Üzbégek a radikálisok hálójában

Stier Gábor

Stier Gábor

2017. november 2., csütörtök 20:39, frissítve: péntek 10:47

Ahogy csendesedik a helyzet Szíriában, egyre több figyelem irányul Közép-Ázsiára. E régióból érkezett s üzbég nemzetiségű volt a szentpétervári metróban robbantó terrorista, az újévkor Isztambulban mészárlást rendező merénylő és most a New York-i támadó is. Sokak szerint Közép-Ázsia válik a terroristák egyik fő bázisává, ha az Iszlám Állam szétverése után visszatérnek hazájukba az innen érkezett harcosok. Az iszlám faktor a volt szovjet Közép-Ázsia utódállamai közül a legerőteljesebben Üzbegisztánban van jelen, így aztán nem igazán meglepő a pár éve a vízumlottó révén Amerikába érkezett Szajfullo Szaipov radikalizálódása sem.

Munkanélküliség, korrupció, kemény diktatúra. A Szovjetunió felbomlása után függetlenné vált Üzbegisztán mindennapjait e három dolog szövi át már több mint negyedszázada. A nyomor és a megtorlások elől menekülve üzbégek milliói kerestek munkát az elmúlt húsz évben Oroszországban. A tavaly elhunyt vaskezű államfő, Iszlam Karimov hálátlanoknak és lustáknak nevezte ezeket a migránsokat, s ugyanúgy potenciális veszélyként kezelte őket, mint az iszlám vallást. A hitéletet a hatalom szigorú ellenőrzés alatt tartotta. A televízióban tilos volt kiejteni Allah nevét, a mecseteken kívül imádkozókat pedig letartóztatták.

Sőt, vallási fanatikusoknak bélyegeztek minden ellenzékit is, összekapcsolva így a hatalommal szembeni elégedetlenséget és az iszlámot. Amerika a terrorizmus elleni harc hevében értékelte ezt a keménységet, figyelmen kívül hagyva, hogy a mélyszegénység mellett éppen a rendszer könyörtelensége termeli ki a radikálisokat. Ráadásul a vallás lefojtása miatt az üzbégek többsége nagyon szerény ismeretekkel rendelkezik az iszlámról, ezért „könnyű vad” a toborzóknak. Ezért aztán a régióból a legnagyobb számban üzbégek harcolnak az Iszlám Államért, de mint Szaipov példája is mutatja, az iszlamisták vadásznak a „sebezhető” üzbégekre külföldön is.

 
Szajfullo Szaipov
AFP
 

Az üzbég hatalom politikájának kudarcát jól mutatja, hogy a három ország, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán területén fekvő Fergána-völgy az iszlám radikálisok térségbeli fellegvára, amelynek a tálibok bukása után a szélsőséges mozgalmak rejtekhelyeként különösen megnőtt a szerepe. A medence a régió „lőporos hordója” volt és maradt máig is. Ez az etnikai szempontból is robbanásveszélyes terület ráadásul Üzbegisztán legszegényebb része, ami tovább növeli a feszültséget. Innen indítja akcióit az Üzbegisztán Iszlám Mozgalma nevű fegyveres szervezet, s itt húzza meg magát az iszlám állam kikiáltását célul kitűző Akramija, valamint a nála is szélsőségesebb Hizb ut-Tahrir is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.03.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

Meglepő, de nem a téli sötétségben nő az öngyilkosságok száma

Mennyire határozza meg boldogságunkat a fény és miért veszélyesek a legújabb fényforrások?

Ficsor Benedek

Mácsai Pál: Semmi misztikus, játszani mindenki tud

Az Örkény alapító igazgatója a színházról, a Terápiáról, bulvárról, békülő szekértáborokról és a színház mély erkölcsösségéről. Interjú.

Szécsi Noémi

Feltárul Szabó Magda eddig kevésbé ismert szenvedélyes oldala

Az írónő szerelmei, avagy zavarba ejtő naplórészletek a kálvinista nagyasszony életéből.

Pintér Bence

„Öröm minden zsidónak”, vagy a nemzetközi jog semmibevétele?

Vélemények a Jeruzsálemmel kapcsolatos, múlt heti Trump-bejelentésről.