Újabb csorba esett az Egyesült Államok nemzetközi megítélésén

2018. január 16., kedd 18:47, frissítve: kedd 19:25

Washington hiába szervezett Kanadával közösen nemzetközi konferenciát az észak-koreai helyzet rendezéséről, a válság két kulcsszereplője, Kína és Oroszország távol maradt az eseménytől. Kedden a kanadai Vancouverben kezdődött el a Washington védnökségével szervezett külügyminiszteri konferencia, amelyen végül húsz, többségében nyugati ország képviselteti magát. A Reuters beszámolója szerint az esemény központi kérdése az újabb szankciók bevezetése volt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csak 2017-ben háromszor szigorított az Észak-Koreára kivetett szankciókon, ez azonban egyelőre nem kényszerítette térdre a diktatórikus remeteállamot. A hírügynökség információi szerint Rex Tillerson amerikai külügyminiszter ezért Észak-Korea tengeri blokádját vetette fel az értekezleten, a washingtoni álláspont szerint ugyanis csak így biztosítható, hogy a diktatúra vízi utakon ne jusson a nemzetközi szankciók ellenére is létfontosságú nyersanyagokhoz.

Arról ugyanis korábban a sajtó is beszámolt, hogy bár egyebek mellett a nyersolaj szállítása is tilos Észak-Koreába, orosz és kínai tankerhajók titokban felbukkannak az ázsiai ország kikötőinél. Ez diplomáciai konfliktusokhoz vezetett, s gyaníthatóan az ebből fakadó feszültség is hozzájárult ahhoz, hogy Moszkva és Peking nem tett eleget a vancouveri találkozóra szóló meghívásnak. Oroszország méghozzá elég keményen mondta vissza azt. Szergej Lavrov külügyminiszter egy hétfői sajtóértekezleten arról beszélt, az Egyesült Államok hidegháborús külpolitikát folytat, amivel nem használ a világnak. Bár Kína távol maradt az eseménytől, Hszi Csin-ping elnök az eseményt megelőzően telefonon beszélt amerikai kollégájával, Donald Trumppal. A Hszinhua hírügynökség beszámolója szerint a beszélgetés során Hszi emlékeztette Trumpot arra, hogy a Koreai-félszigeten enyhülés tapasztalható, s erre a folyamatra a nemzetközi közösségnek vigyáznia kell.

Az Egyesült Államok még novemberben, a válság mélypontján tűzte ki a vancouveri találkozót, azóta azonban Észak- és Dél-Korea sikeres tárgyalásokba kezdett. A februárban kezdődő phjongcshangi téli olimpián ugyanis a diktatúra is részt vesz, ráadásul a sportdiplomáciai párbeszéd margóján a két ország katonai egyeztetésekbe is kezdett.

Az enyhülés nem használt az Egyesült Államok által védnökölt kanadai konferencia aktualitásának, ami az elemzések szerint várhatóan konkrét eredmények nélkül fejeződik be. Ráadásul az utóbbi években többször előfordult, hogy Washington kísérlete elbukott egy nemzetközi konfliktus rendezésére. A 2011-ben kezdődött szír háborúban például Oroszország csavarta ki a kezdeményezést az Egyesült Államok kezéből, miután képtelen volt Bassár el-Aszad megbukott szír elnökkel szemben az országot egyesítő alternatív politikai erőt felépíteni. Nem számolhatott be győzelemről Washington az ukrán konfliktust illetően sem. A 2014-ben kezdődött háborút szintén Oroszország könyvelheti el győzelemként, hiszen a Krím félszigetet a nyugati hatalmak nyomása ellenére sikerült stabilan annektálnia.

Bár az amerikai gyengélkedés nem új keletű jelenség, a globalizációkritikus, befelé forduló külpolitikát hirdető Trump hivatalba lépése óta foglalkoztatja jobban a közvéleményt. Az elnök külpolitikájával szemben megfogalmazott kritikák szerint az Egyesült Államok súlyvesztése jelenti a legnagyobb biztonsági kockázatot, hiszen a hátrahagyott vákuum betöltése várhatóan konfliktusokhoz vezet. Trump ugyanakkor nem minden kérdésben mutat passzív külpolitikát, az észak-koreai válság mellett a katonai erőfölényre is odafigyel. Tavaly ősszel a korábbi éveknél nagyobb, 700 milliárd dolláros büdzsét szavazott meg Trump kérésére a washingtoni törvényhozás a hadsereg 2018-as költségvetésére, a védekezésre kényszerített amerikai külpolitika azonban várhatóan nem kezd offenzívába. A Pew Research amerikai agytröszt egy tavaly készült felméréséből is kiderül, az amerikai nép belefáradt a világcsendőr szerepbe. Egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezetteknek harmada gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak más országokon segítenie kellene.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.17.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.