„Szociális dömping”: nincs alku az olcsó munkaerőről

Kuthi Áron

Kuthi Áron

2017. október 14., szombat 17:41, frissítve: szombat 18:40

Nincs haladás az ellentétes oldalon álló uniós felek között a kiküldött munkavállalók kérdését illetően. Még a francia EU-ügyi miniszter budapesti látogatása után sem mutatkozik a legapróbb jel sem arra, hogy a franciák által áhított kompromisszumos megoldás határidőre megszülessen. Ősz elején még úgy álltak a dolgok, hogy a rövid távra más EU-s tagállamban munkát vállaló személyekkel kapcsolatos uniós direktívát meg lehet reformálni, mert fel lehet oldani a nyugati és keleti tagállamok közötti ellentéteket. A terv az volt, hogy a szociális és munkaügyi minisztereket tömörítő tanács konszenzusos döntést tud hozni. De mint Nathalie Loiseau pénteki beszédéből kiderült, a problémát Párizs úgy látja, leginkább a magyar munkaerőhiány fogja felszívni, hazavonzani a külföldön – elsősorban az építőiparban, fuvarozásban – elhelyezkedett munkásokat.

A konkrét francia javaslatot legalábbis célzott kérdésünkre sem volt hajlandó elárulni, csak annyit mondott, hogy a jogi kiskapukat kell bezárni és a cégalapítási visszaéléseket kell visszaszorítani.

Amiből van elég, mert már az uniós munkaügyi miniszterek előtt álló munkadokumentum is említi a postaládacég jelenségét. Ez annyit jelent, hogy már nem is keleti tagállami – mondjuk lengyel – cég küldi ki a magas bérszínvonalú országba a szakmunkásokat, hanem francia, belga cég jegyezteti be magát keletre, és saját francia, belga munkavállalói után adózik és fizet helyben járulékot, megkerülve saját országának adó- és közteherviselési rendszerét. Az EU-ban kétmillióan dolgoznak ebben a rendszerben, számuk egyre nő. A súlyos piaci torzuláshoz vezető gyakorlattal elképesztő versenyelőnyt lehet szerezni egyes szektorokban, nem hiába hívják ezt nyugaton szociális dömpingnek.

Párizs nemrég még épp a magyar kormányfőtől remélte, hogy meg tudja puhítani a legellenállóbb lengyeleket. Viszont mint lapunk egy magas rangú minisztériumi forrásból megtudta, a csomagot döntésre előkészítő brüsszeli szakbizottság hétfőn tartott ülésén a legkisebb előrehaladást sem lehetett tapasztalni, különösen a franciák hajthatatlansága volt feltűnő. A legutóbbi fordulóban Franciaország 12 hónapban akarta megállapítani a türelmi időt, ezután már a fogadó országban kell adóznia és járulékot fizetnie az érintett munkavállalónak. A keleti tagállamok azonban 24 hónapban akarják limitálni, és csak ennek letelte után számítana az illető „mezei” vendégmunkásnak. Az állóháborúnak most már csak az október 19–20-án tartandó uniós csúcstalálkozó tudna véget vetni, tehát a tagállami vezetőkön fog múlni, hogy kézzelfogható intézkedéseknek ágyaznak meg, vagy csak ígéretet tesznek arra, hogy jobban körmére néznek a kiküldetés jelenségének. Egy biztos, az uniós munkaügyi miniszterek csak abban az esetben hozhatnak konkrét döntéseket az ugyancsak az irányelv reformjának szentelt október 23-ai, luxemburgi ülésükön, ha főnökeik előtte a csúcson valamiben megállapodnak, egyébként a találkozó értelmét veszíti.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az szinte bizonyos, hogy a magyar döntéshozókkal nem sikerül elhitetni, hogy a hazai munkaerőhiányra az lesz a gyógyír, hogy a rövid távú munkavállalás lehetőségét szűkítve a nyugati tagállamok – különösen a legérintettebb Németország, Franciaország és Belgium – megszabadulnak a keleti munkásoktól. Bár a pénteki V4 országcsoport pozsonyi miniszterelnöki szintű találkozója az élelmiszerek kettős minőségéről szólt, szinte bizonyos, hogy a tárgyaláson jelen lévő Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét felkészítették a felek a várható brüsszeli kelet–nyugat összecsapásra.

Ami a Franciaország által elképzelt tágabb reformokat illeti, Nathalie Loiseau előadásából kiderült, Emmanuel Macron francia elnök annyira nem sajnálja, hogy a közép- és kelet-európai tagországok nem sorolnak be a mélyebb uniós integrációt vázoló tervek mögé. – Magyarország tudatosan, készakarva más utat választott, nem vezeti be az eurót sem egyelőre, és ezt a döntését respektálni kell – fogalmazott a miniszter.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.14.

A szerkesztő ajánlja

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.