Tévelygő francia tömegek várják, hogy győzzék meg őket - Magyar Nemzet

Tévelygő francia tömegek várják, hogy győzzék meg őket

Minél jobban közeledik az első elnökválasztási forduló Franciaországban, annál izgalmasabbnak ígérkezik a második

2017. április 5., szerda 21:43, frissítve: csütörtök 07:12

Mostantól bizonyos, hogy a tavaly novemberi jobb- és az idén januári baloldali elnökjelölt-állító versenyek Franciaországban csak és kizárólag az aktív párttagságnak és a pártelitről szóltak. Hiszen mint az a keddi elnökjelölti tévévita fényében is látható, az, hogy Francois Fillon lett a jobb-, Emmanuel Macron pedig a baloldal jelöltje, csak politikai szervezetek működéséről szólnak, arról, hogy jelenleg e két személyt gondolják a velük azonosulni tudók a legrátermettebbnek az elnökségre. Mint aztán gyorsan kiderült, a képlet csak egyikük, Macron esetében működött, Fillon beleszaladt a sok szimpatizáns számára is vállalhatatlan finanszírozási botrányba.

De az elnökjelöltségért folytatott kettős versenyt egy másik fordulat is zárójelbe tette. A tegnapi tévévitán kiderült, az esélytelennek elkönyvelt kis jelölteknek is lehetnek megfontolható érveik, jöjjenek akár a bal-, akár a jobboldal széléről. Soha jobbkor, mondhatnák aggódva a közvélemény-kutató cégek és választási agytrösztök, hiszen a franciák elképesztően magas arányban bizonytalanok abban, hogy kire voksoljanak. Egy minapi kimutatás szerint a választók negyven százaléka dobna üres cédulát az urnába, jelezvén, hogy semelyik felkínált program nem vonzó számukra. Azon is megütköznek a szakemberek, hogy az általában hetven százalék feletti részvétellel záruló elnökválasztásokkal ellentétben most csupán 64-65 százaléknyian mennének el az április 23-i első fordulóra. A bizonytalan légkörben egyúttal könnyebben kapaszkodhatnak az emberek a rendszer- vagy elitellenes, euroszkeptikus jelöltekbe. A választék igen nagy, itt van például Nicolas Dupont-Aignan, aki számára Marine Le Pen megalkuvó baloldali européer. Az egykor Nicolas Sarkozy pártjából kilépett politikus abból a Párizs környéki megyéből érkezik, amelyből nemrég rendőrtámadásos, no-go zónás hírek jöttek, ehhez képest programja nem a bevándorlásellenesség miatt érdekes. A harciasan hangzó Kelj fel, Franciaország nevű mozgalma élén álló politikus újratárgyalná az uniós szerződéses viszonyt, kiléptetné az országot a Schengen-zónából, protekcionista gazdaságpolitikát vinne, valamint 40-40 ezerrel növelné a rendőrök és a börtönférőhelyek számát. Ő főként Francois Fillonra és Le Penre veszélyes. A legfrissebb kutatás szerint 4,5 százalékot szerezhetne, ami nem lenne jelentéktelen teljesítmény. Ám ezt Le Pen és a baloldal reménysége, Emmanuel Macron is simán elkönyvelheti veszteségként a saját oldalán, hiszen mindketten 25 százalékon állnak. Számukra az alacsony választási hajlandóság az igazi bökkenő, és az, hogy ez egyenesen a családi szponzorációs botránnyal küzdő Francois Fillonnak jöhet jól a mozgósítás során. Mert ha a fiaskót „beárazó” törzsszavazók elmennek voksolni, és a bizonytalanok inkább otthon maradnak vagy érvénytelen lapot dobnak be, még sikerülhet a lehetetlen, és a 17,5 százalékon álló Köztársaságiak jelöltje ott lehet a májusi, második fordulóban.

Zárójelbe tenni lehet, mégis veszélyes szavazatrabló Philippe Poutou, az Új Antikapitalista Párt jelöltje, aki a politikai paletta mindkét szélébe beleharaphat. A NATO-val szakítani igyekvő, 15 százalékon álló Jean-Luc Mélenchon pedig a nem túl elkötelezettek, a jobb híján Macronra szavazók végső választása lehet a baloldalon.

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, az első fordulóig hátralévő három hét kulcsfontosságú lesz. Beálltak a frontok, nagy változás magától már nem történik, így akár számítani is lehet rá, hogy valamelyik jelölt bedob valami egészen váratlant. A három hét már a mozgósításról fog szólni. Ebben Francois Fillon pártja a jobb, hiszen a Köztársaságiak kiépült infrastruktúrával rendelkezik, ellentétben Emmanuel Macron En Marche (Indulás!) alakulatával, amely felé sok irányból közelítenek a lazább elkötelezettségű választók. Bár a helyzet képlékenységét jelzi, hogy szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon még be is előzheti Fillont.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.06.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.