V4 és Keleti partnerség: Budapesten is előkerültek Emmanuel Macron kijelentései

2017. szeptember 1., péntek 21:53, frissítve: péntek 22:23

Bár csütörtökön a visegrádi országok, Észtország és a Keleti partnerségben részt vevő hat állam tanácskozása zárt ajtók mögött folyt Budapesten, a sajtótájékoztatón megosztott részletekből tudni lehetett, a felek csupán egyeztették álláspontjukat a nagy találkozás, a november 24-ére időzített brüsszeli csúcs előtt.

A felek elsősorban azt szeretnék, hogy minél előbb minél több infrastrukturális összeköttetés valósuljon meg Közép-Európa és a Keleti partnerség országai, azaz Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna között, vagyis út- és energiahálózattal jobban bekapcsolódjanak az uniós vérkeringésbe. Az országcsoport ehhez kér majd támogatást novemberben, de a tanácskozáson is nyitva maradt a kérdés: vajon a hagyományosan orosz érdekszféra piszkálásával meddig mer elmenni Brüsszel? Úgy tűnik azonban, a partnerségre szánt forrás mértékének szinten tartásáért is meg kell majd küzdeniük, ami nem arra vall, hogy az EU27-ek olyan komolyan gondolják a keleti politikát.

A Várkert Bazárban tartott találkozón a cseh és a szlovák fél csak államtitkári, az azeriek pedig osztályvezetői szinten képviselték országukat. A lengyel–magyar barátság azonban továbbra is szoros, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és lengyel kollégája, Wytold Waszczykowski egy emberként utasította vissza a varsói kormány Brüsszel általi karanténba zárását, elszigetelését. A magyar politikus azt mondta, jó lenne, ha az európai intézmények „egyes tagállamok kipécézése helyett” végre a valódi feladatukkal foglalkoznának. Brüsszelben épp a találkozó előtt nyilatkozott Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, aki ismét komoly problémának nevezte a lengyel jogállamisági helyzetet, és megint meglengette a 7-es cikkelyes zászlót. Waszczykowski azt sorolta, hányszor egyeztetett az országát szintén keményen bíráló Emmanuel Macronnal, aki mostani körútjából kihagyta Lengyelországot, de ez szerinte nem jelenti azt, hogy a lengyel kormány szorult helyzetbe került volna.

Sokat levont az esemény súlyából, hogy sem az EU soros elnökségét ellátó Észtország külügyminisztere, sem a szomszédságpolitikáért és az uniós bővítésért felelős biztos nem várta meg a sajtótájékoztatót, így kénytelenek voltunk a magyar külügyminisztertől érdeklődni, milyen volt Johannes Hahn, a bizottság külügyi tisztviselőjének hozzáállása a V4 és a keleti partnerek felálláshoz. Szijjártó azt válaszolta, nem látszott Hahnon, hogy rosszul érezné magát ebben a körben, ám szerinte nem is rajta múlik, hogy hogyan teljesít az unió a kérdésben. Sokkal inkább Jean-Claude Junckeren, aki korábban azt mondta, hogy a következő öt évben nem lesz bővítés. 

Pedig nagyon szépen indult minden 2009-ben Prágában, ahol az unió a hat országgal megállapodást kötött. Ám a Krím Oroszország általi elfoglalásával minden megváltozott, és a partnerség ötéves eredményeiről szóló, 2015-ben készült európai parlamenti jelentés gyökeres átgondolást javasolt az együttműködésben. Az anyag új valóságról beszél, és részben ez tükröződik.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Vannak azonban tagadhatatlan eredmények is, épp szeptember 1-jén lépett életbe az EU–Ukrajna társulási megállapodás, amely egyben a partnerség fő csapásirányának sikerét is jelzi, a megváltozott geopolitikai együttállás ellenére. Az időpont elég jelentős mérföldkő, hiszen a szabadkereskedelmi megállapodást is tartalmazó dokumentumnak köszönhetően a felek kölcsönösen megnyitják piacaikat, és Ukrajna az uniós és a nemzetközi jogszabályokhoz, szabványokhoz és előírásokhoz igazodva jogharmonizációt hajt végre.

Névtelenséget kérő szlovák forrásunk a találkozón elmondta, szó esett a visegrádi országok közötti vélt vagy valós széthúzásról, de a diplomata szerint míg politikai szinten vannak önzőnek tűnő kijelentések, a V4-miniszterek technikai kérdésekben szinte naponta egyeztetnek, sms-kapcsolatban állnak. Szinte valamennyi területen adva van az egyetértés, de az Oroszországhoz való viszonyulást és a mag-Európához való csatlakozás kényes témának számít. A politika azonban néha váratlan fordulatokat hoz. Hiába tűnik úgy, hogy Pozsony és Prága kifarol a V4-szövetségből, Románia akár be is jelentkezhet – legalábbis ezt javasolta csütörtökön a román szenátus elnöke. Calin Popescu Tariceanu a román éves misszióvezetői értekezleten azt javasolta, hogy Románia rendszeresen konzultáljon a visegrádi országokkal.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.01.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.