Trump is „besegíthet” a román–magyar kibékülésbe

Kósa András

Kósa András

2017. január 11., szerda 14:50, frissítve: szerda 17:46

Gesztusértékű a magyarul is beszélő külügyminiszter kinevezése Romániában. Mindkét fél részéről diplomáciai előrelépést várnak a jövőben, ráadásul ezúttal a magyar–román kapcsolatok javulását illetően kivételesen besegíteni látszik egy kicsit az a csúnya és sokszor emlegetett „geopolitikai realitás” is.

Javulhatnak-e a kétoldalú kapcsolatok Orbán Viktor és Liviu Dragnea kormánya között? Utóbbi nem elírás, mert igaz ugyan, hogy a múlt héten megválasztott román miniszterelnököt Sorin Grindenaunak hívják, a román sajtóban egyöntetűen a választáson győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, Dragneát tartják a politikacsinálónak, aki csak azért nem kapott – egyelőre – kormányalakítási megbízást Klaus Iohannis köztársasági elnöktől, mert választási csalásért jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték korábban.

A pártját két választáson győzelemre vezető Dragnea előbb megsértődött, hogy nem lehet kormányfő, majd maga helyett az Aszad-párti szír férjjel rendelkező, muzulmán vallású tatár-török Sevil Shhaidehet jelölte, megfenyegetve Iohannist, hogy több esélye nincs, ha a korábbi regionális fejlesztési minisztert is elutasítja, „találkoznak az alkotmánybíróságon” – az elnöknek biztosan álmatlan éjszakákat okozott ezzel –, majd szó nélkül tudomásul vette a negatív döntést, és előhúzta a kalapból Grindeanut.

Hogy ki csinálja a politikát Bukarestben, azt persze jól jelzi az is, hogy az elmúlt hetekben gyakorlatilag minden fontos ügyben Dragnea nyilvánult meg a miniszterelnök helyett. Grindeanunak maradt a választási program ismételgetése az ország uniós felzárkóztatásáról és az életszínvonal emeléséről. Magyar szempontból viszont kifejezetten biztató az új külügyminiszter személye. Teodor Melescanu beszéli a nyelvünket – ez előző két kollégájáról ez nem volt elmondható –, sőt családilag is kötődik Erdélyhez, ráadásul ő írta alá Temesváron 1996-ban a magyar–román alapszerződést.

 
Teodor Melescanu, az új külügyminiszter
Fotó: Massoud Hossaini / AFP
 

Bár az ingerküszöb alatti ügyekben nem mondhatók rossznak a két ország kapcsolatai, a felszínen az utóbbi hónapokban néha látványosan ment az adok-kapok. Szijjártó Péter külügyminiszter például – mint azt tavaly megírtuk – eltiltotta a magyar diplomatákat a december 1-jei román nemzeti ünnepre szervezett fogadásoktól, válaszul arra, hogy a 2018-as romániai pápalátogatás előkészítése úgy folyik, hogy a programban valószínűleg magyar kegyhely meglátogatása nem szerepel. Az ebből fakadó sérelmi helyzeten csak néhány gesztusértékű lépés tudna változtatni, például ha a magyar külügyminiszter meghívná Budapestre frissen kinevezett kollégáját. Román forrásból úgy tudjuk, erre a gesztusra minden bizonnyal lenne is fogadókészség.

„Az újonnan megalakult román kormánnyal szemben fontos szerepük van az első gesztusoknak a kormányközi viszony javítása érdekében. Ehhez az kell, hogy Teodor Melescanu külügyminiszter összeállítsa a saját diplomáciai naptárát, és ebben esetleg helyet kapjon egy kétoldalú megbeszélés is a közeljövőben” – mondja a Magyar Nemzetnek Barabás T. János. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy látja, most mindkét oldalról megvan a szándék a kétoldalú kapcsolatok javítására. A korábban Chisinauban, Bukarestben és Londonban is dolgozó diplomata ugyanakkor a meglévő vitás ügyekben nem számít gyors előrelépésre, és elsősorban a gazdasági kapcsolatok javulhatnak szerinte, „már csak a helyzet logikáját illetően is”.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

„A kétoldalú kereskedelem volumene 7 milliárd euró, Magyarország fontos befektetési partnere Romániának, ráadásul a román gazdaságpolitika irányításában nagy befolyással bíró EU, IMF és a Világbank is arra biztatja a kormányt, hogy tegye hatékonyabbá gazdaságát, mivel az elmúlt évek növekedése főleg a belső fogyasztás felpörgéséből adódott. A hatékonyabb gazdaság ösztökélésének fő eszköze az export növelése, amiben a környező országokat tekintve az első helyen állunk román szomszédjaink irányában” – mutat rá Barabás T. János. Ám a jelek szerint a román „déli” és „keleti nyitás” összességében így sem jött be, a román export túlnyomó része – akárcsak a magyar – az Európai Unió nyugati részébe irányul, így ezt növelni látszik a legegyszerűbbnek. Románia az eurózónába 28 milliárd eurót exportál éves szinten, ugyanakkor 40 milliárd eurót tesz ki a behozatal, így óriási a passzívum, van mit leküzdeni. Nem véletlen, hogy – szintén az IMF és az Európai Bizottság „sugallatára” – a költségvetési egyensúly megtartása érdekében Sorin Grindeanu elkezdett kihátrálni a szocdemek egyik legfontosabb választási ígérete, a gyors és jelentős béremelés mögül.

Barabás T. János szerint a nemzetközi politikai kontextus, mindenekelőtt az amerikai politika várható átalakulása is a magyar–román kapcsolatok szorosabbá tétele felé hathatnak. Románia utóbbi évekbeli biztonságpolitikáját ugyanis a Fekete-tenger térségére összpontosította. Az ottani energiapolitikát és vezetékhálózatot igyekezett alakítani az Egyesült Államok támogatásával: a konstancai kikötőben például amerikai pénzből cseppfolyós gáz előállítására alkalmas üzem épült, ennek a legjobb piaca Európa. A Törökországból Nyugat-Európába tervezett – orosz és azeri gázt szállító – TANAP gázvezeték is érintené Magyarországot, így itt szintén erős közös gazdasági érdekek munkálhatnak a következő években. Ráadásul Románia nagyfeszültségűvezeték-hálózattal sem bír nyugat felé, ennek kapuja szintén Magyarország lehet. Bukarest biztonsági és gazdasági érdekei tehát a Magyarországgal való szorosabb kapcsolat, jobb együttműködés felé mutatnak. Ennek a folyamatnak kulcsfontosságú része lesz a nemzetpolitikákról való eszmecsere, amely remélhetőleg – az eddigi román gyakorlattal szakítva – szakértői szinten fog folytatódni, és nem a médiában való üzengetéssel.

 
A TANAP gázvezeték a törökországi Karsban
Fotó: Ahmet Okatali / AFP
 

Jelzésértékű ugyanakkor, hogy Hans Klemm bukaresti amerikai nagykövet a román sajtó értesülései szerint a helyén marad, jelezve, hogy folytonosság várható a román–amerikai kapcsolatokban. Ellentétben magyarországi kollégájával, Colleen Bell-lel Klemm karrierdiplomata, és nem politikai kinevezett. Románia a nagy amerikai információtechnikai cégek egyik első számú regionális befektetési terepévé vált az utóbbi években – érdekes adalék, hogy nemcsak Bukarestben, de Temesváron és Kolozsváron is több amerikai it-cég működik. A Grindeanu-kabinet azt is deklarálta, hogy a gazdaságfejlesztésben a hadiipart kiemelten kezeli, jövőre pedig a védelmi kiadások elérik majd a NATO – és most már személyesen Donalt Trump által is – megkövetelt 2 százalékot gdp-arányosan. Az Egyesült Államok mellett egyébként Izrael válik fokozatosan Románia második legfontosabb haditechnikai partnerévé – ez is jelzi a román védelmi ipar növekvő versenyképességét. Az informatikai, hadiipari és biztonságpolitikai kapcsolatokban tehát megmarad Washington vezető szerepe Bukarest számára.

Oroszország felé ugyanakkor nem vár elmozdulást a mostani, meglehetősen hideg viszonyban a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Tavaly először már nyíltan veszélyforrásként nevezték meg Vlagyimir Putyint egy román biztonságpolitikai dokumentumban, a gazdasági kapcsolatok gyakorlatilag egy Oroszországból Dél-Romániába irányuló gázvezetékre korlátozódnak, amelyből az ország gázszükségletének a felét nyeri jelenleg, a tavaly év végi moldovai elnökválasztás pedig szinte nyílt orosz–román vetélkedésbe torkollt az ország fölötti befolyás megszerzéséért – mondja Barabás T. János.

Több tényező miatt javulást vár a magyar–román kapcsolatokban a két ország viszonyával sokat foglalkozó történész, Stefano Bottoni is. A geopolitikánál maradva: a Ponta-kabinet egyik regionális stratégiai célja volt egy Varsó–Bukarest-tengely létrehozása részben Budapesttel szemben is, ez azonban néhány ígéretes kezdeti fejlemény után – elsősorban a varsói kormányváltást követően – elolvadni látszik.

„A lengyel Jog és Igazságosság pártot ugyan zavarhatja a Fidesz oroszbarátsága, a migránsválságban a V4-ek ismét egységesebbek lettek, így Románia nem nagyon tud mást tenni, mint nyitottabban viselkedni Budapesttel szemben, már csak azért is, mert egyelőre az, hogy a Trump-kabinet milyen politikát folytat a térségben, még sok szempontból nyitott kérdés. Így ha Románia nem akar elszigetelődni, váltania kell” – mondta Stefano Bottoni. A szakember szerint a nyitásra különösen jó alapot adhat az új román külügyminiszter személye.

A történész szerint az már önmagában fontos fejlemény lesz, ha „Magyarországot nem ütik a román politikában”, ezen felül néhány gesztusértékű lépés jöhet a Grindeanu-kabinet részéről, mint a kisebbségi törvény elfogadása – amely nagyon régóta vár a sorára –, vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar kara helyzetének rendezése.

Stefano Bottoni szerint ugyanakkor egy az elmúlt napokban kirobbant titkosszolgálati botrány jól mutatja, milyen komoly befolyással rendelkeznek a román kormányra külső erők. Sebastian Ghita, Traian Basescu korábbi elnök jobbkeze ugyanis videofelvételt juttatott el az egyik román kereskedelmi csatornához. Ghita ellen letartóztatási parancsot adott ki a román korrupcióellenes ügyészség, emiatt szökésben van, de azt állítja, koholtak az ellene felhozott korrupciós vádak. A felvételen azt állítja, egy alkalommal, amikor Pontával és a román titkosszolgálat, az SRI egyik vezetőjével találkozott, az illető nyíltan megmondta nekik, hogy merre kellene vezetnie egy a Kárpátokon átmenő autópályának, és azt is, hogy a túlárazott büdzséből milyen célokra költsenek még pénzt. Ghita szerint az SRI-s tiszt ezt „európai és NATO-elvárásokkal” indokolta, és meg is fenyegette őket, hogy ha nem így zajlik a beruházás, a korrupcióellenes ügyészség eljárást indít ellenük.

Amennyiben ez igaz, az jól mutatná az amerikai érdekek érvényesítésének módszereit Romániában, és azt, hogy a titkosszolgálatok már nemcsak külső tényezőként befolyásolják a román politikát, hanem egyre aktívabb politikai szereplővé válnak.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.