Több mint ötezren sztrájkoltak a hivatalokban

MN

2017. július 17., hétfő 11:32, frissítve: kedd 21:53

Ötezernél többen vettek részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által az önkormányzati hivatalokban dolgozó köztisztviselők munkahelyi szervezeteinek hirdetett, béremelést célzó kétórás munkabeszüntetésben – mondta el Boros Péterné, az érdekképviselet elnöke hétfő délelőtt Budapesten, sajtótájékoztatón.

Ahol vállalták a részvételt, mindenütt meg is tartották a demonstrációt, az események pedig megfeleltek Európa legszigorúbb sztrájkszabályainak – hangsúlyozta. Hozzátette: ez nem csupán jelzés, hanem a „komoly együttgondolkodás” szándékának jele is – írja az MTI.

Megemlítette, hogy a kormányzattal a jövő hét utáni héten folytatódnak tárgyalásaik, ezekre minden érintett számára elfogadható, kompromisszumos javaslatot visznek, „amely jó a munkabéke szempontjából, jó az ügyfelek szempontjából”.

Boros Péterné hangsúlyozta, a szakszervezet már két éve, a közigazgatásban dolgozók béremeléséről folytatott egyeztetések kezdetén jelezte, hogy „a közigazgatás egységéért kíván tárgyalni”, és ezt a szándékát fenntartja. A pozitív jelek dacára álláspontjuk szerint „nincs igazán garancia a karrierre az állami tisztviselők körében”.

Az erkölcsi és az anyagi megbecsülés mellett visszakövetelik munkaszüneti napként a közigazgatás napját, a legszigorúbb törvényesség megtartásának jegyében pedig az óriási fluktuáció miatt a túlmunka jelentette problémák összegyűjtésébe kezdtek – mondta. Célként említette, hogy „a kollégáink úgy tudják szolgálni Magyarországot, ahogy azt az esküjükben leírták”.

Kompromisszumos előterjesztésként említette saját, három lépésben, három év alatt megvalósítható javaslatukat, amelynek „első lábaként” 25 százalékos illetménykiegészítést kapnának azok az önkormányzati hivatalokban dolgozók, akiknek a keresete kilenc éve nem változott.

Boros Péterné lapunknak korábban elmondta: az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők közül több mint 17 ezren semmilyen béremelést nem kaptak az elmúlt kilenc évben, emiatt nagy az elvándorlás és állandósult a szakemberhiány. A tavaly megnyílt jogszabályi lehetőség alapján 303 önkormányzat saját adóerejére alapozva – valamilyen mértékben – emelte saját tisztviselőinek az illetményalapját, de a dolgozók többségének bére nem nőtt. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy hároméves megállapodás részeként az önkormányzati köztisztviselők októbertől 25 százalékos bérkiegészítést kapjanak, ami januártól beépülne az alapbérbe. Jövőre további legalább 12, majd 2019-ben újabb hétszázalékos emelésre lenne szükség. A szakszervezet azt is elfogadhatónak tartaná, ha a kilenc éve változatlanul 38 650 forintos illetményalapot 60 000 forintra emelnék.

Ám a bérkövetelések fedezete nem szerepel sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben. Sőt: a kormányközeli Magyar Idők azt írta, nem várható gyors döntés azoknak a közalkalmazottaknak és önkormányzati tisztségviselőknek a béremeléséről, akik eddig kimaradtak az életpályamodellekből. A lap idézte azt a kormányzati érvet, miszerint ezeknek az alkalmazottaknak a munkaadója nem az állam, hanem az önkormányzat, így elsősorban a településeknek kellene megoldaniuk a bérkérdést. Csakhogy a helyhatóságok többsége erre önerőből nem képes, miközben kötelező feladatokat is ellátnak, így a bérekben is van az államnak felelőssége – érvel a szakszervezet.

Az Együtt hétfőn közleményben tudatta: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Fidesz különbséget tesz a központi államigazgatás által alkalmazott és az önkormányzatok által alkalmazott köztisztviselő között. „A Fidesz-kormány kivérezteti az önkormányzatokat, elvonja jogköreiket, és tudatosan alulfizeti az önkormányzati köztisztviselőket. Mivel az elmaradt béremelések miatt sokan másutt vállalnak munkát, a helyi szabadságunk biztosítása szempontjából kulcsfontosságú önkormányzati hivatalok kiürülnek”.

A Demokratikus Koalíció tudatta: „ahogy eddig, úgy ezután is támogatni fogunk minden olyan sztrájkot, munkabeszüntetést és szakszervezeti kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a tisztességes munkáért tisztességes megélhetés járjon”. Közleményben hozzátették, a DK szerint szégyen, hogy az Orbán-kormány alatt a magyarok lettek a legtöbbet dolgozó és legkevesebbet kereső emberek Európában, ennek legkésőbb 2018-ban véget kell vetni.

Az LMP gazdasági szakszóvivője falurombolásnak nevezte azt, hogy csaknem 33 ezer önkormányzati dolgozó bére 9 éve nem emelkedett, a folyamat ugyanis Heltai László szerint rontja a vidék megtartó képességét. Nemcsak az alacsony béreket ítélte problémásnak, hanem azt is, hogy a dolgozók számára nem nyújt távlatot ez a pálya, hiszen egy diplomás, húsz éve a közigazgatásban dolgozó ember alig keres többet mint egy érettségizett, pályakezdő kollégája. Mindez növeli az elvándorlást – összegezte.

Az MSZP alelnöke kiemelte, hogy a párt egyetért a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) követeléseivel, mert a szocialisták szerint az embereknek tisztességes fizetést kell adni, biztosítani kell a tisztes megélhetésüket. Gúr Nándor azt mondta, nettóba átszámítva Szlovákiában 17, Lengyelországban 18, Csehországban 22 százalékkal keresnek többet a közszolgálatban dolgozók, mint Magyarországon.

A Jobbik még vasárnap közölte, az egymást követő kormányok 2008 óta hagyják „elértéktelenedni a közszolgák fizetését”, a Fidesz pedig most az önkormányzatokra hárítja a felelősséget azzal, hogy azok adóbevételeinek terhére teszi csak lehetővé a bérrendezést. „A Jobbik szerint a központi költségvetésben megvan a fedezet a béremelések végrehajtására” – fűzte hozzá a párt.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.