hozható korai halálesetek száma elérte a 467 ezret – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legújabb jelentéséből. Noha az utóbbi években több ország is jelentős fejlesztéseket hajtott végre a zöldenergia-szektor területén, és egyre nagyobb teret hódítanak a zéró emissziós járművek, a 470 ezer halálesetből 436 ezer történt az Európai Unió jelenlegi huszonnyolc tagállamában.

Mindent elmond a helyzet komolyságáról, hogy számítások szerint a káros légszennyezettség az európai városi lakosság nem kevesebb mint 85 százalékát érinti valamilyen módon. Városaink levegőjében apró szemcsék keringenek – por, korom, gumimaradvány, fémek, nitrátok, szulfátok –, melyek ugyan láthatatlanok számunkra, egészségünkre rendkívül károsak lehetnek. A határérték feletti koncentráció szívbetegséget okozhat, vagy akár asztma és tüdőrák kialakulásában is szerepe lehet.

A számok alapján Magyarország a nyolcadik helyet foglalja el a légszennyezettség által legjobban sújtott országok listáján, az első tízben Ciprus és Olaszország kivételével csak posztszocialista országok találhatók. Bulgária áll a legrosszabbul, amelyet szorosan követ Lengyelország. Mindkét államban komoly gondot okoz, hogy rengeteg szenet használnak erőforrásként, ez pedig az egyik legszennyezőbb nyersanyag. A két országot némileg lemaradva követi az erős ipari hagyományokkal rendelkező Csehország, illetve Szlovákia, majd Ciprus.

A közlekedési eszközök, az ipari létesítmények, erőművek, a mezőgazdasági tevékenység, a háztartások, valamint a hulladékgazdálkodás mind-mind felelősek valamilyen mértékben a levegő szennyezettségéért. Jó hír viszont, hogy noha egyes szereplők ugyan nem csökkentették a károsanyag-kibocsátásukat, sőt volt, amely még növelte is, összességében kisebb lett a szennyezettség az utóbbi évtizedekben. Az uniós tervek és szabályozások nyomán pedig tovább javulhat az összkép. Van hova fejlődni, egy korábbi jelentésében ugyanis pont az EEA számolt be arról, hogy az Európai Unió közlekedési ágazatának 94 százaléka még mindig kőolajfüggő. Márpedig a légszennyezés 15 százalékáért pont ez a szegmens a felelős.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség mostani jelentése egyébként kitér a talaj menti ózon veszélyeire is. Noha a légkörben található ózonréteg megvéd minket a Nap káros sugaraitól, a közvetlen környezetünkben lévő ózon ártalmas az emberi szervezetre. A jelenség éves szinten mintegy 17 ezer halálesettel hozható kapcsolatba az Európai Unió tagországaiban. A talaj menti ózon nemcsak az emberek egészségére lehet ártalmas, hanem a mezőgazdasági terményekre, ültetvényekre, valamint erdőkre is, az unió tehát ezen a téren is komoly kihívás előtt áll.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.