Több helyen is kísérleteznek a négynapos munkahéttel

Sobieski Tamás

2017. augusztus 10., csütörtök 17:56, frissítve: péntek 06:54

Franciaországban az iskolák ötödében szeptemberben ismét négynaposak lesznek a munkahetek. Ennek az lesz a nagy hátránya, hogy rövidül a nyári szünet diáknak és tanárnak is. Ezért már javában zajlik az adok-kapok a csökkenő népszerűségű új francia államfő, Emmanuel Macron és az ellenzéke között. A jobboldaliak részletes jelentést is készítettek az előbb bevezetett, aztán visszavont, most pedig újra életbe lépő kezdeményezés következményeiről.

Spanyolország jobboldali kormánya a technológia fejlődése és a távmunka terjedése miatt fontolgatja a hosszú hétvégét a többek között svéd, holland, amerikai, francia, chilei vagy éppen gambiai kísérlet alapján. José Carlos Casero, a spanyol munkaidőt észszerűsítő országos bizottság (ARHOE) vezetője a hazájában még igencsak a jövő zenéjének tartja a kezdeményezést, mert egy hasonló kísérletből kiderült, az országban még mindig nem sikerült 45 percre szorítani az ebédidőt.

A hosszú hétvége ötlete nem új, a mexikói Carlos Slim, a világ ötödik leggazdagabb vállalkozója három éve javasolta, hogy a digitális technológia fejlődése, a robotika terjedése miatt ideje volna kipróbálni a négynapos hétvégét, tehát egyenesen a háromnapos munkahetet. Ő cserébe 11 órára növelné a munkaidőt. Az Egyesült Államok Utah állama 2008-ban már a gyakorlatban is alkalmazta a libanoni származású mexikói mágnás ötletét a közalkalmazottak körében. A 25 ezer alkalmazottból 18 ezren vettek részt a programban, és kétharmaduk elégedett volt a hosszabb hétvégével. 2011-ben azonban politikai viták miatt beszüntették a kísérletet. Svédországban két évig kísérleteztek hasonló programmal több ágazatban, de idén februárban felhagytak vele, itt is politikai okok miatt. A skandináv állami vállalatok egyes ágazataiban csökkent az alkalmazottak munkaideje, a fizetésük viszont nem. A jobbközép ellenzék azonban azzal szavazta meg a kísérlet végét, hogy több a költség, mint amennyi haszon származik belőle, és idén visszatértek a hat- helyett a nyolcórás munkanapra.

A famegmunkálással foglalkozó Kusinszki András ma már 62 éves, de úttörőnek számít a szakmájában. A HVG tudósítója két éve járt a Zemplén megyei Szegiben, ahol a mindössze hatfős kisvállalkozás vezetője három éve kényszerből úgy vezette be a háromnapos hétvégét az alkalmazottaival egyeztetve, hogy egyáltalán nem tudott a hasonló külföldi előzményekről. A Nyakigláb Kft. vezetője lapunk kérdésére elmondta, hogy tudomása szerint az állami cégekben rendszeresek a túlórák, csak éppen a hétvége maradt ugyanannyi. Arról sem tud, hogy a róla készült cikk után magáncégek követték-e a példáját. Viszont dolgozói szeretik az új rendszert, mert fizetésük nem csökken, és több időt lehetnek a családjukkal, és még egy napjuk marad is ügyintézésre.

A három- vagy négynapos hétvégének azonban hátrányai is vannak, amelyeket a sajtó elegánsan kikerül. Egy spanyol szaklap hatástanulmánya is arra a következtetésre jutott, az így meghosszabbított munkanap először a termelékenységet csökkenti, mert hét munkaóra után már nem olyan hatékony a dolgozó. Csökken a figyelem is – a kétkezi munkavégzők körében a kézügyesség –, tehát ahogy tovább nő a munkaidő, a balesetveszélynek is 37 százalékkal nagyobb az esélye. Arról nem is beszélve, hogy a megnyúló munkahelyi órák által kiváltott szorongás sok betegség okozója lehet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.07.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.