Trump egyelőre inkább tárgyal, mint háborúzik

2018. március 23., péntek 19:52, frissítve: szombat 10:40

A New York-i üzleti körökben, illetve a Las Vegas-i pókerasztaloknál szocializálódott amerikai elnök, Donald Trump pénteken is bevetette a tőle megszokott húzd meg, ereszd meg tárgyalási technikát. Miközben a korábbi egyeztetések ellenére életbe léptek a márciusban bejelentett, fémexportot sújtó védővámok, az érintett, az Egyesült Államokkal kereskedő országok a további tárgyalások lezárásáig haladékot kaptak.

Trump még március 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államokba exportált acéltermékekre „nemzetbiztonsági okokból” 25, az alumíniumtermékekre pedig 10 százalékos védővámot vet ki. A bejelentést általános nemzetközi felháborodás követte, a washingtoni álláspont ezért azóta sokat enyhült. A jelenlegi állás szerint a rendelet alól felmentést kapott Kanada és Mexikó, valamint az Európai Unió. Argentína, Ausztrália, Brazília és Dél-Korea is a kivételezett körbe tartozik.

A felek el is kezdtek készülni a tárgyalásokra, az Európai Unió különösen nagy erőket mozgósít a feszültség oldására. Pénteken Brüsszelben tartott csúcstalálkozójuk zárónyilatkozatában uniós vezetők állandó mentességet kértek. Mint írták, az erős transzatlanti kapcsolat a sarokköve mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió biztonságának, ezért a kereskedelmet korlátozó rendelkezést aligha hiteles nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolni. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hozzátette, nem reális az Egyesült Államok által megszabott május 1-i határidő, rendkívül nehéz lenne addig megállapodásra jutni az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámok ügyében.

Az Egyesült Államok és az EU a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) égisze alatt rendezik kereskedelmi ügyeiket. Csehi Róbert, a Hochschule für Politik München kutatója lapunk kérdésünkre elmondta: van arra lehetőség, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva emeljen vámot az egyik fél, ez azonban csak az utolsó eshetőségek egyikeként kerülhet szóba. A közgazdász szerint azonban az acél- és alumíniumtermékekre kivetett védővám esetében ez vitatható. – Ezzel Trump Pandóra szelencéjét nyitja ki – mondta Csehi. Úgy látja, ha a folyamat eszkalálódik, azzal a nemzetközi kereskedelem szabályozási rendszere kerül veszélybe. Ha a WTO az Egyesült Államok kárára dönt, Trump kiléphet a szervezetből, ami újabb lendületet adna a kereskedelmi háborúnak.

Washington fő célpontja azonban Kína. Az elnöki rendelet értelmében 60 milliárd dollár értékű kínai árura vetnek ki védővámot, valamint Trump az Egyesült Államokba érkező kínai beruházások korlátozását célzó új rendeletet is kidolgoztat. Kína is kapott egérutat, a héten harmincnapos konzultációs időszak kezdődött. Li Ko-csiang (Li Keqiang) miniszterelnök kedden azt ígérte, hogy országa még jobban megnyitja piacát a külvilág előtt oly módon, hogy a kínai és a külföldi vállalatok egyenlő feltételek mellett tudjanak versengeni. Nála harciasabb hangnemet ütött meg a kínai pártsajtó, a Global Times kínai hírportál. Vezércikkükben a kínai válaszlépések széles spektrumát latolgatták.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– A következő harminc napban a kínai piacon így is megszorongatott amerikai vállalatok próbálják majd jobb belátásra bírni Trumpot, hogy ne rontson tovább helyzetükön – mondta lapunknak Douglas H. Paal, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért Ázsia-programjának vezetője. Hozzátette, Kína ezért rajtuk keresztül növeli a nyomást Washingtonon. Paal szerint a szójabab, a cirok, a sertéshús és a sajt azok az amerikai termékek, amelyeken keresztül Kína visszavághat az Egyesült Államoknak. – A hírekben a Boeing amerikai repüléstechnikai céget is megemlítették, ez azonban a kínai repülési iparág egyik legnagyobb beszállítója – tette hozzá Paal. Az amerikai Kína-szakértő szerint ezért valószínűleg a Boeing lenne az utolsó, amivel Peking visszavágna. Ha azonban sor kerül rá – mondta Paal –, az annak jele, hogy Kína elszánta magát a kereskedelmi háborúra.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.24.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.