Újabb népszavazás jöhet az euró bevezetéséről

2012. február 17., péntek 19:26

Noha Svédország rendre megerősítette, hogy nem kívánja bevezetni az eurót, az Európai Unió (EU) fiskális paktumához való csatlakozással heves belpolitikai vita alakult ki egy esetleges belépésről szóló népszavazással kapcsolatban – közölte pénteki összeállításában a Russia Today (RT) című orosz hírportál.

A közös valuta „hátsó ajtajának” tekintett új kormányközi szerződés létrehozásáról december 9-i találkozójukon döntöttek az EU állam- és kormányfői, és formálisan márciusban fogják elfogadni. Az eurózónán kívüli Svédország jelezte részvételi szándékát a valutaövezet fokozottabb költségvetési szigorát előirányozó megállapodáshoz, amelyet Nagy-Britannián és Csehországon kívül minden tagállam támogatott. „Az európai gazdasági válság megmutatta, hogy a szomszédjaink problémája egyben a mi problémánk is. Arról szól, hogyan vegyünk részt benne és hogyan legyünk rá hatással” – mondta akkor Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök.

A világ egyik legalacsonyabb államadósságával és az egyik legegészségesebb gazdaságával rendelkező észak-európai ország lakossága 2003-ban valósággal sokkolta szomszédjait, amikor népszavazáson mondott nemet az euró bevezetésére. Svédország ettől függetlenül az unió pénzügyi fegyelmének javítását célzó erőfeszítések befolyásos szereplője lett.

Mivel az EU messze Svédország legnagyobb kereskedelmi partnere, előbb-utóbb a politikusok és a lakosság is lát esélyt egy újabb euróreferendumra. Egyesek azonban könnyedén elintézik ezt a kérdést, mint például Rolf Englund közgazdász, aki 2003-ban a közös valuta bevezetése ellen kampányolt. „Véleményem szerint az euró össze fog omlani, mielőtt Svédország csatlakozik” – nyilatkozta az RT-nek.

Jóllehet a svéd társadalom 80 százaléka örül annak, hogy országa nem tagja a súlyos adósságválsággal szembenéző eurózónának, a politikusok máshogy látják a helyzetet. A Reinfeldt vezette jobbközép kormánykoalíció arra figyelmeztetett, hogy a válság nem az euró hibája, a krízis pedig az adósságról szól. Carl B. Hamilton svéd liberális néppárti politikus szerint ha összehasonlítjuk Svédországot a valamivel több mint tíz éve eurózóna-tagállamként működő Finnországgal, szinte azonos gazdasági fejlődést tapasztalunk. Reinfeldt ugyanakkor leszögezte: ha eljön az idő, a svéd emberek fognak végleges döntést hozni egy népszavazáson.

A 2006 óta hatalmon lévő jobbközép svéd kormánykoalíció elkötelezett az euró bevezetése mellett, az ellenzéki szociáldemokraták azonban korábbi álláspontjukkal ellentétben ragaszkodnak hozzá, hogy a skandináv állam az eurózónán kívül maradjon.

Az állami statisztikai hivatal tavaly év végén közzétett – csaknem 6 ezer ember megkérdezésével végzett – közvélemény-kutatása szerint a svédek mindössze 11,2 százaléka támogatja az euróövezethez való csatlakozást, 8,4 százalék bizonytalan a kérdést illetően, míg 80,4 százalék voksol a korona megtartása mellett. 2004-ben még csak 50,9 százalék volt a közös európai fizetőeszközt ellenzők aránya.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.