Már ebben a hónapban Budapestre látogathat az új román külügyminiszter. Magyar részről legalábbis megvan a fogadókészség, Teodor Melescanu pedig rendkívül pozitívan nyilatkozott a kétoldalú viszony javításáról.
A magyar–román államközi kapcsolatokra ráfér a jobbítás, hiszen az utóbbi években régen látott mélypontra süllyedtek. A Dacian Ciolos volt uniós biztos vezette bukaresti technokrata kormány tudatosan távolságtartó volt az általa populistának és oroszbarátnak tekintett Orbán-kabinettel szemben, s hasonló állásponton van Klaus Iohannis jobbközép államfő is. A decemberben hatalomra került szociáldemokraták viszont kampányukban kritikus hangot ütöttek meg Brüsszellel szemben, és külpolitikai terveik között hangsúlyosabban szerepel a térségbeli összefogás erősítése.
Teodor Melescanu régi motoros a diplomáciában. Parlamenti bizottsági meghallgatásán erkölcsi kötelességének nevezte a magyar–román viszony javítását. Ezt szeretné elérni a Sorin Grindeanu vezette kabinettel együttműködési megállapodást kötő Romániai Magyar Demokrata Szövetség is, amely az utóbbi években rendezte viszonyát Orbán Viktorral. Azaz Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közvetítői szerepbe kerülhet az államközi kapcsolat javítása kapcsán.
Lapunk kikérte a Külgazdasági és Külügyminisztérium véleményét Melescanu nyilatkozatával, illetve általában a magyar–román viszony alakulásával kapcsolatban. „Kifejezetten pozitívan értékeltük a román külügyminiszter bizottsági meghallgatásán Magyarországgal kapcsolatban mondottakat. Magyarország készen áll a kétoldalú kapcsolatok javítására. Ennek két oka van: ez szolgálja a romániai területen élő magyar kisebbség érdekeit, és ez szolgálja a magyar gazdasági érdekeket is, hiszen Románia Magyarország második számú exportpiaca” – áll a tárca sajtóosztályának válaszában. Ami a magyar párt szerepét illeti, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azon az állásponton van, hogy amennyiben az RMDSZ és a román kormánypártok együttműködése jó, az kedvező hatással lehet a kétoldalú kapcsolatokra.
A tárca lapunknak arról is beszámolt, hogy mivel a román külügyminiszter bizottsági meghallgatásán elmondta, mandátuma elején szeretne ellátogatni a szomszédos országokba, Szijjártó Péter levélben jelezte Teodor Melescanunak a fogadókészséget egy mielőbbi magyarországi látogatásra vonatkozóan. A magyar miniszter azt is jelezte, akár már januárban készen áll arra, hogy román kollégáját fogadja Budapesten.
Az új román kormány külügyi stratégiájában a szomszédságpolitika kapcsán külön foglalkozik Magyarországgal, a magyar–román viszonnyal is. Fejleszteni kívánják a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, véglegesítenék a kisebbségi vegyes bizottság egyezményének szövegét, és ismét összehívnák a bizottság ülését.
###HIRDETES2###
A magyar–román viszonyt legutóbb a Románia nemzeti ünnepe kapcsán kitört nyilatkozatháború terhelte. A bukaresti külügyi minisztérium „meglepődve és értetlenül” vette tudomásul a magyar külügyi tárca döntését, amellyel megtiltotta diplomatáinak, hogy részt vegyenek a román ünnep alkalmából szervezett fogadásokon. Romániában 1990 óta nemzeti ünnep december elseje. 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.
Trump is „besegíthet”
Gesztusértékű a magyarul is beszélő külügyminiszter kinevezése Romániában. Mindkét fél részéről diplomáciai előrelépést várnak a jövőben, ráadásul ezúttal a magyar–román kapcsolatok javulását illetően kivételesen besegíteni látszik egy kicsit az a csúnya és sokszor emlegetett „geopolitikai realitás” is.
